“Ilyen nagy politikus csak ritkán születik”

“Politikusnak lenni nem képzettség, vagy tehetség kérdése, hanem elsősorban szív, és a nép iránti szeretet kérdése”

2017. február 14-én helyezték örök nyugalomra a Független Kisgazdapárt egykori elnökét, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert.

“A magyar nemzet senkit sem jogosított fel arra, hogy a nemzeti vagyont elosztogassa vagy elkótyavetyélje”

/ Torgyán József, 2005./

 

KISE Közgyűlés 2016. szeptember 12. hétfő

I.

A Közgyűlésen egy napirendi pont szerepelt:

– Az Egyesület Alapszabályának módosítása.

Lényegesnek tartjuk kihangsúlyozni ezzel összefüggésben azt, hogy Egyesületünk alapvető célja, a Magyarországon eddig elmaradt restitúció megvalósítása, nem változott.

II.

Számos érdeklődő keresett meg minket, adjunk erről a feladat- és cél módosításról további tájékoztatást.

Nos, számos alkalommal leszögeztük már, Egyesületünk nem politikai párt, és pártcsatározásokban, pártpolitikában sem kíván részt venni; de a meghatározott restitúciós céljaink és feladataink bizony olyanok, melyek a közélet, a politika egy lényeges kérdéskörét, nevezetesen a tulajdonviszonyokat és az ehhez kötődő területeket alapvetően érinti.

A kötődés pedig, ez könnyen belátható, meglehetősen nagy, és szerteágazó; érinti az ország gazdaságát, gazdasági teljesítőképességét, tehát az ország versenyképességét, azt hogy miként tudunk mi magyarok helyt állni a kemény nemzetközi versenyben.

Lehet egyesek túl patetikusnak gondolják majd a leírtakat, de mi azt gondoljuk, az ország, a magyar nép, a magyar nemzet iránti felelősségérzetünk diktálja most azokat a cél- és feladat módosításokat, kiegészítéseket, melyeket a Közgyűlésünkön a tagság elé terjesztettünk.

A nemzet és a haza iránti elkötelezettséggel, nagy szavak hadrendbe állításával, és emellett mások lekicsinylésével “nem elég nemzetinek” minősítésével sokan kísérleteztek már kis hazánkban.

Mi nem minősítünk senkit, hogy mennyit ért amit eddig beszélt, nyilatkozott, illetve azt sem minősítjük melyik párt, melyik kormány mit ért el gazdaságpolitikájával, miképp vitte előre, vagy nem vitte előre az ország gazdaságát.

Lehetne egyébként, meg van is véleményünk erről, de nem ez a minősítés most a célunk. A célunk az, hogy segítsük az ország előre menetelét, a gazdaság növekedését.

Ez év elején megjelent honlapunkon az azóta a sokat emlegetett, kritizált, vegyes fogadtatásban részesülő grafikon , mely a restitúciót már régen végrehajtott térségbeli országok és hazánk versenyét, pontosabban, -ne kerülgessük- hazánk lemaradását mutatja, tényszerűen.

A grafikon bemutatásával, ezt fontosnak tartjuk ismételni, nem valami pártpolitikai, ellenzéki párthoz hasonló magatartást kívántunk gyakorolni, hanem, és ezt is ismételjük, mert lényeges, célunk az volt, hogy segítsük az ország előre menetelét, a gazdaság növekedését.

Az Egyesület előtt álló célok és feladatok tisztázásra kerültek a Közgyűlésen. Ezt mi a kezdetnek gondoljuk, mert a feladat természetesen ezek folyamatos képviselete, érvényesítése, az Egyesület számára megadatott eszközök segítségével.

KISE elnökség

 

Sziklai Frigyesre, a HOSZ egykori elnökére emlékezünk

Budapest, 2016. július 3.

