<h1>Archives</h1>
    Egyéb

    Lovas István emlékére – Az ember aki nem csak magára gondolt, akiben valóban volt szolidaritás

    2018-06-13

    Az ember aki nem csak magára gondolt, akiben valóban volt szolidaritás. Egy igazi egyéniség volt, ellenfelei is tisztelték igen magas szakmai felkészültsége, és hasonló szintű tájékozottsága okán. De nem csak ez igaz, a hírfolyamból a megfelelő következtetéseket, közérthető magyarázatokat is meg tudta alkotni, és az olvasó számára eljuttatni.

    Miért írjuk ezt a méltatást, mi köze az Egyesületnek hozzá, nos van. Nem csak azért mert az elnök levelezett vele, ennél jóval többről van szó. Ebben az emberben valóban volt szolidaritás. Ő nem csak a saját előre menetelével, anyagi haszonszerzésével foglalkozott, hanem fogékony volt mások problémájára, gondjaira is, és ezt nagyon kevesen mondhatják el magukról, nem csak az újságírók közt, de a közéleti szereplők közt úgyszintén.

    Pista volt a közszereplő újságírók közül talán az egyetlen, aki tényleg szót emelt a kommunizmus áldozataiért, a kisemmizettekért, az elüldözöttekért a fogvatartottakért, a kivégzettekért, és ezt nagyon komolyan is gondolta.  Más pályatársa ilyet nemigen tett, alig tett, vagy ha meg is említette a kisemmizetteket, ez csak szóvirágokban merült ki, és látszott az írásán hogy csak kipipálni kellett a témát, nyilván megbízásra.

    Ő nem, ő egészen másképp állt a témához, de száz szó helyett is elég, ha elolvassuk e cikkét. Ez nem felsőbb utasításra egy bér-sajnálkozás, egy le-van-tudva-ez-is, nem… ez egy mások sorsát a szívén viselő, egy kérlelhetetlen igazságkereső saját írása, és nem pedig felülről utasításra megírt mint oly sok más.

    Gulyás Gergelynek: elég a kenetteljes szövegekből és kárpótolják végre a kommunizmus áldozatait!

    Pista, te gondoltál másokra is, önzetlenül, az igazságérzeted hajtott, és nem foglalkoztál azzal, hogy esetleg kinek a farizeus érzékenységét sérted, mint ennek itt e cikkedben. Azonnal leközöltük az írásodat.

    Sokéve, mikor is a D209 fedőnevű, miniszterelnökségig kapaszkodott, egykori komcsi ügynök gorillájával megverette a Független Kisgazdapárt egyik megyei elnökét, Pista a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban vasárnap reggelenként folyamatosan szót emelt érdekében, mert a hatóságok szokásos bűnpártoló eljárásukkal nem tettek semmit az ügyben.

    Pista ott kint az akkori Nyugat-Németországban, a Szabad-Európa Rádió munkatársaként, szerkesztőként megismerte a demokratikus berendezkedést, és értékrendet, melyet az itteni újságírók nemigen, és ez a különbség bizony meg is látszott. Ma ezek “beadják” úgymond a népnek, mi a demokratikus, mi a polgári értékrend, és olyanok adják be, akik egykoron komcsiként ennek szöges ellentétét vallották.

    Ilyen meghatározó, kérlelhetetlen, és ehhez társuló magas szakmai színvonal lesz-e még a középszerű, felsőbb pártutasításra dolgozó újságíró csinovnyikok világában ?

    Hiányod óriási.

    Budapest, 2018.06.13

    KISE elnökség

     

    Hírek

    Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ?

    2018-05-26

    A 2008-as világválság a Lehman Brothers csődjével, a felelőtlenül felpörgetett jelzáloghitel piac berobbanásával, a kondíciók lazításával, a FED nem igazán előrelátó kamatpolitikájával érett be. A Lehman Brothers reggel még kiváló minősítést kapott, délre meg csődöt jelentett, és domino elv érvényesült utána.

    Megszaporodtak az utóbbi időszakban azon elemzők, gazdasági megfigyelők írásai, melyek egy újabb válság kialakulását vizionálják. Egy lényeges cikk a Csaba Lászlóval készített interjú a közelmúltból, hasonló jóslattal.

    A fő kérdés az, a restitúció elmaradása miatt erős nemzeti tőkével nem rendelkező, az erőtlen magyar gazdaság hogy viseli majd ezt el, megint ugyanolyan, vagy nagyobb zuhanását éljük majd meg gazdaságnak, mint 2008-2010 között, vagy akár még nagyobbat is ?

    >>>>  /előkészületben lévő írás/ >>>>>

    Hírek

    A Facebook oldalakról rendre eltávolítják a Fidesz számára kínos dokumentumainkat

    2018-05-25

    Mint ismert, a Fővárosi Ügyészség indított vizsgálatot ellenünk akkor, azután, mikor először feltettük az ország fokozatos lemaradását bemutató GDP grafikont 2016.01.25.-én. Az Ügyészség erre kézi vezérelve azonnal úgymond “vizsgálatot” indított ellenünk, melyet csak hosszas procedúra végeztével zártak le. Nyilván nyomatékos figyelmeztetésnek szánták, hogy nem fogunk jól járni, ha ilyeneket publikálunk, nos mi azonban azóta is publikáljuk, mégpedig folyamatosan.

    Sőt, a GDP grafikont azóta aktualizáltuk is az évek múlásával /a lemaradásunk egyre nő/ , továbbá több helyen és több alkalommal közzétettük, mint olyan az emberek számára alapvető fontosságú információt, melyet mind a fidesz-holdudvarbeli médiák, mind az ellenzéki médiák agyonhallgatnak. Igaz ez utóbbinál kissé árnyaltabb a kép, mert például Róna Péter közgazdász professzor hasonló célzatú kijelentéseket tett médiákban, melyből ugyanez kikövetkeztethető, de ez a GDP grafikon csak itt, csak tőlünk került nyilvánosságra.

    Alapvető fontosságú. Az embereket a fontos dolgokról tájékoztatni kell ugye ? Sajtó, sajtótörvény….

    Nem adunk itt ki minden hozzánk eljuttatott infót, éppen az informátorok védelme érdekében, de bizony az a helyzet, hogy a fidesz-aktivisták szóltak, intézkedtek, figyelmezettek, azon Facebook-oldal adminisztrátoroknak, ahova ezen GDP grafikonunkat feltettük, hogy ha jót akarnak akkor nagyon gyorsan távolítsák el oldalukról. Csak úgy emlékeztetőül, ugye ez az a Fidesz, mely nemrég kampányban még úton-útfélen valami olyat szajkózott hogy “nekik Magyarország a fontos”, vagy az “első” , nos, a jelek szerint az országunk mégis csak huszadrangú nekik, mert ilyen infók nem lehetnek kint médiumokban; számukra tehát önmaguk az elsők, hogy a komolyabb és ütős bírálatok, mint ez, el legyenek tüntetve, amennyire csak el tudják hatalmi eszközökkel őket tüntetni.

