Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
– Vannak sokkal fontosabb dolgok is, mint amiről beszélnek
Budapest, 2017. február 25., szombat (Mti – OS)
http://os.mti.hu/hirek/124603/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz
http://os.mti.hu/hirek/124604/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2resz
Hallgatjuk a beszédeket, a megemlékezéseket. Nem fér hozzá kétség, a 20. század két nagy borzalma közül a kommunista rendszer volt az egyik, 100-150 milliós áldozat tömegével, mérhetetlen anyagi pusztításával, mely beígért fejlődés és jólét helyett pontosan ennek ellenkezőjét eredményezte a fél világnak. Sokan bűnöst keresnek, és színes a kép, kik lehetnek felelősek. Igaz, a bűnösöket fel kell kutatni, meg kell nevezni. Sokan bemutatják a rendszer borzalmait, hogy emlékezzen az utókor. Ez is helyes.
Ezek tehát fontos dolgok, de vannak sokkal-sokkal fontosabbak ! Mégpedig ma, és itt az, hogy a kommunizmus által okozott, és a mai napig nem helyrehozott károkozásokat, melyek az országra a mai napig káros következményekkel hatnak, fel kellene végre számolni. Ez nagyságrendekkel fontosabb lenne mint a megemlékezések, a bűnös keresések.
Ha konkrétumokat kell megnevezni, melyek talán nem mindenki előtt ismertek, az első és leglényegesebb az, hogy országunkban magyar tőke, magyar nemzeti tőke ma nem létezik. Azért nem létezik, mert az országban elmaradt a restitúció, a kommunizmus alatt elrabolt vagyonok visszaadása a törvényes tulajdonosoknak, örököseiknek.
Ez „A” legnagyobb, ma is ható károkozás.
A sok-sok mikro- kis-, és a néhány közép vállalkozás, melynek tőkeereje nevetséges, elenyésző az itt jelenlévő multik tőkeereje mellett, becsülendő módon igyekszik helyt állni, de könnyűek a megmérettetésben. Sok elemző leírta már, a multik nélkül, a multik esetleges kivonulása esetén, az ország GDP-je zuhanna, mások még egy gazdasági összeomlást is vizionálnak hozzá.
Restitúciós törvényeket, a kommunisták által elrabolt vagyonok visszaadását megvalósító törvényeket már minden európai volt szovjet-blokk országban hoztak és végrehajtottak az egyetlen Magyarország kivételével.
A tulajdoni igények nem évülnek el, akkor sem évülnek el, ha az eddigi kormányok eddig nem voltak képesek visszaadni az elrabolt vagyonokat.
Ha ebben változás nem történik, az sajnos a károkozás továbbélése mellett az ország lemaradását kiszolgáltatottságát is eredményezi.
Budapest, 2017. február 25., A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján
KISE elnökség
A Kisemmizettek Emléknapja
1952. FEBRUÁR 17. – 2017. FEBRUÁR 17
Budapest, 2017. február 17., péntek (Mti – OS)
http://os.mti.hu/hirek/124369/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz
http://os.mti.hu/hirek/124370/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2_resz
Hatvanöt éve, a Rákosi korszak legsötétebb éveiben, 1952.II.17-én lépett hatályba a hírhedt 4. 1952. Tvr., azaz Törvényerejű Rendelet, mellyel mára közel 6 millió magyart kisemmiztek, azaz házától, lakásától vagy egyéb ingatlanától megfosztottak. Jóllehet eddigre már elrabolták a gyárakat, üzemeket, a vállalkozások óriási többségét, de ekkora méretű rablás, mint amilyen e februári naptól elindult, a magyar történelemben még soha nem volt, sem ez előtt, sem utána.
A kommunista rendszerre jellemző terror és zűrzavar a társadalom legalját emelte legfelülre, és ennek megfelelően ezt a szabadrablást biztosító rendeletet is ez jellemezte. A rendeletben szereplő “hat lakószobánál nagyobb” ingatlanok “államosítástól” /értsd rablástól/ való megmenekülése, vagy a marxista terminológiák még a hatóságok számára is értelmezhetetlen zagyva elegye széles táptalajt adott az önkényeskedésnek, a féktelen szerzési vágynak ugyanúgy, ahogy 8 évvel azelőtt, 1944-ben lehetett rabolni zsidó honfitársainktól. Sok esetben ugyanazok, csak akkorra a barna mundért vörösre cserélték.
Az összes volt “szocialista” országban megtörtént már az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével, itt nem adott vissza semmit egyetlen eddigi kormány sem. Soha nem hozták helyre a 4. 1952. Tvr. meg a többi szabadrabló /államosító/ törvény pusztítását.
