Egyéb

Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (3)

2018-09-30

A cikksorozat harmadik, befejező részében ismertetjük annak a hatástanulmánynak az összesítő táblázatát, mely választ ad a címben feltett kérdésre.

Tényezők Súlyozás Egyedi Hatás
    %
Állami újraelosztás magas szintje 0,26 11 2,86
Fizetésimérleg-hiány 0,78 54 42,12
A /külső/ eladósodottság 0,88 29 25,52
Idetelepült külföldi tőke részaránya /bankok nélkül/ 0,9 52 46,80
A külföldi bankrendszer részaránya 0,92 25 23,00
Hitelpiaci kondíciók változása 0,86 68 58,48
Beruházások hatékonyági mutatója 0,72 58 41,76
GDP 0,66 10 6,60
Hitelezésnél a bizalmatlansági felár hatása 0,96 15 14,40
Válságkezelési stratégia 0,68 84 57,12
Tényezők átlaga     31,87

Mint ezt már a cikk 2. részében leírtuk, a 10 évvel ezelőtti világválság adott kockázati tényezőit számba vettük, aszerint, hogy azok egyenként mennyire tudták befolyásolni akkor a válság elmélyülését az országban, és ezek hogyan változtak időközben.

A táblázatban szereplő Tényezők is összesített adatok, túl terjedelmes lenne az egész anyagot ide feltenni. Ez tehát az összesítő táblázat, mely végén a befolyásoló tényezők átlaga azt fejezi ki százalékban, milyen mértékben fog hatni egy bekövetkező újabb válság az ország gazdaságára.

Ez egy becsült szám, és a 2008-2009-es válságot vette alapul. További anyagok is tartoznak a témához, ahogy korábban is, most is meghatároztuk ezen becsléseket a Visegrádi Országok másik 3 országára, Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra. A helyzet mindhárom országban lényegesen kedvezőbb.

Ha úgy tesszük fel a kérdést, erős nemzeti tőke esetén sokkal kedvezőbb a válság hatásainak kivédése, akkor a válasz erre a számok alapján egyértelmű igen, sőt, ennél többet is lehet mondani. Az erős nemzeti tőkéjű másik 3 Visegrádi Ország jó eséllyel lényegében kivédi a következő válságot, annak kedvezőtlen hatásait, ellentétben sajnos hazánkkal.

Budapest, 2018. 09. 30. KISE Elnökség

8 hozzászólás

  • Reply horgany 2018-10-04 at 07:16

    Tiszteletem, kérdezném hogy most akkor hogyan kell értelmezni ezeket a számokat ? Mit jelent ez a 31,87 százalék ? Azt sejtem hogy ez nem jó, de konkrétabban, mi várható, milyen konkrét következményei lesznek egy újabb világválságnak hazánkra.
    Mert a válságok azok ciklikusan jönnek, erről írnak sokan. Van aki 8-12 éves ciklusról beszél, tehát akár a közeljövőben is várható.
    Mit tudnak mondani mi várható és hogy készüljön fel rá az ember ?

  • Reply admin 2018-10-04 at 08:23

    Ezek a számok, és erről egyébként röviden lehet olvasni a cikkben, a megelőző 2008-as válság magyarországi hatásait elemezve, az akkor az ország gazdaságában megtörtént változásokat a mai helyzetre vetítve maghatározható, valószínűségek alapján számolt értékek. Ez itt kissé bővebb mondat volt, hogyan jöttek ki ezek az értékek. Azért nem írtunk a cikkben erről bővebben, mert aki nem ezzel foglalkozik, az nemigen értené.
    Való igaz, ezek nem jó értékek, mégpedig nagyon nem. A V4-ek másik 3 országában, melyekkel előszeretettel foglalkozunk, ezek az értékek szintén meghatározásra kerültek már, és ott 0 – 2 százalék körüli számok vannak mindenütt.
    Konkrétan mit fog ebből érezni a polgár, milyen konkrét jelei lesznek ha megérkezik hazánkba a válság ? A számok erre útmutatást adnak azért, nagyon komoly a helyzet. Természetesen, mindent pontosan nem lehet valószínűségekkel meghatározni, csak becsülni.

    További nagyon fontos mondandója is van ennek a cikknek, jó lenne, kívánatos lenne, ha ezeket az értékeket a másik 3 Visegrádi Ország szintjére le tudná vinni a kormány.
    Ehhez pedig nem képzelhető el más út, mint az erős nemzeti, -tehát nálunk magyar- tőke megteremtése, ahogy ez a fenti 3 országban van. Restitúcióval történik az ilyen.

  • Reply czako 2018-10-04 at 08:47

    Nekem is lenne egy kérdésem, én arra lennék kíváncsi, mit tegyen a kisember, mit javasolnak, ha újabb világválság jön ?

