Civiltörvény III.

Washington: Magyarország egy újabb lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeitől

2017.06.20.

http://index.hu/kulfold/2017/06/20/washington_magyarorszag_egy_ujabb_lepessel_tavolodik_az_eu-tol_es_a_nato-tol/

Újabb közleményt adott ki az USA Külügyminisztériuma, idézetek az Index cikkéből:

Közleményben ítélte el az Egyesült Államok külügyminisztériuma a parlament elé került civil törvényt, ami Washington szerint igazságtalanul terheli meg és veszi célba a magyar civil társadalmat. A célba vett civilek Washington szerint a korrupció ellen harcolnak és a polgári szabadságjogokat védelmezik.
Az Egyesült Államok szerint azzal, hogy a törvény ezeket a szervezeteket úgy állítja be, mintha külföldi támogatással a magyar társadalom érdekeivel mennének szembe, a kormányzat gyengíti a magyarok azon képességeit, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek és a problémáikra is ilyen módon keressenek megoldást.
Washington szerint ha a törvény hatályba lép, akkor azzal Magyarország ismét egy további lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeivel.
(inkább “értékeitől” jav.szerk.)

Mikor ilyen közlemények megjelennek, és várhatóan ez még korántsem a vége a történéseknek, az embereknek ismételten fel kell tenni a kérdést, a Nemzeti Konzultáció által feltett, és igenlő válasszal zárult civil egyesületek átláthatóságára vonatkozó kérdések valóban feljogosították-e arra a kormányzatot, amit a most megszavazott Civiltörvényben tett, előírt ? A választ erre már megadtuk, de ahogy jönnek a reakciók, vélhetően egyre többen gondolkoznak el ezen.

“Civiltörvény III.” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. ÁLLAMHATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA

    Kedves Harcostárs!

    1748-ban Montesquieu megírta, hogy széjjel kell választani az államhatalmi ágakat.

    Írta : Vadai Mihály Zsolt

    A HATALMI ÁGAK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRŐL:

    Aki eredményt akar elérni, ennek megvalósításával kell kezdeni.

    Sajnálattal kell tapasztalni, hogy jelenleg az állam politikai tevékenysége nem a kívánatos jogállamiság irányba fejlődik, alkotmányellenes helyzetben élünk, de egészen nyugodtan nevezhetjük önkényuralmi rendszernek is.

    A mai magyarságot a múltból örökölt önkényuralmi államhatalmi szerkezet juttatja a kilátástalan helyzetbe, ezen kell változtatni.

    Az Alaptörvényben olvasható, Magyarország a demokratikus jogállamiság mellett kötelezte el magát.
    A jogállami demokrácia alkotmányos berendezkedése a hatalommegosztás elvén alapszik.

    A demokratikus jogállamiság kezdete: az államhatalmi ágak Alaptörvényben megjelentetett végleges szétválasztása. Jogállamban az Alaptörvénynek (Alkotmánynak) kell tartalmaznia, hogy egyidejűleg egy személy csak egy hatalmi ágban vehet részt, azaz senki sem lehet a másik hatalmi ágnak is a tagja.

    Amíg Magyarországon a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva nincs jogállam! Nem lehet jogállamiságról beszélni -, addig, amíg az Alaptörvény (Alkotmány) nem mondja ki azt, hogy személyi állomány tekintetében el kell választani a Törvényhozó hatalom tagjait (Országgyűlés) a Végrehajtó hatalom tagjaitól (Kormány).

    Montesquieu óta (1748) jogállamban az állam alap berendezkedése a hatalommegosztás, azok szétválasztottságáról, beszélünk: – azaz törvényhozói hatalmi ágról, végrehajtói hatalmi ágról és a bírói hatalmi ágról. Amíg az Alaptörvény (Alkotmány) nem tartalmazza, a MOTESQUIEU által lefektetett a hatalmi ágakra vonatkozó kötelező szétválasztási elvet, addig az állam államformája: diktatúra.

    A törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalom és a bírói hatalom szétválasztása megköveteli azt, hogy valaki egyidejűleg ne lehessen tagja több hatalmi ágnak. Ma Magyarországon egyidejűleg lehet valaki országgyűlési képviselő is, és a Kormány tagja is (például: miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár), ez a latens diktatúra állapota. Tényként lehet megállapítani azt, hogy jelenleg önkényuralmi állapotnak megfelelő jogi helyzet van Magyarországon.

    Egyidejűleg a hatalmi ágakból senki sem viselhet több tisztséget. A több tisztség egyidejű viselése jogállamban összeférhetetlen.
    Egyidejűleg nem lehet valaki tagja a törvényhozói hatalomnak és a végrehajtó hatalomnak, azaz másképpen fogalmazva: senki sem lehet egyidejűleg országgyűlési képviselő is, és az államhatalmi szerv tagja is (miniszter, vagy államtitkár, helyettes államtitkár).

