Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (1)

A 2008-as világválság a Lehman Brothers csődjével, a felelőtlenül felpörgetett jelzáloghitel piac berobbanásával, a kondíciók lazításával, a FED nem igazán előrelátó kamatpolitikájával érett be. A Lehman Brothers reggel még kiváló minősítést kapott, délre meg csődöt jelentett, és domino elv érvényesült utána.

Megszaporodtak az utóbbi időszakban azon elemzők, gazdasági megfigyelők írásai, melyek egy újabb válság kialakulását vizionálják. Egy lényeges cikk a Csaba Lászlóval készített interjú a közelmúltból, hasonló jóslattal.

A fő kérdés az, a restitúció elmaradása miatt erős nemzeti tőkével nem rendelkező, az erőtlen magyar gazdaság hogy viseli majd ezt el, megint ugyanolyan, vagy nagyobb zuhanását éljük majd meg gazdaságnak, mint 2008-2010 között, vagy akár még nagyobbat is ?

Többször leírtuk, figyelmeztettünk, a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny, sőt manipulálható, és ennek leglényegesebb és eredendő oka a versenyképes, a külföldi tőkével gazdasági potenciálban szembeállítható nemzeti tőke hiánya. A magyar tőke hiányának oka pedig az elmaradt tulajdonrendezés, tulajdon-visszaszármaztatás, idegen szóval restitúció. A restitúciót volt szovjet-blokk összes országában véghezvitték már itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével. Tehát ebből következik az a sérülékeny gazdasági állapot ami ma jellemzi az országot.

A többi volt volt szovjet-blokk országban az ottani nemzeti tőke gazdasági potenciálban ma már megnyugtatóan szembeállítható az oda betelepült külföldi tőkével, multinacionális nagyvállatok ottani leányvállalataival, míg itt nincs ami szembeálljon.

Sajnos más okok is vannak ami miatt sebezhető az ország, bár több elemző véleménye az, az eredendő ok azért is eredendő, mert a többi probléma erre egyértelműen visszavezethető. Nézzük meg ezeket.

A térség, így elsősorban a volt szovjet-blokk országai a fejlett nyugati országokhoz képest meglévő lemaradásukat nagymértékű külső forrásbevonással kívánták ledolgozni, előnyben részesítve a külföldi működő tőke beáramlását. Ez természetesen nagymértékű eladósodottsághoz vezetett, melyet később az államok igyekeztek lecsökkenteni.

Ahol vagyon-visszaszármaztatással, restitúcióval már a ’90-es évektől felállt a nemzeti tőke, ott a forrásbevonások eredményeként a nemzeti tőke meg tudott erősödni, míg itt ilyen nemzeti tőke nem volt számottevő, itt a forrásbevonások mindössze a magyar állam külső eladósodottságát eredményezték, mégpedig a térségben a legnagyobb mértékben. Ez volt az állapot a 2008-as gazdasági világválság előtt:

forrás: Giday András, Pénzügyi Szemle

Hasonló térségbeli negatív rekordokat mutat a magyar költségvetési hiány alakulása is, -5,1 % volt a GDP arányában a 2007-es évben, továbbá a térségbeli országok erőteljes GDP növekedése mellett a mi GDP-nk leginkább csak stagnált, sajnos. Elképesztően alacsony volt továbbá az ország deviza/aranytartaléka, nálunk jóval kisebb országokban a mienk többszöröse volt.

Innen már adódik a nem túl kedvező, sőt igen riasztó válasz a címben található kérdésre, egy válság, ha ilyen körülmények közt telibe kapja az országot, nagy katasztrófát képes okozni. De nézzük meg, mit okozott, milyen hatása volt e világválságnak a magyar gazdaságra.

A 2008-s világválság kiteljesedése nekünk már abban az évben azt eredményezte, hogy kétségessé vált a magyar gazdaság finanszírozásának fenntarthatósága. Az állampapírok piaca katasztrofálisan beszűkült, az itteni bankok devizaforrás-bevonása kezdett ellehetetlenülni, az idetelepült külföldi tőke egy jó része elindult kifele, a többiek a kivonulást fontolgatták, és folyományként a forint zuhanórepülésnek indult.

Ha valaki azt gondolná, ezek a fent leírtak őt, mint civilt, mint kisembert nem érdekli, és nem érinti/érintette, annak írjuk a következőket:

A Gyurcsány-kormány látva a kialakult helyzetet, a Valutaalap és a Világbank segítségét kérte, majd megállapodtak egy 20,1 milliárd eurós giga-hitelben, igen, de a folyósítás feltétele a nagyon kemény megszorító intézkedések hatályba léptetése volt.

Kedves kisember, ne legyenek illúziói, ha nincs ezen giga-hitel, a magyar állam, élén Gyurcsánnyal, csődöt kellett volna hogy jelentsen.

Az említett forint-zuhanórepülés így is eredményezte az addig tömegesen felvett deviza-alapú forinthitelek törlesztő-részleteinek igen drasztikus mértékű megemelkedését, ezzel a lakosság eladósodottságának drámai mértékű megemelkedését.

A gazdasági elemzők, a múlt távlatából magukat kellő tapasztalattal és magabiztossággal felvértezettnek gondolók, az alábbi bölcsességeket hirdetik, a teljesség igénye nélkül.

• A költségvetés hiányát kordában kell tartani, nem szabad a felhalmozódást engedni,
• Az ún. „munkára ösztönző” gazdaságpolitikát kell alkalmazni,
• A segélyek kifizetését le kell állítani,

ezek kétség kívül hasznos intézkedések, az első kettő különösen az, csak egy a gond velük, elégtelen intézkedések, a megoldáshoz kevesek.

Budapest, 2018. 07. 30.   KISE Elnökség

/az írás folyatása a következő hónapban/