A kommunizmus nyomasztó örökségéből és károkozásaiból csak nagyon nehezen tud szabadulni országunk. Dilettánsok és a korábbi rendszer emberei az 1990-es első többpártrendszerű választások után is sajnos meghatározó pozícióban maradtak. A Sólyom László vezette AB számos elemző szerint elemi jogi tévedései közül a legnagyobb, – nevezetesen mikor legitimnek ismerte el a kommunista rendszert, ezzel együtt annak jogrendszerét, és abból jogfolytonosan próbálta továbbvinni az 1990 májusa utáni jogrendszert – , katasztrofális állapotokat idézett elő országunkban.
Ebben a kilátástalan helyzetben az első igazán kedvező fordulatot a mostani kormány által megalkotott Alaptörvény/Alkotmány U) cikkének megjelenése jelentette. Ennek (1) bekezdésében kerül végre megállapításra az az alappillér, melyet a Sólyom-AB teljesen figyelmen kívül hagyott, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.
Álláspontunk szerint ez az a megállapítás, ami alapján tovább kell lépni, sőt következik is a továbblépés szükségszerűsége. Az illegitim rendszer törvénytelenségeit, jogsértéseit helyre kell hozni. Az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása, itt Európában utolsóként a volt szovjet-blokkbeli országok sorában, alapvető következménye ezen U) cikk (1) bekezdésének.
Budapest, 2017.február 17.
KISE Elnökség
Az amerikai hatóságok megelégelték a trükközést
Barack Obama aláírta a nácik által elrabolt műkincsek visszaszerzését segítő HEAR törvényt
http://europe.newsweek.com/obama-hear-act-law-holocaust-534793?rm=eu
A nácik által elrabolt műkincseknek az örökösök által indított visszaszerzését különféle trükkökkel, időhúzással manipulálták eddig különféle szervezetek, úgymint múzeumok, a „múzeumi lobbi” , de sajnos ide értendők a felügyelő kormányszervek is.
Részletek a fent hivatkozott magyar cikkekből:
Napi.hu – 2016. december 21.
Óvatos becslés szerint a II. világháború alatt az európai műkincsek ötödének nyoma veszett, mivel a nácik elrabolták. Még mindig
300 ezer értékes műtárgy nem került vissza eredeti tulajdonosához – ezek múzeumokban vagy magángyűjteményekben lehetnek. Az elrabolt javak megtalálásában
korszakhatárt jelölhet az új amerikai törvény, amely Obama elnök aláírásával életbe lép. Az ügynek komoly magyar vonatkozásai is vannak.
Eddig a restitúció és a proveniancia-kutatás (műtárgyeredet-kutatás) során nagyon nehéz volt legyőzni a kormányok és a
múzeumi lobbi ellenállását. A nácik által évtizedekkel ezelőtt elrabolt műkincsek túlnyomó része ezért nem kerülhetett vissza jogos
tulajdonosához még akkor sem, ha kellő mennyiségű pénzzel és türelemmel rendelkeztek. Most azonban alapjaiban változhat meg a műtárgyak visszaadása: az új amerikai szövetségi törvénynek köszönhetően ugyanis felgyorsulhat a folyamat.
…
Az új törvénnyel várhatóan megszüntethető lesz az a gyakorlat, amelynek egyetlen célja a bíróság elé kerülő ügyek elhúzása – akár a
végtelenségig. Az amerikai jogrendszerben és a világ többi országában is bevett taktikája a múzeumoknak és a kormányoknak, hogy “kifárasztják” az
örökösöket, évtizedekig húzzák-halasszák a pereket és különböző kifogásokkal és érvekkel tegyék szinte lehetetlenné az elrabolt műtárgyak visszaadását
még akkor is, ha azokat egyértelműen elrabolták a nácik egykori tulajdonosaiktól.
…
az 1998-as washingtoni megállapodást … szinte minden érdekelt ország képviselője aláírta, és ezt a Terezin nyilatkozattal
megerősítették 2009-ben a Prágában tartott konferencián is.
A magyar kormány ugyan mindkét nyilatkozatot aláírta, de eddig vajmi keveset tett az ebben foglaltak megvalósításáért. A magyar
múzeumok 2015 nyara óta a jelek szerint hivatalosan is “szabotálják” annak a rendeletnek a megvalósítását, miszerint ha egyértelműen nem
bizonyítható az állam tulajdonszerzése, akkor a műtárgyat vissza kell szolgáltatni egykori tulajdonosának. Annak ellenére, hogy néhány múzeum eleget tett azon kötelezettségének, hogy számba vegye a feltehetően a holokauszt során elrabolt műtárgyakat, továbbá, hogy a magyar állam több mint kétezer ilyen
műtárgyat tart nyilván, ezeket a listákat soha nem hozták nyilvánosságra.