    Amíg Magyarországon egyidejűleg lehetnek személyek mind a két hatalmi ágban, addig diktatúra van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még mindig diktatúrában élünk, mert a kormány több embere egyidejűleg országgyűlési képviselő is, ami jogállamban nem létezhet!

    Köznapi nyelven szólva a bolsevizmusnak az alapja volt, hogy egy hatalmi irányítás alá vonták a törvényhozást és a végrehajtást is.

    Ha vannak személyek, akik a hatalmi ágak közül egyidejűleg többet is betölthetnek (törvényhozói, végrehajtói), a monolit hatalom kiépítésének megvalósítását jelenítik elénk. A monolit hatalom átfogja, vezeti és ellenőrzi a teljes államéletet, de azt már nem nevezhetjük jogállamnak. Akié a hatalom, az mindent megtehet, mert csak fenyegetéstől sújtott látszatbéke van. A monolit hatalom látens diktatúrát jelent.

    Az állam főhatalma az Országgyűlés. Az Országgyűlés két fő funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése.

    A törvényhozó szerv az Országgyűlés, amely e funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló Kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a Kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie.

    Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot.

    Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Kormány.
    Kérdés: hogyan tudja a Törvényhozói hatalom (Országgyűlés) az ellenőrzést elvégezni a Végrehajtói hatalom (Kormány) felett, amikor annak tagjai közül többen egyidejűleg mind a törvényhozásnak, mind a kormánynak tagjai ugyanazokból a személyekből állnak? Ki az, aki saját magát ellenőrzi, vonja felelősségre, marasztalja el?

    A mai magyar állami élet – így, az Alaptörvény – legnagyobb hibája -, és minden ebből a hibából ered -, hogy a Törvényhozó Hatalomtól (Országgyűlés) a Végrehajtó Hatalom (Kormány) személyi állomány tekintetében nincs széjjelválasztva, mely minden magát jogállamnak valló államnál fenn kell állnia.

    Ezért: Mindenekelőtt az Alaptörvényt (ALKOTMÁNYT) kell módosítani, abban kell kimondani, hogy egyidejűleg senki sem lehet a Törvényhozó Hatalom (ORSZÁGGYŰLÉS) és a Végrehajtó Hatalom (KORMÁNY) tagja. (Már az ARANYBULLA XXX. törvénycikke is rendelkezett arról, hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbíráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen).

    Az Alaptörvényt vizsgálók ezt a hibát nem vették észre. Még a Velencei Bizottság sem észlelte ezt a hibát, vagy nem akarta észrevenni, talán feltételezték a szétválasztás meglétét, hiszen a jogállam alapfeltétele a hatalmi ágak szétválasztása.

    Meg kell megfogalmazni angol nyelven azt a levelet, melyben fel kell hívni a Velencei Bizottság figyelmét erre a szétválasztást nem előíró, hiányzó tényre. A Velencei Bizottságnak el kell érnie azt, hogy Magyarország Országgyűlése az Alaptörvényben írja elő a hatalmi ágak kötelező szétválasztását, azaz egyidejűleg senki sem lehet másik hatalmi ágnak is tagja!

    Hivatali tisztségviselés tekintetében egyik hatalmi ág (de senki) kezében sem összpontosulhat túlhatalom, ezért egymástól el kell különíteni az államhatalmi ágakat, azaz:
    a) a törvényhozói hatalmi ágat, (ORSZÁGGYŰLÉS, ÖNKORMÁNYZAT) (a végrehajtás ellenőrzésének, megkövetelésével a legalsó szintekig !);
    b) a végrehajtó hatalmi ágat, (KORMÁNY, POLGÁRMESTER);
    c) a bírói ágat (BÍRÓSÁG, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG).

    Ez vonatkozzon minden politikai tisztség betöltésére, azaz mind az EU, mind az országgyűlési, az önkormányzati, polgármesteri, a kisebbségi, mind az egyéb politikai választáson alapuló tisztségek betöltésére.

    Ha a hatalmi ágak szétválasztását sikerülne elindítani, azt megköszönném. Kérem, ha a lehetőség engedi, kezdeményezze a hatalmi ágak szétválasztását, azaz a valódi jogállamiság megteremtését.

    Régen elérkezett a diktatúra felszámolásának ideje! Ennek kell érvényt szerezni, és akkor fejlődés állhat be hazánk életében.

    Budapest, 2014. augusztus 20.

    Tisztelettel

    Vadai Mihály Zsolt
    5300 Karcag
    Győrffy István u. 25.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.