    Jelen állás szerint csak 3 helyen maradt fenn a grafikon,

    ezekről nem sikerült a fidesz-aktivistáknak leszedetni.

    Arra kérünk minden jóérzésű, az ország érdekeit valóban fontosnak tartó olvasót, média-szakembert, igenis terjessze ezt a grafikont.

    /Szerkesztőségi cikk/

    A GDP EURO/fő alakulása 2005-2016 között, Magyarország illetve a többi 3 Visegrádi ország átlaga

    Hírek

    A Fidesz-kormány szeretne kibújni az Európai Ügyészség intézménye alól, a KISE meg ellenkező irányban fog lépni

    2018-05-15

     

    https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/uzletfejlesztes/trocsanyi-nem-csatlakozunk-az-europai-ugyeszseghez-mert-atgondolatlan-a-koncepcio.285480.html

    “Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.” 

    Egyesületünk, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete is lépéseket tervez az ügyben, ellenkező irányban fog lépni, és ezt nem is tartjuk titokban. Az Európai Ügyészséghez több beadványt fogunk eljuttatni, egyrészt a csatlakozás mellett állást foglalva, másrészt dokumentálva azon kérdéseket ahol nálunk évtizedek óta sérül a jogállamiság, a jogállami tulajdonrendezés / vagyonvisszaadás, restitúció/ , és a jogállami igazságtétel / elmúlt rendszer felelőseinek valós felelősségre vonása, a bűncselekmények valós feltárása, lusztráció/ .

    A Portfolio hozza a kormányszervek közleményét, a HVG-re hivatkozva. Az ügy előzménye, hogy Orbán pár napja hasonlókat mondott, és különféle, a köznépnek szánt indokokkal magyarázta azt. Ilyenekkel hogy elhibázott az ügyészség koncepciója /nem így van, nagyon jó, sőt hiánypótló ez az intézmény/ ,  meg felesleges bürokrácia”  /addig felesleges csak, míg olyat nem leplez le amit a hazai ügyészség eltussolni akar, de erre sokáig várni nem kell/ , meg “szuverenitási kérdés hogy saját ügyészségünk maradjon” /mellébeszélés, mert ha a hazai ügyészség el akar tussolni egy ügyet, az Európai Ügyészség meg nem, akkor ez esetben ki lehet jelenteni hogy magyar érdekeket véd az EU Ügyészség, a Polt-féle társulat meg a magyar érdekek ellen van/ . 

    Az Európai Bizottság bejelentette a tervét, hogy a jogállamiság feltételrendszeréhez kötnék 2020 után az EU-pénzek kifizetését, melyre a lengyel, illetve a magyar kormány is tiltakozásának adott hangot.  Erre Brüsszelből úgy reagáltak, hogy éppen azok tiltakoznak, ahol baj lehet az uniós értékek és a jogállamiság betartásával. A Bizottság egyébként tényleg el szeretné érni, hogy lépjünk be az új ügyészség hatálya alá, ahova már 23 tagállam “jelentkezett” a 27-ből.

    Ez a tudósítás és egyesületi állásfoglalás nyilván egy hosszabb folyamat része, és nem tartalmaz minden információt, a hozzánk eljuttatott értesüléseket sem. De első közelítésben arra elég, hogy egyrészt felkeltse a közvélemény figyelmét, és a bizonytalankodókat, az esetleg megtévesztetteket felismerésekre bírja.

    Budapest, 2018.05.15.

    KISE elnökség

     

     

     

    Hírek

    Gazdaságjelentés: “nem mászunk ki”

    2018-05-11

    A hivatkozott cikk: ” Nyolc ábra arról, hogy mi veti vissza a magyar gazdaság növekedését “

    https://g7.24.hu/allam/20180511/nyolc-abra-arrol-hogy-mi-veti-vissza-a-magyar-gazdasag-novekedeset/

    Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza által kidolgozott módszerrel vizsgálták a Corvinuson a visegrádi országokat. A gazdasági fejlődés receptjét nem lehet minden országra általánosan leírni, ezért egy valahol már eredményes gazdaságpolitika nem feltétlenül lesz máshol is sikeres -írják.

    “nem mászunk ki” van a cikkben, mármint úgymond “változtatás nélkül” és tudni véli mit kell változtatni.

    Sajnos csak annyi biztos a cikkben hogy tényleg hátul vagyunk, a kínált recept a sikerre már korántsem.

    Van a cikkben egy grafikon, melyre különösen érdemes odafigyelni, és ez a hazai, illetve a külföldi cégek termelékenység-összehasonlító ábrája, íme:

    A munkacsoport “korlátokat” vél felfedezni, ilyeneket mint a “felsőoktatásban több ember kellen részesüljön” , a “céges továbbképzést kell megnövelni” , a “munkaerő egészségügyi állapotának javítása” , a ” korrupció-észlelés alacsony szintjének javítása ” , és akkor ha ezek javulnak, akkor szerintük ki lehet törni, le lehet dolgozni a lemaradást.

    Ezekre már látatlanban most ki lehet jelenteni,

    elégtelen recept.

    S végül még egy grafikon, az igazság valahol itt van, ha nem is konkréten ez, de sokatmondó:

    A probléma tehát itt van, a tulajdonjog biztonságánál, de arra már nem jöttek rá, az elmaradt restitúció, a hiányzó magyar tőke miatt lehet sajnos ilyen grafikonokat megállapítani, mint a fentiek.

    Még fejlődni kell.

    /Szerkesztőségi cikk/

     

    Hírek

    Ez a magyar “tőke” – típusonként 5 Ikarus buszt gyártanak míg ki nem fullad

    2018-04-18

    Ha a pesti szlenget használnánk, túlzás nélkül lehet mondani, ez közröhej. De nevetésre semmi ok, a nemlétező magyar tőke egyik tipikus állatorvosi lova a buszgyártás, már ha valaki annak nevezi, a műkedvelő fabrikálás sokkal jobb kifejezés rá. Az elmaradt restitúció okán nincs magyar tőke, ez az Ikarusnál -2 cég is van mely így hívja magát-,  ez tökéletesen meglátszik. 

    Van egy Ikarus Egyedi Kft., ez a budapesti,  mely Szélessel perben áll, nos az gyártott 5, -azaz öt- buszt, de ezekkel is gond van, nem lehet üzembe állítani.

    Van a fehérvári széles-féle “gyár” ahol kísérletezgetnek mindenféle típusokkal, a média -no megint csőd lesz ? – nem feltétlenül alaptalan huhogásai közepette, mely kísérletezgetésekről azt jó tudni, hogy többnyire import fődarabokból  próbálnak újabb és újabb típusokat összehozni, de gyakorlatilag sikertelenül, eladhatatlanul.

    A média olyan híreket szokott közzétenni, -ez már lassan az alapállás a buszgyártással kapcsolatosan-, hogy “No most akkor megint csőd lesz, vagy még megússza” tehát ez váltakozik, ez a magyar “buszgyártás”.