A Háztulajdonosok Országos Szövetsége a HOSZ az 1980-as évek második felétől szerveződött országos szervezetté, elnöke Sziklai Frigyes mérnök tanár
úr volt. A HOSZ a Törvényes Tulajdonosok Szövetsége /TTSz/, és a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete /KISE/
mellett az egyik legjelentősebb restitúciós célokért küzdő civil szervezet volt a múlt század 90-es éveinek első feléig. Sajnos mára
mind a HOSZ, mind a TTSz működése megszűnt, azonban mi, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete teljes mértékben felvállaljuk e két korábbi
testvér szervezet a mienkével lényegében azonos restitúciós céljait.

Az alábbiakban bemutatjuk a tanár úr életpályáját, illetve ehhez kapcsolódóan a Sziklai család történetét is ismertetjük röviden.
A dokumentumok közzétételében a tanár úr lánya, Sziklai Izabella volt segítségünkre, akinek ezúton is kifejezzük köszönetünket.

A Sziklai család, egy nagymúltú alkotó közösség

Számos jeles személyiséget, alkotót adott ennek az országnak a Sziklai család.

Kezdjük a sort Sziklai Zsigmonddal, Sziklai Frigyes nagyapjával, aki 1864-ben született Pesten, és 1937-ben szívelégtelenségben halt meg
ugyanitt. 1887-ben a Műegyetemen diplomázott, mint Műépítész. Fő Művei, melyek ma is megtalálhatók:
Budapest, VII. kerület , Rottenbiller utca 27. (eklektikus stílusú, 1890)
Budapest, VII. kerület, Rottenbiller utca 29/a.-b.  (eklektikus stílusú, 1890)
Budapest, XIV. kerület , Nagy Lajos király útja 104. (modern)
Budapest,  XIV. kerület,  Erzsébet királyné útja 30/a – Róna u. 81/a (modern)
Budapest,  XIII. kerület, Szabolcs utca 7. (modern)
Budapest, IV. kerület, Andrássy út 39. Párizsi Nagyáruház, Divatcsarnok(1909-1912, szecessziós)
Budapest,  II. kerület, Frankel Leó u. 1. (1896, eklektikus)
Klotildliget (Piliscsaba-Klotildliget, 1906) Mátyás király útja 34/b., Sziklai villa (Csíky villa)

Épülő bérházak Budapesten

Sziklai Zsigmond

Sziklai Zsigmond és testvére Arnold nevéhez fűződik az első film megjelenése és filmvetítő eszköz behozatala Magyarországra. Budapesten,
az Andrássy úton nyitották meg az első mozit, és vetítették első mozgófilműket 1896-ban, a Budavári felvonulást.

Sziklai Frigyes tanár úr életpályája

Sziklai Zsigmond unokája, Sziklai Frigyes 1924-ben született Budapesten, és 1993-ban halt meg.

Sokoldalúan képzett: mezőgazdasági talaj és vegyésztechnikus, térképész, építő- gépgyártás technológus és vegyipari gépészmérnök
volt.  Több idegen nyelven beszélt és írt: angol, latin, olasz, német, eszperantó és magyar. Olaszországban is tanult, képezte
magát. Fiatal korában a Hortobágyon, mint talajbiológus tevékenykedett.

Sziklai Zsigmond és a karon ülő gyermek Sziklai Frigyes

Jól szituált művelt családban nőtt fel, szülei mindent megtettek, hogy jó iskolákban és kitűnő körülmények között nőjön fel. A háború
bekövetkezésével azonban minden megváltozott.

A nácik Őt és édesapját Sziklai Miklóst deportálták. A vészkorszakot édesapja Miklós nem élte túl, viszont a fia, Frigyes igen. Szomorú és
kegyetlen körülményekről mesélt, és arról, hogy sikerült megszöknie sok viszontagság folyamán.

A háború után következett a szovjeturalom, a kommunista parancsuralmi rendszer; a család vagyonait elvették, államosították.

Mivel nagy tudású és képzett ember volt, az állami szerveknek dolgozhatott.

Az 50-es évek végén megházasodott. Ezen első házassága, melyből egy lánya született, hamar véget ért.

Ezután egyedül élt Budapest belvárosában, majd megismerkedett későbbi hitvesével Hornyák Etelkával.
Rövid ismeretség után, 1960-ban házasodtak össze, mely házasság sírig tartó szerelem volt. Felesége 9 gyermeket hozott világra a hosszú évek alatt.