  • Reply admin 2018-10-04 at 09:03

    Az Egyesülünk elnöke több helyen tett erre vonatkozó intézkedés sorozatot, javaslatot.
    Legutóbb elnökünk az FKgP szóvivői oldalán, személyesen adta elő, mégpedig nem először, – talán csak az aktualitásokkal egészítette ki- , mit javasolunk tenni ez esetben.
    Arról beszélt, nagyon óvatosan és körültekintően vegyenek fel a kisemberek hiteleket, még ezeket a mostani forinthiteleket is, melyeknek látszólag kedvező a hitelkamata, mert rosszul járhatnak válság esetén.
    Az ok nagyon egyszerű, bár erről a “népszerű” meg “olvasott” médiákban egy mukk sincs, arról van szó, hogy a válságokra jellemző költségvetés-elszállásoknál, a kereskedelmi-deficit megugrásoknál a kormány ahhoz nyúl a rések betöméséhez, amihez hozzá tud nyúlni. Ilyenek a bankszámlákon lévő megtakarítások, és a banki törlesztő részletek. Ez történt 2008-ban is.
    Valós fogyasztói érdekképviselet, a kisemberek pénzét védő szervezet meg ma nincs. Az MNB gyakorlatilag a kisbetétesek, a kisemberek számlái ellen van, hiába állítanak mást.
    Sajnos ezen túlmenően is sok baj érheti a kisembert válság idején. Meg kell nézni mi történt pl Görögországban, mikor az óriási államadósságuk csődközeli helyzetbe vitte az országot. Ahhoz hogy megmeneküljenek drákói intézkedéseket kényszerítettek rájuk, hely és idő sem lenne felsorolni mind.
    Csak röviden, nyugdíjcsökkentés, munkabércsökkentés, elbocsájtások, cégek tömeges csődbemenetele, betétbefagyasztás, említett törlesztőrészlet-megemelés….
    Ez most vészmadárkodásnak tűnhet, de akkor már, mikor megtörténnek az események, már késő eszmélni.

  • Reply admin 2018-10-04 at 09:30

    Továbbá, e cikkhez kapcsolódóan, fel kell hívni az olvasók figyelmét a ma megjelent újabb “komoly figyelmeztetés” -jellegű, a 24 hu hírportálon Vitéz F. Ibolya újságíró által jegyzett, “Még 2000 milliárdos rést üthet a költségvetésen, hogy kardozunk Brüsszellel” című írásra.
    https://24.hu/belfold/2018/10/04/eu-tamogatas-orban-kormany-koltsegvetes/
    Az íráshoz jó tudni, az ország gazdasága, a GDP szerény növekedése, mely a régióban így is a lemaradás egyértelmű jeleit mutatja, alapvetően függ az EU-s támogatásoktól, azok lehívásától. Ahogy bizony írja e cikk, ha nem tudják lehívni ezeket a pénzeket, mert viták vannak Brüsszellel, ha a Sargentini-jelentés miatt konfrontálódnak, ellentörvényeket hoznak, ez bizony nagyon várható. Lehet persze, nekimenni Brüsszelnek, kardozni ahogy írja itt a hölgy, majd utána meg kell nézni a költségvetést, a kereskedelmi egyenleget, az államháztartási hiányt.
    Arról is írnak a cikkben, Orbán és kormánya arra bazírozik /finomabban írják, de mi a lényeget írjuk/ hogy az EU-nak érdeke a kohézió, a kevésbé fejlett országok mint hazánk, felzárkóztatása, ezért a végén, ha késve is, de csak megapják a pénzeket.
    Megint csak nem akarunk vészmadárkodni, de erre a következőket írjuk, ezen nagyon érdemes elgondolkodni mindenkinek.
    1./ Meddig marad Büsszelben ez az álláspont, hogy a kohézió érdekében ha késleltetve is, de megadjuk a pénzeket, és mikor váltja fel ezt egy más politika, mely egészen egyszerűen azt mondja, NEM ?
    2./ Mi van akkor ha berobban az újabb világválság ?

    S hogy teljes legyen a kép, mi van ha az 1. és 2. pontokban említettek egyszerre, vagy egy időben állnak fenn.

  • Reply czako 2018-10-06 at 07:59

    Arról mi a véleményük, hogy a kisember is jobban teszi, ha nem itt, hanem külföldön, nyugaton, nyugati bankban tartja a pénzét, megtakarítását ?

    • Reply admin 2018-10-06 at 10:07

      Egyetértünk vele. A kisember így tud védekezni a betét-befagyasztás, zárolás ellen, mely válságok, államcsődök, csődközeli helyzetek esetén a bajba jutott kormányok ismert intézkedése. De csak ha előre gondol rá, mert mikor már itt a “robbanás” ahogy Csaba prof mondta, akkor már késő kivinni a pénzt.

  • Reply admin 2018-10-09 at 08:06

    Megjelentek a viharfelhők…. Tehát aki abban a naiv elképzelésben lenne, az erőtlen magyar gazdaság, mely a Fidesz-Mszp kormányok alatt sodródott eddig, majd átvészeli, kivédi a viharokat, annak itt egy kijózanító írás.
    https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/megjelentek_a_viharfelhok_nem_art_felkeszulni.671242.html
    az szerepel itt, hogy a kevésbé felkészülteket tájékoztassuk, a világgazdaság növekedése várhatóan megtorpan, kiegyensúlyozatlanságok jelennek meg, és “negatív sokkok”-at emlegetnek, ami bizony válságra utal.
    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legfrissebb világgazdasági előrejelzése ez.

  • Leave a Reply

    Tovább az eszköztárra