    Igen beszédes a Totalcar tavaly őszi cikke:

    https://totalcar.hu/magazin/hirek/2017/09/28/megint_megmenekul_az_ikarus/

    melyből megtudhatjuk hogy a fehérvári gyár, Széles elnökletével a kétezres évek közepétől próbálkozgat.

    A HB122-esből  mindössze öt busz készült el,  majd 2010-től újra hangzatos tervek  jelentek meg  a “régi piacokra való visszatérés”-ről, szavakban, aztán ebből sem lett semmi, a szövetséges buszgyártók is otthagyták Széleséket, majd 2016-ban újabb szavak jöttek “iráni és kínai üzletről, kétmilliárdos befektetésről” (kétmilliárd, édeskevés, megint néhány darab fabrikálásra futná ahogy eddig ).  Ez új fellángolást egyébként nem csak mi tartjuk eleve hamvába hóttnak, a lap, is, azt írja “Sajnos nem igazán tűnik megvalósíthatónak a mesterterv ” .  E megjegyzésre egyrészt a korábbi évtizedek kudarcai, másrészt a megadott számok adnak szomorú alapot.

    A másik cég, az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár dettó ugyanaz, ennek úgymond “a 3-as metró busz pótlásának lebonyolításához” volt megrendelése, de a buszok nem készültek el határidőre, csak néhány darab, ráadásul megfelelőségi problémáik is voltak, reménytelen, a BKV/BKK másfele kell nézzen.

    A fenti cikkben megjön a kegyelemdöfés is: “A tőkeerős buszgyártó cégek az Ikarus eltűnésével a magyar gyártó összes piacára betörtek, és nem fogják csak úgy átadni a helyüket egy húsz éve eltűnt márkának.”  Ebben a mondatban ítélet is van, több is. Egyrészt benne van hogy a magyar cég nem tőkeerős, ahogy más magyar cég sem az, erről sokat írtunk már, másrészt az is, hogy ez egy permanens, állandó állapot, az ún. “rendszerváltozás” óta, amikor is elmaradt a restitúció, a jogállami tulajdonrendezés, nem létezik a magyar tőke.

    Ennek következményei vannak, ha írnak róla, ha nem. Ha ki van adva a médiának miről szabad írnia, ha nem.

    Az Ikarus-oknál meg csak szavak vannak, más semmi. Meg állami megrendelések, ami állami segítség akar lenni, az azonnali csődbe menetelt elkerülendő.

    Ha ez komolyan érdekelné a magyar vezetőket, akkor restitúciós törvényeket már régen meghozták volna, és nem olyanokat válaszolgatnának a témában, mint amit nekünk irogatott az Orbán-kormány.

    Nem érdekli őket.

    Budapest, 2018.04.18.

    KISE elnökség

    Ikarus “katonai” busz, egyrészt nem felel meg terepre, másrészt a gyártó által meghirdetett funkciókra a hadseregnél semmi szükség

     

     

     

     

    Hírek

    TOVÁBB IMBOLYOG A FIDESZ-TÁKOLMÁNY

    2018-04-09

    Sokan vannak, akik a tegnapi több mint három és félórás választási hírzárlat, mert kb. ennyi idő telt el az urnák lezárása, és az első eredményközlés között, továbbá a karhatalmi csapatkontingens vidékről Budapestre történő felvezénylése, továbbá Pálffy meg a többiek zagyva, zavaros bemondásai okán, választási csalást emlegetnek. Ugyan amíg erre bizonyíték nincs, nyilván nem lehet semmi erre vonatkozó állító mondatot megfogalmazni, de én azért nem hurrognám le azokat, akik erre céloznak, vagy erősebb állítást mondanak. Idézem Kéri László politikai elemző tegnap este a HírTv-ben tett megjegyzését, mikor Kálmán Olgával a stúdióban ülve hiába várták órák óta az eredményeket, Kéri: ’ MOST VALAMI LÁZAS TEVÉKENYSÉG FOLYIK, AMIT NEM LEHET AZ ORSZÁG ORRÁRA KÖTNI’ –ez a megjegyzés azért elég beszédes, Kéri sokáig volt fenn, a hatalom csúcsaihoz igen közel, neki tudnia kell, ha ilyeneket mond.

    Tényleg ennyire hatott volna a fidesz évek óta folytatott agit-prop tevékenysége ? A magyar közszolgálati médiumokat /közszolgálati tv és rádió/ saját házimozijukként használták, ahol az ellenzéknek, de még a független hangoknak is ’takarodj innen’ volt.

    Mi várható most ? Teszik fel sokan a kérdést. Nyilván most tovább imbolyog a fidesz-tákolmány állandósul gazdasági lemaradásunk a térség országaihoz képest, hamarosan leelőz minket az Eurót nemsokára bevezető Románia, aztán várhatóan Bulgária is. S ha ehhez még hozzávesszük hogy a világ számos pontján a fejlődő országok közül sok, egyre több, meg tudja lovagolni a világgazdasági konjunktúra mára igen kedvezően alakult lehetőségeit, akkor a magyarokra majd csak a ráeszmélés marad, hogy szegényházzá lettünk.

    Sokan vannak, és ez nem alaptalan következtetés, akik úgy jellemzik e mostani választási eredményt, hogy az öregek és iskolázatlanok, akikre ugye ez a primitív félelem propaganda kiválóan hatott, ők megmutatták a fiataloknak, a heves, változást akaró, egyetemista, és képzett fiatal jobbikosoknak, hogy nekik öregeknek van igazuk. Az öregnek már nem számít pár év múlva mi lesz ebből az országból, mennyire marad le, milyen gondok, problémák, gazdasági összeomlás lehet ebből amit a fidesz csinál, nekik az fontos hogy a fiatalt leiskolázzák, mutassák hogy ők mennyire tapasztaltak mert korosak /sajnos nincs összefüggés, tapasztalat-kor / , és a most következő pár év még nyugis legyen, ők meg kapják a nyugdíjat. Az, hogy a Jobbik ugyanúgy nem engedné a migránsokat, sőt a kötvény-bizniszt is leállítaná, meg fel tudná számolni az ország lemaradását, az ugyan mit érdekli már az öregeket.

    Ez ma, Magyarország. Mi jön ? Ha erre a kérdésre a választ keresi a magyar, velem együtt, ajánlom akkor elsőre most ezt a cikket olvassa el. A fidesz-tákolmány összeomlásának víziója.

    Szerkesztőségi cikk, 2018.04.09.

    Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz

    Egyéb

    Róna Péter közgazdász professzor mondott két kulcsmondatot a magyar gazdaságról – de ez nem az összes

    2018-02-15

    http://www.atv.hu/videok/video-20180215-rona-peter

    Pár perccel ezelőtt Róna Péter közgazdász professzor, címzetes egyetemi tanár, a magyar ATV televízió Egyenes Beszéd c. műsorában szerepelt, és két olyan kulcsmondatot mondott, mely mellett senkinek nem ajánlott elmenni. A magyar gazdaságról szólt, a mi életünkről, arról amit nap mint nap húsbavágóan érez mindenki, akár tudomást akar venni róla, akár nem.