Ráadásul mindez idáig alig néhány esetben került sor visszaadásra, és ez esetek egyikében sem a nácik által elrabolt
műkincseket adták vissza. A nagy magyar műgyűjtemények tulajdonosai közül eddig a Herzog, a Hatvany és a Vida család indított pereket itthon a javak
visszaszerzéséért – jórészt sikertelenül.
Magyar Hírlap/MTI – 2016.12.18
…
Az új törvény meghosszabbítja a műkincsek megtalálásának elévülési idejét
Júniusban Helen Mirren is felszólalt az amerikai szenátus igazságügyi albizottságában a holokauszt alatt elrabolt műkincsek
visszaszolgáltatásával foglalkozó törvény tárgyalásán. Az Oscar-díjas színésznő kifogásolta, hogy az érintettek nem jutnak hozzá a lopott műkincsek
jelenlegi helyével kapcsolatos információkhoz..
Gustav Klimt – Adele Bloch Bauer portréja
Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma
Európai és eurázsiai ügyekért felelős Iroda
A Washingtoni Konferencia nácik által elkobzott műkincsekre vonatkozó Alapelvei
/ Washington Conference Principles on Nazi-Confiscated Art /
[Megjelent A Holokauszt éra vagyoni követelései című Washingtoni Konferencia anyagához kapcsolódóan, Washington DC, 1998. december 3, ]
http://www.state.gov/p/eur/rt/hlcst/122038.htm#.V7zsimPk9qU.mailto
Cél egy konszenzus kialakítása, és nem kötelező érvényű alapelvek kialakítása azon kérdések rendezésével kapcsolatban, melyek a
nemzetiszocialista érában elkobzott és elkonfiskált műkincsekre vonatkoznak. A Konferencia ugyanakkor elismeri, hogy a
kérdésben érintett nemzetek eltérő jogi rendszerekkel bírnak, és ezen országok saját törvényeik keretein belül járnak el.
1./ A nácik által elkobzott, és vissza nem szolgáltatott műkincseket
azonosítani kell.
2./ A vonatkozó nyilvántartások és archívumok legyenek nyitottak és
hozzáférhetőek a kutatók számára, a Nemzetközi Levéltári Tanács
iránymutatásaival összhangban.
3./ Biztosítani kell az anyagi és humán erőforrásokat ahhoz, hogy
lehetővé váljon a nácik által elkobzott és a későbbiekben sem
visszaszolgáltatott műkincsek beazonosítása.
4./ Annak megállapításánál, hogy egy műalkotás a nácik által elkobzott
és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott-e, meg kell azt is fontolni,
hogy az holokauszt óta eltelt időmúlás miatt elkerülhetetlenek a
hiányos, vagy nem egyértelmű eredet adatok.
5./ Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a nácik
által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
műkincsek adatai nagy nyilvánosságra kerüljenek azért, hogy
behatárolják azok háború előtti tulajdonosait vagy az eredeti
tulajdonosok örököseit.
6./ Erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy létrehozzanak egy
központi nyilvántartást, ahol az ilyen tárgyú információkat tárolják.
7./ A háború előtti eredeti tulajdonosokat illetve azok örököseit arra
kell ösztönözni, hogy jelentkezzenek és tudassák követeléseiket a nácik
által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
műkincsek vonatkozásában.
8./ Ha be lehet azonosítani a nácik által elkobzott és a későbbiekben
sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti eredeti
tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor lépéseket kell tenni annak
érdekében, hogy gyorsan elérjük az igazságos és méltányos megoldást,
amely többféle lehet a tények és körülmények konkrét ismeretében.
9./ Ha nem lehet beazonosítani a nácik által elkobzott és a
későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti
eredeti tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor is lépéseket kell
tenni annak érdekében, hogy egy igazságos és méltányos megoldás gyorsan
megszülessen.
10./ Bizottságokat, vagy egyéb szervezeteket kell létrehozni, a nácik
által elkobzott műkincsek azonosítására, továbbá hogy azok segítsék az
érintetteket tárgyilagosan a tulajdonjogi kérdésekről.
11./ A nemzeteket arra kell ösztönözni, hogy dolgozzanak ki nemzeti
eljárásokat ezen elvek végrehajtására, különösen a tulajdonjogi
kérdésekre vonatkozó az alternatív vitarendezési mechanizmusok
megoldására.
Az a ház ott a Vadász utcában
Budapest, 2016.04.17.
Már nem voltak fiatalok. Jóllehet a kor ahogy mindenkit, őket is megviselte, de lelkük fiatal maradt. S töretlen maradt bennük a hinni akarás is. Hinni abban, hogy az emberek legbelül és végső soron azért jók, hogy bár olykor túllőnek a célon, olykor indulataikon nem tudnak uralkodni, de aztán aki ilyen megbánja és magába száll.
-Meglátod majd még bocsánatot is fog kérni- mondta Papi. Anyus ilyenkor mosolyogva hallgatott, mert Papival nem lehet amúgy sem vitába szállni.