Rengeteget utaztak. Szeretettek volna disszidálni, ahogy azt oly sokan akkoriban megtették.  Az itthoni légkört nem viselte jól, és az
akkori rendszer megfigyelte őt, így reménytelen volt minden próbálkozása, hogy külföldre szökjön.

A család élt Sopronban, Veszprémben, Esztergomban, majd visszaköltöztek Budapestre a 70-es évek végén, s akkor született meg lányuk Izabella
is.

Sziklai Frigyes eleinte az állami szerveknek dolgozott. Sok országos jelentőségű létesítmény generáltervezője volt (pl.: Chinoin).
Az olajipar műszaki-, gazdasági és számítástechnikai tanácsadója volt Magyarországon.

Később saját ipari vállalkozásba kezdett, mivel ellehetetlenítették létezését. Találmányait, fejlesztéseit és személyét egy idő után
terhesnek érezte az akkori rendszer, ezért kénytelen volt saját maga helytállni, de erőfeszítései, próbálkozásai mindig akadályokba
ütköztek. Ellenséges fogadtatásban részesült az is, mikor rávilágított arra a tényre, hogy az ország 1956-ot követő években rossz beruházási politikát folytat.

Számos terve, konkrét találmánya volt, amit szeretett volna megvalósítani, és már akkor az energiahatékony, környezetbarát
módszerekben gondolkodott. Azonban az akkori vezetőknek nem tetszett az állami vállalatok és intézmények termelékenységének javítását célzó
munkássága. Az akkori pártvezetés gondolkodásával merőben ellentétes volt az ő gondolatisága. Ezért nem engedélyezték terveit, a hivatali
főnökei, állandóan gáncsolták, és a fennálló rendeletekre hivatkoztak.

Az 1970-es években működő technikai stúdiójában két konkrét találmányával foglalkozott: Az egyik a tengervíz sótalanító berendezése
volt, aminek a lényege, hogy a tengervíz sós vizét hevítve, jó hatásfokú hőkezelés folyamán a nyert párát egy új-típusú kondenzátorban
lecsapolná és a berendezésből nyert vízzel öntöző vizet tudott létrehozni. Ehhez a tervhez csatolta a sivatagi környék mezőgazdasági
hasznosításának tervezetét is. Ennek a munkájának köszönhetően az „Araboktól tudtunk volna olajszükséglethez jutni”, érvelt, de az akkori
vezetőség a szovjet olajat akarta, ezért elutasították a tanár úr terveit.

Chinoin gépészeti terv miniatűrje előtt

A második javaslata, amihez szintén találmánya fűződik, a Lassú folyóvizek energiájának hasznosításáról szólt. Egy önduzzasztó,
többlépcsős turbinarendszer kiépítését tervezte meg. Nem gátat, hanem alkalmas kiképzett közúti vagy vasúti híd létesítésére is alkalmas
pillérek közé beépített önduzzasztó turbinákat, és hajózó zsilipeket.   E megoldás esetén a folyók természetes
-átlagos- vízszint maximumát meg nem haladó önduzzasztás árán, a folyó teljes szakaszának szintje állandó szinten tartható lenne.  A
vázolt megoldás, a környezetet nem rombolja, a környező talajszintet állandósítja, és energiával látja el a környező
helységeket, ami szintén világhírű ötlet.

Laboratóriumi munka közben

Nem csak kisemmizték, öröklött vagyonait államosították, de nem kívánatos személy volt kishazánkban.

1981 májusában a rendőrség eltiporta, a vállalkozását illegálisnak nyilvánította. A társát letartóztatták, őnála házkutatást
tartottak, a fellelhető dokumentációkat, terveket, műszaki adatokat eltulajdonították. Nyugdíjának folyósítását megszüntették, pedig 9
gyermekéről kellett gondoskodnia. Felesége is megbetegedett, nem tudott dolgozni. A család halálra volt ítélve. Mindenféle támogatást megvontak tőle.
Hiába írt levelet az MSZMP-nek, ill. Kádár Jánosnak.