    Az első kulcsmondat. Az első lényegében egybevág azzal, amit a KISE elnök is bemutatott, az elmúlt írásai mindegyikében, a közgazdász professzor ezt úgy mondta ki, hogy az ő konkrét számadatait közölte:

    Magyarország lemaradása a térség, a volt “szocialista” ma Uniós országok átlagához képest, elmúlt időszakban 11,5 % , a kormányzati propaganda, öndícséret meg…

    Magyarország tehát egyértelműen egy lemaradó ország képét mutatja.

    A második kulcsmondat.

    A mostani viszonylag magasabb növekedés a 3,8 % meg talán az idei várható magasabb is, a most esedékes EU-s támogatásoknak lehívásoknak köszönhető, ha ezek a források megszűnnek, hullámvölgy várható majd.

    Természetesen beszélt másról is Róna Péter, a kormányzati kliens, tehetségtelennek minősített “hűbéri” /ezt a kifejezést mi mondjuk, de ezt írta körül/ vállalkozó rétegről, annak “domino” módjára történő összedőléséról /ezt a kifejezést is mi mondjuk, de ezt is körülírta / az állami pénzcsap megszűnése esetén, meg hogy nagyobb volt az EU-s támogatás, 5,2 % GDP-nek megfelelő, a 3,8 % ehhez képest szégyen, meg másról is,  mint de a mi most nem ezt emelnénk ki.

    Hanem azt hogy a két kulcsmondat mellé még legalább egy hiányzik.

    A térség nálunk jóval gyorsabban növekvő országaiban, melyet Róna hivatkozási alapnak használt, Romániától Lengyelországi, Bulgáriáig, Csehországig, mindenütt megtörtént a restitúció, a vagyonvisszaadás és következményeként az erős nemzeti tőke. Ezért hagynak le minket.

    Budapest, 2018.02.15.

    KISE elnökség

    Egyéb

    A kárpótlási eljárások iratai a VERITAS levéltár őrizetébe kerültek. V., Nádor u. 36.

    2017-12-04

    http://www.veritasintezet.hu/hu/leveltar-informaciok

    A hivatkozott cikkben a következő részletek olvashatóak:

    ” A Magyar Közlöny 2015. évi 150. számában került közzétételre a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLIV. törvény, illetve a VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló 373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 298/2015. (X. 14.) Korm. rendelet. Hivatkozott jogszabály módosítások szerint az akkori kárpótlási hatóságként működő Igazságügyi Hivatal kárpótlási iratokra vonatkozó irattárazási, archiválási feladatait a VERITAS Történetkutató Intézet levéltára (továbbiakban: VERITAS levéltár) látja el a jövőben, továbbá az iratanyag maradandó értékű iratainak kezelésére a levéltári törvényben meghatározott állami szaklevéltárat működtet.”

    . . .

    ” A nálunk lévő iratanyag kapcsán az adatvédelmi szabályok betartása mellett az alábbi személyek részére nyújthatunk tájékoztatást, illetve adhatunk ki iratmásolatot a kárpótlási iratanyagból:

    1. A kárpótlási kérelmet benyújtó ügyfél (A beazonosításhoz szükséges az ügyfél személyazonosításra szolgáló adatai.)
    2. A kérelmet benyújtó ügyfél elhalálozása esetén polgári jogi örököse. (Az örökösödési jogviszony igazolására szolgálhat pl.: hagyaték átadó végzés, öröklési bizonyítvány.)
    3. 1.) és 2.) pontban meghatározott személyek meghatalmazottjai (Az írásbeli meghatalmazást közokiratokba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.)
    4. Fentiektől eltérő, harmadik személy részére, ha jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges. (Ebben az esetben szükséges annak igazolása, hogy milyen eljáráshoz kívánja felhasználni az ügyfél az iratanyagot, pl.: bírósági vagy hatósági eljárás megindításáról szóló határozat, végzés; az eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívás.)

    Bővebb felvilágosítás miatt kérjük, forduljon munkatársainkhoz az alábbi telefonszámokon munkaidőben (hétfő–csütörtök 8-16:30 között, pénteken 8-14 óráig) +36-70-659-27-39 vagy +36-70-659-27-82. Továbbá elérhetőek vagyunk a leveltar@veritas.gov.hu című drótpostán.”

    /forrás: Veritas Történetkutató intézet, Budapest, Nádor u. 36.V.em./

    Az V. ker. Nádor u. 36. szám alatti épület, melyben a Pofosz, és a Veritas is működik

    Egyéb

    Gyászjelentés

    2017-11-25

    „…van valami az emberben,
    ami nem hal meg és ez
    a szeretet és a hűség.”
    (Wass Albert)

    1935   –   2017
    Dr. vitéz KASSAY LAJOS

     ügyvéd

    kollégánk és barátunk,

    a Nemzeti Jogvédő Alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője,
    a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja,
    a Történelmi Vitézi Rend tb. törzskapitánya,
    a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének elnökségi tagja,
    a  Magyar-Osztrák-Bajor Társaság tagja,
    a HEGYVIDÉKI triaNON harangja Társaság tagja

    2017. november 8-án, életének 83. évében elhunyt.

    Temetése 2017. november 29-én volt  az Óbudai temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

    Lajos bátyánk, ahogy többen szólították az Egyesületben barátilag, végtelen űrt hagyott maga után. Rá mindig lehetett számítani, ha jogi segítség, tanács kellett, mert megoldotta a problémát, nem csak hozzászólt. Egy időben vegzálni kezdték a hatóságok az Egyesületünket, újra kellett írni az Alapszabályunkat. Ha ő nem segít, bajban vagyunk. Gyakorlatilag ő alkotta az egészet. A hatóságok ezután már nem tudtak mibe belekötni, mert tökéletes munka volt.

    Lajos bátyánk a kezdetektől részt vett Egyesületünk munkájában, alapító és vezető volt. Szakértelmére folyamatosan szükség volt, és ő mindig segített, addig dolgozott minden jogi kérdésen, míg meg nem oldotta.

    De ugyanakkor szerény ember is volt. A tagok közül sokan életük, sérelmük hosszú sorát, történetét előadják összejöveteleinken, de ő soha, egyetlen szóval nem említette családja megpróbáltatásait, a kitelepítést, a vagyonelrablásokat,  pedig tudjuk jól, lett volna mit.

    Az egyesületünkben végzett munka mellett számos más szervezetben is aktív volt, ahogy a fenti felsorolásban erre utalás van. Mindenkinek segített, és mindenki igényelte is a segítségét, mert az a segítség hatékony  volt.

    Nagyon magas mércét szabott magának mind szakmai tudásban, segítségnyújtásban, küzdeni akarásban és nem utolsó sorban tisztességben.

    Drága emléke örökre a szívünkben él!

    Egyéb

    A Felvidékről 70 éve (!) kitelepített magyar családok még mindig elmaradt kárpótlása

    2017-11-21

    Majzik Melinda   2017.11.13.

