Egyéb

Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (2)

2018-08-31

Számos elemző végigvette már, melyek voltak a 2007-2008-as gazdasági világválság azon belföldi okai, melyek miatt ezen válság hazánkat jóval érzékenyebben érintette, mint más országokat.

Első helyen az ország gazdaságának nyitottságát említik a legtöbben, de ez így önmagában még kevés; jóllehet a kedvezőtlen piaci hatások, az export beszűkülése, a hitelpiac változásai természetesen azonnal kifejtik hatásukat egy nyitott gazdaságban, ahogy kifejtik más, a válságot kevéssé megszenvedett országra is.

Az idetelepült külföldi tőke része a külföldi bankrendszer, annak itteni leányvállalatai. Válság esetén ez egy egybefüggő hálózatot alkot /egyébként is azt alkot/ de ilyenkor ennek negatív hatásai sajnos jobban érvényesülnek.

Említik még az elemzők az ország /külső/ eladósodottságát, mely az akkori válság idején már meglehetősen magas szintű volt. Ha túlköltekezés van, ha nem olyan kiadásokat finanszíroz az állam, melyek a gazdaság erősödését, versenyképességét szolgálják, már pedig ez történt, akkor csak önmagában ettől is sebezhetővé válik az ország.

Jelentős fizetésimérleg-hiány alakulhat ki, és magas lett a válság előtt a költségvetési deficit is.

A fentebb sorolt hibás döntések következményeképpen a GDP növekedés lassult, elmaradt a versenytársakétól, a környező országok számaitól.

További járulékos probléma az állami újraelosztás magas szintje, /a GDP 50 %-ánál magasabb/ és ebből következően az állam, és költségvetési intézményei aránytalanul magas kiadásai, terhei.

Ha külföldi elemzők mindezeket sorra veszik kialakul egy bizalmatlansági felár is, a hitelezők a finanszírozást ennek megfelelően módosítják.

A Rodrik-jelentésben foglaltak is kapcsolódnak ide, a kettészakadt a magyar cégstruktúra. Kimutatták, az idetelepült külföldi cégek ugyan magas termelékenységűek, de a konjunktúra-érzékenyebbek. A hazai kkv-szektor meg nem képvisel számottevő tőkeerőt, technológiája többnyire elavult, a beszállítók, külföldi felvevők vonatkozásában meg kiszolgáltatott.

Politikai színezettől függően még más-más tényezőkkel is lehet találkozni a különféle elemzésekben, de úgy tűnik nem mennek megfelelő mélységbe a korábbi válság okainak elemzésekor, mert a kiváltó okok közt a

magyar tőke hiányát mindenképpen meg kellett volna említeni.

Ehelyett a balliberális elemzők a jobboldali kormányokat kritizálják / nincs koncepció, nincs jövőkép, nincs válságkezelési stratégia, stb./ és a másik tábor meg természetesen megfordítva. Ebben részigazság van, amely nem menti sem az eddigi bal- se a jobboldali kormányokat, a fent vázolt negatív tényezőkön egyik sem tudott érdemben változtatni.

Ez volt tehát az elemzések, és ezzel együtt a válság kiváltó okok számbavétele.

A következő részben azt vizsgáljuk, változott-e valamely körülmény, valamely válság kockázati tényező az elmúlt 10 évben, és nyilván lényeges, kedvezően változott-e.

A mostani kockázati tényezőket egyrészt, másrészről a 10 évvel ezelőtti válság adott kockázati tényezőit számba véve, aszerint, hogy azok egyenként mennyire tudták befolyásolni akkor a válság elmélyülését az országban, lehet válaszolni a cikksorozat címében feltett kérdésre.

Budapest, 2018. 08. 31. KISE Elnökség
/az írás folyatása a következő hónapban/

 

 

1 Comment

  • Reply dr.Bacskay Antal 2018-09-03 at 06:03

    A hazai tőke hiánya volt a fő baj. Se az MDF se a komcsik nem tudták ezt kezelni, a bankjainkat szó szerint széjjellopták és az ellopott pénz ráadásul jórész jóléti termékekbe, ingatlan, autó, utazás ment. A világgazdaságnak gyakorlatilag minden állam kitett a globalista szemlélet miatt pl. Svájc ipara megsínylette, amikor a frank felértékelődött a recesszió miatt mint biztos valuta, nem tudták eladni a gyenge fizetőképesség miatt az amúgy kiváló, de magasabb árkategóriába tartozó gyártmányaikat, tehát végül is a erős gazdaságú állam is kiszolgáltatott. A gyarmatosítás a bankrendzser eszetlen privatizációjával valósult meg leginkább. A hiányos erkölcsi alapok -reprivatizáció elmaradása, pedig nem adtak lehetőséget egy értelmes új rendszer kiépítésének, erkölcsileg magasabb pozicióan álló emberek segtségével. azaz kevesebb lett volna alopás, az esztelen privatizáció (jutalék fejében).

  • Leave a Reply

    Tovább az eszköztárra