Nehéz időszak következett a Sziklai család életében. Rokonaik a náci népirtás miatt nem sokan maradtak, ezért rokoni segítségre sem tudtak
számítani, valamint a megmaradt jól szituált rokonokat nem igazán érdekelte és nem is volt érdekükben, hogy a családon segítsenek.

Helyzetük kilátástalannak tűnt, de ekkor sem esett kétségbe, létrehozott egy társkereső irodát, ahol matematikai számításokon és
asztrológián alapuló kutatások alapján, sikeresen párokat hozott össze. Ez a mai menő társkeresőknek az alap váza volt. Valamint számos
gyógyszertári készítmény is az ő nevéhez fűződött, mivel vegyész is volt.

Civil mozgalmak, a HOSZ létrehozása

1970-es évek végétől, komoly munkákba fogott: vagyonát, házait, identitását, még eltökéltebben szerette volna visszaszerezni. Leveleket
írt magánszemélyeknek, elöljáróknak a Parlamentbe, levelezett a pápával, több külföldi szervezettel vette fel a kapcsolatot.

1985-ben legidősebb fiával, Sziklai Miklóssal országos szervező munkába kezdett. Létrehozták az Új Út Pályakezdő Fiatalok Egyesületét.

Az Új Út néhány kötete

Ebben az időben írta a Béke tudománya című művét, ami a világ problémáinak megoldását boncolgatja, valamint létrehozta az
egyesületet, amelyben a Háztulajdonosokat összehozta. Így jött létre a Háztulajdonosok Országos Szövetsége a HOSZ, melynek Ő volt az elnöke. Hatalmas
erőket mozgatott meg, emberek százait kereste fel, itthon és külföldön. Szervezkedett, cselekedett, tette a dolgát. Hitte, hogy mindenkinek
vissza tudja jutatni jogos jussát. Ez az egyesület az akkori rendszernek nem tetszett, ellehetetlenítették ebben a tevékenységében
is. A rendszerváltás hajnalán, szélmalomharca kezdett megoldódni, látszani. Többen kapcsolódtak munkásságához és követőkre talált. Sajnos
azonban nem tudta visszaszerezni a család jogos tulajdonát, azt a néhány bérházat, amit nagyapja Zsigmond, örökségül a családunkra
hagyott, mert élete véget ért.

A rendszerváltás után, Az ELTE-n magántanárként tartott előadássorozatot fizikus hallgatóknak Tér, Idő, Törvény címmel, ahol többek között a kvadromatika elméletével ismertette meg a fiatalokat. Számos interjút adott, tevékenykedett, de nem tudta befejezni munkásságát, mert megbetegedett. Tüdőrákja lett és 1993. szeptember 22.-én a
tüdőszanatóriumban meghalt.

A „kárpótlási” határozat

A lánya, Izabella nekrológja

Nem csak Dédapámra vagyok büszke a kiváló műépítészre, Sziklai Zsigmondra, de Édesapámra Sziklai Frigyes tanár úrra. Büszke vagyok a
munkáira, a találmányaira, az Új út ill. a Béke tudománya című alkotások is az ő érdemei.

Ő alapította a HOSZ-t a Háztulajdonosok Országos Szövetségét. Sajnálatos módon csak a halála előtti néhány évben kezdték komolyan venni e
munkáját is.  Sajnos nem sikerült visszaszereznie a családi vagyont, pedig egész életét; idejét, energiáját, tudását, kitartását,
egészségét áldozta ennek.  Rengeteg embernek segített, életében. Egy nagyszerű ember volt az édesapám. Az ő szellemisége az ő jelleme
tovább él bennem és testvéreimben.

Egyesületünk zárszava

Nem csak leszármazóiban, hanem Egyesületünkben is tovább él az Ő szellemisége és munkássága. Céljaink teljes mértékben azonosak, az
elrabolt, úgymond „államosított” vagyon a törvényes tulajdonosoknak visszajár.