    A soknemzetiségű Csehszlovákiát az I. világháború végén, a Párizs-környéki békék során hozták létre.
    Az állam cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, Szlovákiában kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt.
    Az új csehszlovák kormány a Benes-dekrétumokat is magába foglaló programját Kassán hirdette meg 1945. április 5-én. Az 1937-es határok között újjáalakult államban élő németektől és magyaroktól gyakorlatilag megvonta az állampolgárságot, pontosabban a kollektív felelősségre vonás jogilag nehezen alátámasztható elvének jegyében rendkívül szigorú feltételekhez kötötte annak megadását. A „magyar-problémát” lakosságcserével oldotta meg Csehszlovákia .
    1946 elején a magyarok jogfosztását kimondta a 33. számú Benes-dekrétum.

    Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény arra hatalmazta fel Csehszlovákiát, hogy annyi szlovákiai magyart telepítsen Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Ezen felül jogot szerzett arra is, hogy egyoldalúan áttelepítse a szlovák népbíróságok által háborús bűnösnek minősített magyarokat.

    A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban mindössze 60 ezer (egész pontosan 59 774) szlovák jelentkezett áttelepülésre, holott körükben szabályszerű toborzó kampányt folytattak. . Kugler József történész kutatásai szerint a kétoldalú csere és a “háborús bűnösként” Magyarországra került magyarok száma meghaladja a 100 ezret. A határon túlra került magyarok és a Magyarországon élő szlovákok száma azonban jelentősen eltért.

    És van még egy fontos különbség: az áttelepülők vagyoni helyzete. Míg a Szlovák Telepítési Hivatal a reszlovakizációt visszautasító módosabb magyarok névjegyzékéből válogatta ki az áttelepülőket, addig helyükre többségükben minimális vagyonú magyarországi szlovákok érkeztek.

    Az 1947-es párizsi békeszerződés 29. cikkelyének 3. pontjába foglalt magyar kötelezettségvállalás arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a Felvidékről kitelepített magyar lakosságot kártalanítsa. (“A magyar kormány kötelezi magát, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akiknek javait e cikk értelmében elvették és nem adták vissza, kártalanítani fogja”.) Az 1947-es párizsi békeszerződés azt is tartalmazta, hogy Magyarországnak pénzbeli jóvátételt kell fizetnie, többek között Csehszlovákiának 30 millió dollárt. Az összeg meghatározásánál figyelembe vették az áttelepítéskor fennálló vagyoni különbségeket, s azt is, hogy a kényszerrel kitelepített magyarok kárpótlását a budapesti kormány magára vállalta. Ez máig nem történt meg!

    Az ún. Béketábor szerveződésekor – szovjet elvárásra – rendezni kellett a békeszerződés függő ügyeit, ezért 1949 nyarán a Csorba-tónál egyezséget kötött a csehszlovák és a magyar kormány. A mozdíthatatlan ingatlanok az elhagyott államok tulajdonába mentek át, értékük „államközi elszámolás tárgyát” képezte. Köztudott, hogy a kitelepített magyarok jóval nagyobb földtulajdont (233 500 holdat) hagytak ott, mint az áttelepülők szlovákok (33 000 hold) itt. A hátrahagyott házak tekintetében is nagy volt a differencia, szintén a magyarok javára. A lakosságcsere-egyezmény alapján „méltányos kártérítés” járt volna azoknak a magyaroknak is, akiket a lakosságcsere-egyezmény előtt üldöztek el Szlovákiából, akik ezért még ingóságaikat, sokszor személyes holmijukat sem tudták magukkal vinni.

    A magyar kormány (az ügyben érintett polgárai megkérdezése nélkül) állami tartozás fejében lemondott az 1946. február 27-i lakosságcsere egyezmény alapján Csehszlovákiával szemben támasztható követelésekről, a kártérítést magára vállalta, egyezmény aláírása után a kárt szenvedett személyek kártalanítása az „egyes államok belső ügye lett”.

    Az Alkotmánybíróság 37/1996.(IX.4.) számú határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet állt elő azzal, hogy Magyarország nem tett eleget az 1947. évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett párizsi békeszerződés idézett pontjának. Ezért az AB “felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy 1997. június 30-áig – a különböző országokkal kötött vagyonjogi egyezményekre is figyelemmel – tegye meg a szükséges intézkedéseket a békeszerződés hivatkozott rendelkezésének végrehajtására”.

    Az Alkotmánybíróság 1997. június 30-át jelölte meg először a rendezés határidejeként.

    Miután nem történt semmi, az Alkotmánybíróság újabb határozatot hozott 2003-ban (45/2003.(IX.26.), ügyszám: 960/B/1995 , – nyomtatható változat:

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/10889F4200EE7FBDC1257ADA00529BC9?OpenDocument&printpreview

    – és megállapította, hogy az Országgyűlés folyamatos mulasztásos alkotmánysértést követ el, mert nem hoz végre jogszabályt a kárpótlásról. Az utóbbi határozatban 2004.június 30. napját jelölte meg legvégső határidőként az ezzel kapcsolatos kárpótlási törvény meghozatalára.

    Azóta a Magyar Országgyűlés ignorálja a kötelezettségét és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait.

    Mindmáig nem történt továbbra sem semmi, így már több mint 20 éve mulasztásos törvénysértést követ el a törvényhozás, míg a magyar állam 70 éve nem teljesíti a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét.

    Egyéb

    Emlékezés dr. Torgyán Józsefre

    2017-11-16

    Ma lenne 85 évesEmlékezés dr. Torgyán Józsefre

    2017. november 16.

    Egy kis kitérővel kezdve, az itteni balliberális körök erősségei közé sem az igazmondás, sem a sikeresség nem sorolható, ez kiderült az elmúlt évtizedek során. A lassan a jelentéktelenségbe merülő balliberális irányzat úgymond a helyére került a választópolgárok részéről. Ehhez persze hozzá kell tenni, a történetnek előzménye is van, az Mszmp-párthatározattal százezres nagyságrendben az „új” pártokba betelepített volt(?) komcsi párttagok a „rendszerváltozás” idején, a megbukott kommunizmus után kitaláltak maguknak egy szalonképesnek gondolt irányzatot, és éppen ez volt a „balliberalizmus” , ami napjainkra már lassan a végét járja. Félreértés ne essék, és talán sokaknak nem ismert a közvélemény előtt, de a valódi liberalizmustól azért ez, amit itt egyesek műveltek e címen évtizedekig, meglehetősen messze esik.

    Ezért mondhatta, és kezdhette úgy elhíresült 1996. március 14-i beszédét Torgyán József úgy, hogy ál-liberális férgek lepték el hazánkat, ami teljes mértékben megfelel a valóságnak, egy nagyon szemléletes és találó kép.

