Hírek

Az Állami Számvevőszék vizsgálja a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezeteket

2022-09-19

/ A Telex cikke nyomán, 2022. május 24. Ághassi Attila /

Varga Judit igazságügyi miniszter a “közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző” civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat expozéját tartja a parlamentben 2021. április 29-én

Az Európai Bíróság tavaly kimondta, hogy a 2017-ben elfogadott magyar civiltörvény összeférhetetlen az uniós joggal. Ennek legvitatottabb része az volt, hogy azok a szervezetek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, viselniük kellett a „külföldről támogatott szervezet” címkét, illetve név szerint be kellett számolniuk, hogy kik a külföldi támogatóik.

A kormánypártok a bírósági határozat után mást írtak a törvénybe, megjelent a „közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek” passzusa, ezek ellenőrzését pedig az Állami Számveszőszékre (ÁSZ) bízták. Az ÁSZ munkához is látott jó egy hónappal a választások után, több ezer szervezet kíván átvizsgálni – erről írt a Szabad Európa.

„Ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem tett le az egyebek mellett a jogállami normákat szisztematikusan lebontó és a rendszerszintű korrupció kiépülését támogató kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról”

– közölte a Transparency International Magyarország (TI).

Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője arról számolt be, hogy különböző idősávokat adtak meg olyan adatok feltöltésére, amik a számviteli, a pénzkezelési és a belső szabályokat érintik. Bő egy hetet kaptak arra, hogy megosszák az adataikat az ÁSZ-szal. A jogszabályban azt nem definiálták, hogy mely szervezetek tartoznak azok közé, amelyek a közélet befolyásolására alkalmasak. Emiatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megtámadta a törvényt az Alkotmánybíróságnál. Az sem világos, hogy minden 20 millió feletti bevétellel rendelkező szervezettől adatokat kérnek-e, vagy az ÁSZ dönti el, kiket ellenőriz.

„A kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre, mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne. A valóságban ezek nemcsak fontos, de hasznos tevékenységek”

– mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

Ligeti azt a kérdést is felveti, hogy a CÖF-öt vajon ellenőrizni fogják-e, mert a kormánynak kedves szervezetnél senki sem törekszik jobban a választók befolyásolására.

Az ÁSZ lapnak küldött válaszában kiemelte: a civil szervezetek szerteágazó munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így a közvéleményre, a közéletre is befolyásuk van. „Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is” – közölték.

/ Borítókép: Ághassi Attila a hivatkozott cikk szerzője /

No Comments

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Tovább az eszköztárra