A budapesti kitelepítések áldozataira emlékeztek budafoki emlékműnél

Budapest, 2016.05.21.

Ebben az évben van a Budapesti Kitelepítések 65. évfordulója, melynek emlékére május 21-én 15 órai kezdettel Megemlékező ünnepséget tartottak a POFOSZ – Magyar Politikai Foglyok Szövetsége szervezésében. Mind a mostani ünnepség, mind az Emlékmű felállítása Németh Árpádné Majzik Klárának köszönhető, aki a POFOSZ kitelepítettek tagozatának elnöke, és a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének is elnökségi tagja.

65 éve, 1951 május 21-én kezdődtek Budapesten a kitelepítések. Mintegy 15.000 embert, több mint 5000 családot űztek el a fővárosból különböző falvakba, tanyákba.

Minden ingó és ingatlan vagyonukat elrabolták, és azt soha, a mai napig nem kapták vissza. Mivel nem kapták vissza a jogtalanul elrabolt otthonaikat, így egész további életükben hajléktalanná, üldözötté váltak, hátrányos megkülönböztetésben élték további életüket.

Ez mindig semmibe vett, agyonhallgatott téma volt, így csak 60 év elteltével, 2011-ben tudta elérni a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, hogy egy gyönyörű emlékművet állítottak itt, az Evangélikus templom kertjében, melyet v.Majzik Mária Magyar Örökségdíjas Képzőművész készített szívvel, lélekkel örök emléket állítva a Budapesti Kitelepítések embert próbáló időszakának.

2012. március 13-án az Országgyűlés határozatot fogadott el az ötvenes évek elején a kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések hatvanadik évfordulója alkalmából. A határozattal megemlékeztek az áldozatokról, és egyúttal tisztelettel adóztak azon települések lakosai előtt, akik befogadták a diktatúra által meghurcolt, kitelepített embereket.

Az ünnepségen közéleti személyiségek is felszólaltak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte, a kitelepítések minimális célja a középosztály megfélemlítése, maximális célja a megsemmisítése volt, végül a középosztályt hosszú távon perifériára szorították. A kommunista diktatúrának annyi áldozata volt, hogy külön fel kell hívni figyelmet azokra, akikre kevésbé emlékeznek, köztük a budapesti kitelepítettekre. Felidézte: a kitelepítés időtartamát a törvény hat hónapban maximálta, vagyis határt szabott az önkénynek, de csak papíron, mert mindig lehetett hosszabbítani. Később már a formaságokkal sem foglalkoztak, hanem minden indoklás nélkül húzódtak a kitelepítések – tette hozzá.

A felszólalók többségében kiengesztelődésről, megbékélésről beszéltek, de ez egyrészt meglehetősen egyoldalú, másrészt felemás helyzet. Egyoldalú azért, mert az ilyen megemlékezéseken szinte kizárólag az áldozatok megbékélésére szólítanak fel, az áldozatok bocsássanak meg, ha még élnek; akik meg felelősek, akik a gaztetteket elkövették azok nagy-nagy hallgatásba burkolódznak, élnek kiemelt nyugdíjuk biztos tudatában.

Továbbá nagyon felemásnak is mondható azért, mert mint ezt a POFOSZ is hangsúlyozza, nem kapták az áldozatok vissza elrabolt otthonaikat, azokban a kommunista rendszer haszonélvezői élnek ma is, ha időközben nem értékesítették jó áron az elrabolt vagyont.

A POFOSZ kitelepítettek tagozatának elnöke sok év óta számos beadványában, felszólalásában küzd a helyzet megváltoztatásáért; a mi Egyesületünkkel közösen méltányos kártérítésért, és az elrabolt vagyonok visszaadásáért, ahogy ezt az összes többi volt szovjet blokk országban már megtették, restitúciós törvények megalkotásával.

Ez tehát a teljes kép, még ha a híradások nem is tesznek mindenről említést. A helyzet azért valamivel kedvezőbb mint korábban, ma már több dologról lehet beszélni, és a felszólalók felkészültsége is jobb. De ahogy Németh fájdalmasan lassú folyamatról beszélt, vagy korábban sok elmaradásról beszéltek párttársai az igazságtétel kapcsán, a magyar társadalom mást nem tehet mint várja, legyen tényleg igazságtétel. Ne csak szavakban.