    Persze a gyűlölködés, a gyalázkodás azért már inkább erőssége a balliberális köröknek, még holtában is becsmérlő kifejezéseket, megjegyzéseket tesznek ha szóba kerül a kisgazda vezető neve. Kuncze, akinek életében nincs semmi, de semmi, aminek okán sikeresnek lenne mondható, megbukott miniszterként, megbukott pártelnökként, majd pártja is megbukott és eltűnt, s az utókor legfeljebb parlamenti vaskos káromkodásairól fog emlékezni rá, ha fog, de ő mindezekről tudomást nem véve magát nyilván mértékadó és tiszteletre méltó valakinek gondolva, mindenféle ostobaságot, becsmérlő mondatot hoz össze a kisgazda elnökről, holtában is gyalázva. Milyen lehet a lelkiismerete egy ilyen embernek.

    Torgyán József életpályája, a lehet mondani második, politikusi részében a balliberális, posztkommunista erőkkel való folyamatos küzdelemről szólt. Ez persze kényszerű állapot volt, nem erről kellett volna hogy szóljon, ő szerette volna hogy sokkal inkább az ország építéséről szóljon, vagyis arról ami minden jószándékú, a megválasztásával a néptől kapott bizalmat komolyan vevő, és valóban annak érdekében cselekvő, tehát hiteles embert jellemez. Markánsan különbözött ezzel a csak önös érdekeit néző, mutyizó, igazmondással hadilábon álló, a politikába bekeveredett figurától, sajnos ezekből viszont nagyon sok van ma is.

    Egy jó ideig vezette az Antikommunista Világliga, csak Magyarországon kevésbé ismert nemzetközi szervezetet, mely szervezetnek lett volna teendője bőven hazánkban, megtisztítandó a közéletet, és a hatalmi pozíciókat a volt MSZMP-tagoktól.

    A közösségi médiákon fellelhető az elnök úr jónéhány parlamenti felszólalása. Sok érdekes dolog van itt, de az egyik talán legérdekesebb, és legtanulságosabb eset az, amikor a ballib hatalmon lévő parlamenti szekértábor Wekler Ferenc volt mecseknádasdi tanácselnök elvtárs német nyelven, de jó magyar akcentussal előadott, egyébként totálisan felesleges és értelmetlen szövegét akarja előadatni, ha-törik-ha-szakad.

    Torgyán elnök úr hiába figyelmeztet, és emlékeztet, hogy jó lenne legalább a saját maguk által hozott törvényeket, szabályokat betartani /pl. Házszabály/, de nem, a balliberális többség oda se neki, ők vannak többen, mit nekik holmi házszabály…. Az eset végkifejlete nagyon-nagyon-nagyon tanulságos, és ez a tanulság olyan, melyre érdemes emlékezni, ha az ember ezeket a figurákat minősíteni akarja.

    Az történt ugyanis, miután végigverték a tanácselnök elvtárs értelmetlen felszólalását, kiderült, hogy

    a ballibes elvtársak azt, ha valaki a szabályok betartására őket, nekik nem tetsző módon figyelmezteti, akkor azt ők a „Parlamenti színvonal lesüllyesztésének” minősítik.

    nézze meg mindenki az archív videót, ez van benne.

    Mégegyszer, gondoljuk végig, a balliberálisok szerint nem az zülleszti le a Parlamentet hogy ők tesznek nagy ívben a szabályokra, hanem szerintük az zülleszt, ha valaki e szabályok betartására figyelmeztet… ha ezt így több év távlatából ma végiggondoljuk, már magyarázatot is kapunk, milyen okok vezettek a balliberális tábor eljelentéktelenedéséhez, vele együtt az SzDSz látványos bukásához. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy például az ilyen történések, oda vezettek, egyértelműen.

    Ők akarnak minősíteni, és fordítva, ez bizony őket minősíti, de azt is lehet mondani, előbújik ily kiélezett helyzetekben a régi arc, az igazi arc.

    A régi arc, az igazi arc, mikor Sztalin példának okáért kijelentette /ezt a mondását is jól kell ismerni, mert követői nagyon alkalmazták és alkalmazzák/ hogy jó, mi meghozzuk a törvényeket, de nem ez a lényeg, hanem az hogy mi hogyan értelmezzük azokat. A mondás a gyakorlatban azt jelentette, hogy bármit megtehettek amit akartak, a törvény teljesen másodlagos volt, mert úgy magyarázták, úgy értelmezték azokat, ahogy éppen az önkény megkívánta. Ha valaki Orwell két legjelentősebb művét, az 1984-et és az Állatfarm-ot olvasta, a fenti emlékeztető nem idegen számára.

    Mi úgy véljük, ha Orwell megérte volna a kommunizmus bukását itt Európában, Torgyán Józsefet biztosan meglátogatta volna, és a totalitárius rémálom felszámolásában folytatott áldozatos munkájáért legalábbis az elismerését tolmácsolta volna neki.

    Persze volt a baloldalról is, aki -mondjuk talán így, ha nem figyeltek oda- igen elismerő szavakat mondott Torgyán Józsefről. Siófokon, ahol a volt agrárminiszterek részvételével Konferenciát tartanak rendszeresen, a volt MSZP-s agrárminiszter, Gráf József a Torgyán József vezette minisztériumi időszakot nevezte a legjobbnak.

    Nem véletlenül nevezte Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök sem beiktatásakor számára követendő példaképnek a Torgyán József vezette Független Kisgazdapártot.

    Látjuk hát ma is, holtában is, támadják a volt kisgazda vezetőt, többnyire a balliberális médiafigurák, nyilván mert erre kaptak megbízást. Tegye fel magában mindenki a kérdést, miért félnek az elvtársak még ma is annyira tőle, hogy nem átallják még holtában is gyalázni, becsmérelni.

    Attól tartanak, az emberek rájönnek, hogy igaz ügyet képviselt…

    /a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete szerkesztőségi cikke/

     

     

    Egyéb

    A Független Kisgazdapárt programja megjelent

    2017-11-05

    http://fkgp.hu/?p=599

    A mai napon a Független Kisgazdapárt honlapján megjelent a Kisgazda Manifesztum elnevezésű, több részből álló pártprogram, melynek “gazdaságpolitika” c. fejezetét ide bemásoljuk:

    “A rendszerváltozás után szociális piacgazdaságnak nevezett gazdasági formáció nem szociális, de nem is igazi piacgazdaság. Nem szociális, mert mintegy ötven százalékkal megnövelt társadalmi termék (GDP) mellett is egyre több területről szorul ki a szociális gondoskodás. Nem is igazi piacgazdaság, mert a verseny szabadsága azt jelentette, hogy a privatizációban jórészt külföldi tulajdonosok által megszerzett gazdasági kulcspozíciók (energiaszolgáltatás, pénzügyi szektor, kis és nagykereskedelmi szektor) révén ma a gazdaság alapvető erőforrásai döntő hányadán (90% felett) ők gyakorolnak ellenőrzést. Ez a valós piaci verseny súlyos korlátozása. A gazdaság növekedésének üteme rendkívül lassú (jövőre negatív előjelű lesz), a növekedésből fakadó jövedelememelkedés nem a hazai jövedelemtulajdonosok boldogulását szolgálja, hanem az erőforrásokat ellenőrző külföldi tulajdonosok haszna.
    Hazánkban számottevő, nemzetközi méretekben is versenyképes hazai vállalkozói tőke nem jött létre. Egyetlen olyan szektor sincs, amiben a hazai vállalkozók dominálnának. A fentiek alapján a gazdaságpolitika csak egyetlen célkitűzéssel élhet. Alapvetően kell megváltoztatni az irányt, a célfüggvénybe olyan dinamikus gazdaságpolitikát kell helyezni, amelyben a növekedés jövedelemtöbbletei egyre nagyobb arányba kerülnek a hazai jövedelemtulajdonosokhoz (munkavállalók, vállalkozók, állam). Meg kell szüntetni a külföldi vállalkozók elvtelen pozitív diszkriminációját (adókedvezmények, elnéző hatósági ügykezelés). A kormányzati és uniós erőforrásokhoz való hozzájutásnak a regionális és kistérségi esélyek kiegyenlítődését kell szolgálnia. Meg kell valósítani a külföldi vállalkozásoknak juttatott kedvezmények területén a teljes transzparenciát. Meg kell szüntetni a hazai termelésen keletkező jövedelmek elcsorgásának két csatornáját, a hibás pénz és az egyre kedvezőtlenebb feltételekkel folyó külkereskedelem politikát.”

    Egyéb

    A Független Kisgazdapárt, az alapító szervezetünk, sok éves kényszerszünet után, újra felépíti magát

    2017-10-02

    ” A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, ahogyan 1930. október 12-i alakulása óta minden esetben, most is védelmére kel a társadalmi önszerveződés minden formájának.

    A nevesített és nem nevesített civil szervezetek elleni kormányzati és kormányoldali támadás nem csak az érintetteket, de a demokrácia legfontosabb intézményeit, a civil önszerveződések lehetőségét akarja erőszakkal felszámolni. … ”

     /részlet az FKgP 2017.01.13-i Nyilatkozatából/

     

    Magyar jogállapotok a rendszerváltás után, 2017.06.08.

     

     

    Torgyán József méltatása 2017.01.23

     

     

    Nyilatkozat – a kormányzati támadásokra történő figyelmeztetés, 2017.01.13.

     

     

     

     

    Egyéb

    Tamás János: A 93/1990-es kormányrendelet újbóli megnyitása

    2017-10-02

    2011. december végén a kormány módosította a 93/1990-es rendeletet . Beépítette a kormányrendeletbe a 15. §.   6./  pontját. Ez kimondta, hogy az igénylés lehetőségének utolsó napja 2012. március 30.-a. Ezután jogvesztővé vált. Igénylési lehetőség lezárva.

    Panasz lehetett, de azt még az alkotmánybíróság is elutasította. Mivel tudomásom van róla, hogy igen sok Hortobágyra kitelepített 2012 után ment nyugdíjba, így érintette ez a diszkriminatív időkorlát őket is. Én és néhány volt politikai elítélt nyílt levéllel fordultunk a kormányhoz. 2016-ban Lezsák Sándor és Rétvári Bence válaszolt a nyílt levelünkre.  ( mellékletben elküldöm ezeket ) .

    Gondolom, hogy a kitelepítettek tagozatai különböző érdekvédő szervezetekben szintén jelezték a kormány felé a nemtetszésüket. Így lehet úgy fogalmazni, hogy közös siker, hogy ez év augusztusában megszületett a 236/2017 ( VIII . 18 ) kormányrendelet.

    Újból nyitották a 93/1990-es rendeletet !

    Egyébként ez az időkorlát a 63 utáni politikai  elítéltek többségét sújtotta. 2012. január 1. és március 30. között egy dolgot elfelejtett a kormány megtenni: közhírré tenni a rendeletmódosítást ! Most, hogy újból nyitották megint a legfontosabb maradt ki: közhírré tenni a lehetőséget. Mert, ha nem hangzik el sem televíziók híradásaiban és egyéb médiákban az újbóli nyitás híre, akkor ugyanott vagyunk, hogy sehol. Az idős, szociálisan amúgy is hátrányos helyzetben élő egykori üldözöttek nem fognak Magyar Közlönyt olvasni és nem kattintanak a Budapest Főváros Kormányhivatala, Kárpótlási Osztályának tájékoztatójára. A Kárpótlási osztály korrektül tájékoztatót adott ki, felsorolván mindegyik üldözött csoportot, akikre ez vonatkozik.

    Fontos lenne még megemlíteni, hogy az özvegyek is jogosultak az igénylésre ! Mellékelem a Kárpótlási Osztály tájékoztatóját is.

    Mellékletek:

     

    Lezsák Sándor tájékoztatója, 2017.05.02.

     

     

    dr. Révári Bence levele 2016.11.04.

     

    A Kárpótlási Osztály tájékoztatója
    Egyéb

    A nemzeti konzultáció kérdései /2017.szeptember-október/

    2017-09-29

    Szép lassan csepegtetve, a kormány adagolja a nemzeti konzultáció őszi kérdéseit. Tagságunknak és szimpatizánsainknak megint azt javasoljuk, ahogy korábban is, egyetértőleg töltsék ki a kérdőívet, ami ezúttal azt jelenti, hogy az összes kérdésre a “nem” választ adják meg. Ez azt jelenti , hogy a válaszoló a Soros-tervre, mely az Európába  történő tömeges migráns betelepítést irányozza elő, ad egy határozott “nem”-et.

    Igen, adjunk, de azért ezzel nem igazán van elintézve a dolog, mert egynémely megjegyzést ehhez mindenképpen fűzni kell annak, aki közéleti kérdésekben felelősen gondolkodik.

    Az első az, hogy a kormány mindig azt a kérdéskört forszírozza, amiben tudja, hogy az emberek egyet fognak érteni vele.

    Másodrészt ez nem teheti háttérbe, nem teheti mellékessé, nem terelheti el a figyelmet arról, hogy vannak azért más kérdések is, amiről a kormány hallgat, amiről nem készít ilyen Konzultációs kérdőívet.

    Példának okért nem kérdezi meg a kormány arról az embereket, mit gondolnak arról, hogy az ország a visegrádi országokhoz képest is kezd lemaradni. Nagyon lemaradni. Egyre jobban, katasztrofálisan lemaradni. Nem lenne okosabb ezt legalább szóba hozni ? Ha már “Konzultáció” van.

    Harmadrészt arról meg végképp nem kérdezi meg az embereket, mi a vélemény arról, hogy az elmaradt tulajdonrendezés okán nincs magyar tőke, a multik viszik az országot, a gazdaságát, akik akár egyszer gondolnak egyet és tovább állhatnak….

    Ha nincs is Konzultáció erről, mert akik ilyeneket gyártanak nagyon jól tudják, a lemaradásról, a magyar tőke hiányáról, az elmaradt tulajdonrendezésről és igazságtételről már egyáltalán nem lenne ilyen 98-99 %-os egyöntetű helyeslés, melyet aztán kirakatba lehet megint tenni

    – de  a KISE elnök háromrészes évértékelő írása mégis erről fog szólni. Mert ez legalább olyan fontos kérdése a magyaroknak, ha nem fontosabb.