Az utolsó percig reménykedtek.
Az nem lehet hogy őket csak úgy kirakják a házukból, a házból mely a családjuké volt már több felmenőn keresztül. Magukat nem kímélve dolgoztak egy életen át, minden fillérnek megvolt a helye, minden el volt gondosan tervezve. A ház, az az övék. Tudja ezt mindenki itt a környéken, a szomszédok, a hatóság, mindenki. Bár most oly furcsán viselkednek. Furcsa szavakat, kifejezéseket használnak, és szemükben a gonoszság tüzét látni. Ahogy bejönnek, mindenféle hivatalos végzésekre hivatkoznak, és közben mohón körbe néznek, mit lehetne elvinni, mi lehetne majd az övék….
“Majd ha téged innen elvisznek, én ezeket az értékeket mind összeszedem” – ezt érezte ki Anyus a fiatal karszalagos suhanc tekintetéből, ahogy körbepilogott, de az ő tekintetét kerülte. Nem mert igazán a szemébe nézni.
De még reménykedtek.
Később a “szomszéd” jött. Akiről tudták hogy már pályázik a házukra. Nagy nyájasan “felajánlotta” hogy segít a holmijaik megőrzésében.
De gyorsan, mondta, mert sürget az idő, eljön a nap….
Aztán eljött a nap.
Berúgták a házkaput. és artikulálatlan hangon üvöltözni kezdtek a feketeruhás karszalogosok. Aki nem jön helyben felkoncolandó.
Hát ez történt.
Szellemük ma is ott él a falak között, és van olyan ember ma is a házban, aki tudja a történetüket és életben tartja emléküket.
Emlékük legyen áldott.
—-
A GDP EURO/fő alakulása 2003-2014 között, Magyarország illetve a többi 3 Visegrádi ország átlaga
Ezt sikerült elérni a restitúció elszabotálásával.
A többi 3 Visegrádi ország mindegyikében volt restitúció, míg Magyarországon, mely a fent látható módon már leszakadt, nem volt, eddig nem volt.
Ezúttal csak kommentek…
A Honlapszerkesztők ezúttal úgy döntöttek, a fenti 2 rövid ténymegállapító mondaton kívül most semmilyen írás, vagy cikk, a mi részünkről nem kerül fel ide. Egyébként is, erről a GDP grafikonról már pár hete megjelent egy írás itt.
Ehelyett szabad teret engedünk a kommentelőknek ! Tehát akinek e fenti grafikonról, s e tényekről véleménye van, és a moderálási szabályokkal sem áll hadilábon, annak írása ide most majd felkerül…
Budapest, 2016.01.25. / Honlapszerkesztők
- Megmondom őszintén, nekem az tetszik nagyon az önök honlapjában, hogy valami teljesen más…
itt nem akarnak az emberek alantas ösztöneire építeni, a gyűlölködésre, a kárörömre, az olcsó szenzációra mint a szennyportálok…. azt hittem ezeknél nincs lejjebb, de amikor minap olvasom hogy kire „recskázik” a fél ország, akkor látom, hogy de, van lejjebb…
Itt nem akarják az embereket megvezetni, beléjük szuggerálni olyan dolgokat, amiket ők valójában nem akarnak, ami valójában nem érdekük, csak azt hitetnék el velük.
Ez a honlap a szennyel ellentétben valódi érdekképviselettel, valódi, az embereket valóban érdeklő kérdésekkel foglalkozik. Az elmaradt igazságtétel ilyen. Legyen szó akár igazságos tulajdonrendezésről, akár a múlt rendszer embereinek elszámoltatásáról, felelősségre vonásáról. - Hányan olvasták az új Alkotmány(Alaptörvény) „U” cikkét ? Én most tisztelettel ide felteszem. // A Dokumentumok oldalra is fel fogjuk tenni, csak ezt az „U” cikket – A Szerk. ///Részlet az Alaptörvény-ből / — U) cikk
(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.eddig az U) cikk, olvassuk figyelmesen. Különösen olyanokra hívnám fel a figyelmet, mint hogy
„A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak…. … az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért …. különösen …… a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért,”
Hát kérem, sok-sok gazság, bűncselekmény van itt felsorolva, de én a kisemmizést emeltem ki azért mert ebben érintett az Egyesület.
Továbbá az elejét is kiemelem:
„Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.”
Világos, ezt azt mondja ki tehát hogy ha összeegyeztethetetlen, akkor semmiképpen sem lehet jogfolytosan elismerni a kommunista diktatúra időszakát !
Ha valakinek még nem tűnt volna fel a Sólyom-féle Alkotmánybíróság pontosan ezt a kapitális hibát vétette !
De erről úgy tudom hamarosan egy cikk is lesz itt a honlapon.
No Comments