Budapest, 2016.05.21.

KISE elnökség

A közgyűlésen egy sor aktuális kérdés került napirendre.

Az Egyesület Alapszabályának módosítása szükséges volt megváltozott törvényi szabályozás okán. Ezért ismertetésre került a módosított Alapszabály, mely az időközi változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel került megalkotásra, majd azt a Közgyűlés elfogadta. Nem változott azonban semmiben az Egyesület alapvető célja és feladata.

A Tisztségviselők újraválasztása, megválasztása szintén a megváltozott törvényi szabályozás miatt vált szükségessé. A hatályos törvényeknek megfelelően az elnökségnek 3 tagból kell állnia, ezért a korábbi elnökség tisztségviselői közül csak 3 fő került az új elnökségbe újraválasztásra. Nem változott az elnök személye, és azon elnökségi tagok, kiknek tagsága megszűnt, új tisztséget kaptak. További részletek e tárgyban az Egyesületi hírek oldalon olvashatóak.

A 2015. év Beszámolójának, és a 2016. év Költségvetésének elfogadása is a Közgyűlés feladata volt; itt az elnökség felhívta a tagság és a támogatók figyelmét, hogy akinek az módjában áll, az SZJA 1 % felajánlásának kedvezményezettjeként Egyesületünket adja meg adóbevallásában, és e lehetőségre mások figyelmét is hívja fel. Ma az SZJA 1 %-áról a lakosság csak egy igen kis hányada rendelkezik, tehát sokaknak, a többségnek tudomására lehetne hozni e lehetőséget, éljenek vele.

A Kormányzattal folytatott levelezés eddigi történései is ismertetésre kerültek, és az elnökség véleményeket, javaslatokat várt, ill. vár e kérdésben. Lényeges szempont ez ügyben, hogy nincs semmilyen korlátozás az Alaptörvényben /az új Alkotmányban/ , mely restitúciós jogszabályok elfogadását tiltaná.

Bár számos javaslat, sőt konkrét lépések ismertetése is elhangzott, e kérdés nyitott, és egyenlőre nincs végleges döntés a tárgyban hogyan lépünk tovább.

Emellett azért a fő irányokat is kijelöltük. Alapvető például, hogy a leghatározottabban vissza kell utasítanunk azokat a megtévesztő nézeteket, irományokat, melyek az igazságtétel, a restitúció, és az ezt megelőző kifosztások /”államosítások”/ témakörét úgy állítják be, úgy beszélnek ezekről, mint valami nosztalgikus, történelmi emlékről, melynek a jelenhez semmi köze nincs, illetve megtévesztően azt sugallják, ez egy lezárt ügy, itt már úgymond nem lehet semmit tenni.

A tulajdoni követelések nem évülnek el. Az összes volt szovjet-blokkbeli, kommunista rendszerű országban, Magyarországot kivéve megtörtént a restitúció, ezért tévednek azok, akik azt hintik el a közvéleményben, hogy ez valami “elmúlt” vagy “már nem aktuális” kérdés, melyről csak nosztalgiázni lehet. Ez az emberek becsapása, megtévesztése.

Az Egyesületnek tehát vannak tervei és elképzelései, milyen lépések meghozatala indokolt és célszerű a továbbiakban.

Kérünk hát mindenkit, kísérje figyelemmel tevékenységünket, olvassák honlapunkat, üzeneteinket. Aki meg csatlakozni akar hozzánk -folyamatosan nő tagságunk, folyamatosan jelentkeznek hozzánk- az tegye meg, mert együtt erősebbek vagyunk, és együtt több jó ötlet, elképzelés is születik.

Végezetül arra is felhívnánk a figyelmet, a KISE egy nyugodt erő, mértéktartó, polgári-konzervatív, kisgazda hagyományokkal rendelkező civil egyesület. Távol áll tőlünk minden hektikus, szélsőséges megnyilvánulás. Ahogy 25 éve eddig is, ezzel a nyugodt elszántsággal küzdünk az igazságtétel, a restitúció megvalósításáért.

Budapest, 2016.05.09.

KISE elnökség

A POFOSZ Székház épülete, címe Budapest, V. Nádor u. 36.

Ugyanígy lehetséges döntés a restitúciós törvény meghozataláról

Csak politikai szándék kérdése

http://os.mti.hu/hirek/116361/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

Mint ezt a vasárnapi boltbezárást elrendelő törvény mostani példája mutatja, csak politikai szándék, azaz kormányzati akarat kérdése, és akár 24 óra alatt dönthet a Fidesz-KDNP kormány egy törvény sorsáról. A tegnapi napon, hétfőn deklarált kormányzati döntésről e törvény vonatkozásában Országgyűlés akár már a mai nap, 2016.04.12-én kedden, szavazhat kivételes sürgősséggel a benyújtott előterjesztés alapján, így az akár már a hétvégén hatályos is lehet.

“Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek” – szól az indoklás, teljesen megalapozottan.
Lényeges tehát, hogy az emberek lássák azt is, milyen rövid idő, akár 24 óra is elég ahhoz, hogy a hatalom, a végrehajtó hatalom, a kormányzat döntést hozzon egy törvényről. A

Magyarországon a jogállamiság teljességéhez még hiányzó restitúciós törvény meghozataláról szóló döntés is megszülethet 24 óra alatt, ha megvan ehhez a kormányzati elhatározás.

A hosszas előkészítések, elemzések ehhez ugyanúgy nem elsődleges fontosságúak, mivel itt is a kisemmizett emberek óriási nagy száma, sokmilliós tömege az elsődleges szempont.

Valójában a törvényt ismételten megszövegezni sem szükséges, mivel rendelkezésre áll akár az összes volt „szocialista” ország már meghozott restitúciós törvénye itt Európában. Ezek legtöbbje igen minimális módosításokkal a helyi sajátosságaink szerint, hatályba léptetésre teljesen alkalmas.

Budapest, 2016.04.12.

KISE Elnökség

 

 

Szabadság! Itten hordozák  Véres zászlóidat,

S elhulltanak legjobbjaink  A hosszu harc alatt.

(SZÓZAT – Vörösmarty Mihály)

 

KISEMMIZETTEK

EMLÉKNAPJA

 

1952. FEBRUÁR 17. – 2016. FEBRUÁR 17.

Állami gyilkosok, rablók, tolvajok és gyilkos elmék 1952. február 17-én közel 6.000.000 /HATMILLIÓ/ MAGYAR EMBERT raboltak ki, fosztottak meg
tulajdonától, üldözték el lakóhelyéről, szülőföldjéről, zártak koncentrációs haláltáborokba, börtönöztek be,…és gyilkoltak meg…

9 462 887 fő !

 

EMLÉKEZZÜNK

 

MAGYARORSZÁG

 

KÉPZELETBELI MONUMENTÁLIS

 

EMLÉKMŰVE ELŐTT

 

a szolidaritást vállaló fiatalokkal és idősebbekkel, az együttérzőkkel, a barátokkal, a szabadságért, a jólétért, az igazságért harcolókkal !

A képzeletbeli emlékmű legyen örök emlékeztetője egy dicstelen korszaknak, amely a halálba és pusztulásba kényszerítette a nemzetet. A
vérgőzös diktatúra államilag jóváhagyott gyilkos-agyú háborodottjai csaltak, loptak, hazudtak és irtották az értékeket és az emberi értelmet.

EST IMA

Kodály: Esti dal – YouTube

 

A válaszokat az Egyesület Facebook oldalán lehet megírni, ahol e Felhívás eredetileg megjelent, az alábbi
linkre kattintva:

https://www.facebook.com/kisemmizettek.erdekvedelmiegyesulete

de elküldhető a válasz e-mailben,
vagy  itt a honlapunkon
is.

Budapest, 2016.01.29.
KISE Elnökség