    Teljesen függetlenül attól, mit ontanak nap-mint-nap a médiák, és mit hallgatnak agyon.

    Kise Elnökség

    2017.09.29.

     

    Egyéb

    27 éve alakult meg Egyesületünk

    2017-09-03

    A mai nap, 2017. szeptember 3-án van 27 éve, hogy Egyesületünk megalakult a Kisgazdapárt egyik fővárosi szervezetének székházában, a 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 53. szám alatt.

    Civil szervezetünk Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete néven alakult meg e napon, azzal az Alapszabályban rögzített kiegészítéssel, hogy a szervezet az FKgP budapesti központja keretein belül működik.

    Mindez az egyesület akkori logójában /címke és körbélyegző/ is feltüntetésre került:

    Az alapításkori Alapszabályban meghatározott cél azonos volt a maival, mindössze lényeget nem érintő megfogalmazásbeli eltérések voltak. Az Egyesületünknek alakulásától, 1990. szeptemberétől deklarált alapcélja a magyarországi restitúció, nevezzék azt bárhogyan, reprivatizáció, vagyonvisszaadás, a jogellenesen állami erőszakkal tulajdonba vett vagyonok visszaszolgáltatása, eredeti állapot helyreállítása, stb.

    Van azonban az akkori Alapdokumentumban néhány olyan kitétel, mely mára, a mai megfelelőjéből kimaradt. Az elrabolt tulajdonok esetében, az ingatlanok mellett, ingóságokat is megemlítettek. Így az üzletek, üzlethelyiségek, gyárak üzemek stb. felszerelései, berendezési tárgyai is visszaszolgáltatandóak, az ingatlannal együtt.

    A kezdetekről, a megalakulásról továbbiakat lehet olvasni a Történeti áttekintés oldalunkon.

    Érdemes azt is végigkövetni, hova jutott, mit ért el ez az ország így, a jelenlegi állapotában, a 27 év óta elmaradt restitúció terhét a nyakában cipelve.

    Lemaradt.

    Erről részletesen lehet olvasni az elnök 2015-ös értékelésében.

    Lehet ezért az eddigi különféle színezetű kormányokat okolni, az egyik pártnak a másokat okolni és viszont, de a tények makacs dolgok, ahogy mondani szokták.

    Mind felelősek.

    Vita helyett a restitúciós törvényeket kellene végre meghozni, hogy a gyászos, lemaradást egyértelműen mutató GDP adatok végre javuljanak.

    Egymásra mutogatás helyett.

     

     

     

    Egyéb

    Egy újabb józanságra intő üzenet azoknak, akik az igazságos tulajdonrendezés ügyét elévültnek, lezártnak mondogatják

    2017-09-01
    Lengyelország már miniszterelnöki szinten követel német jóvátételt a II. világháborúért

    Van körünkben egy volt politikus, aki gyakran int beszédeiben józanságra minket, a hallgatóságot, de persze a szándékai szerint a teljes magyar népet.
    Sőt, nemrég egy rendezvényen -a budapesti kitelepítettekről volt megemlékezés- arról is szót ejtett, hogy a kommunista érában a magyarság önazonosság tudatát akarták eltaposni. Továbbgondolva, hogy legyen egy tudattalan, megvezethető nép, amivel bármit meg lehet tenni, ha jön egy új korifeus, egy új hordószónok, egy új pénzes mogul, annak már előkészített terepe legyen.

    Ha már a kommunizmus megbukott.

    Ne nézze senki ostobának a magyarokat.

    A józanság, meg a mértékletesség valóban nagyon fontos, ahogy az önazonosság is.

    Vessük össze ezt a Lengyelországban történtekkel, a tegnapi híradás szerint:
    http://index.hu/kulfold/2017/08/30/a_lengyelek_azt_akarjak_merkel_fizessen_hitlerert/

    Józanság és önazonosság.

    A lengyelek 70 év után is fenntartják vagyoni, kártérítési követeléseiket.

    Nem csak meghallgatni kell egy beszédet, aztán 5 perc múlva elfelejteni, és hazamenni, nem. Először el kell gondolkodni rajta, el kell raktározni, és ha ilyen híradások megjelennek mint ez -ne mondjuk hogy Egyesületünk cikkeiben visszatérő téma a tulajdoni igények el nem évülése, de talán sokan nem értik meg- akkor talán tényleg a józanság és az önazonosság kerekedik felül, és ebből a következtetés.

    A következtetés rövid és egyszerű – ahogy a lengyeleknél 70 év múltán sem évült el az igény, nálunk sem fog

    Sőt, ott még a németek próbálkozhatnak arra hivatkozni, hogy már valakik “lemondtak” a vagyoni igényekről.

    Itt azonban még ez sem áll fenn, itt nem mondott le senki elrabolt vagyonának visszaadásáról.

    Budapest, 2017.09.01.

    KISE Elnökség

    Egyéb

    A családi ezüstnek otthon a helye ?

    2017-07-12

    Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak.

    http://os.mti.hu/hirek/128590/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete szintén örömét fejezi ki a pár órával ezelőtt bejelentett hír hallatán, sikerült visszaszerezni az országnak a Seuso kincsek összes ismert darabját.

    Ön, Miniszterelnök Úr, efelett érzett jogos örömében nyilatkozta a fenti mondatot, mellyel nemcsak hogy egyet értünk, de azt kérjük az ország nyilvánossága előtt, legyen ebben a kérdésben következetes, és kerüljön végre vissza a családi ezüst, az elrabolt úgymond „államosított” vagyon minden magyar családhoz, a törvényes tulajdonosokhoz, akiket kisemmiztek az államosításokkal, úgy ahogy ez már itt Európában minden országban restitúciós törvényekkel megtörtént, Magyarország kivételével.

    A magyaroknak a családi ezüst az ún. „államosítással” elrabolt ház, lakás, vállalkozás, üzlet, gyár, és még sok minden érték, amire a kommunisták szemet vetettek, alighogy megkaparintották jogtalanul a hatalmat.

    Alaptörvényünk is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz, melytől magyarok millióit fosztották meg a kommunista önkényuralmi időszak alatt, és ezeket a vagyonokat a mai napig nem adták vissza a törvényes tulajdonosoknak.

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete ezért e nyílt levélben arra kéri a Miniszterelnök Urat, és Kormányát, hogy restitúciós törvények meghozatalával adják vissza a magyaroknak az elrabolt vagyonokat.

    Sarkadi Károly

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

    Elnöksége nevében

     

     

    Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti a Seuso kincsek visszaszerzését /2017.07.12/

    Egyéb

    vitéz Nagybányai Horthy Miklós megítélése kapcsán fellángolt vita

    2017-06-26

    Tagságunkat erősen foglalkoztatja a kérdés, bár sokan azt mondják, a téma közvetlenül nem kapcsolódik Egyesületünk céljaihoz, ezzel nem igazán értünk egyet. Van több kapcsolódási pont. Üdvözlendő az, hogy a miniszterelnök a Kormányzó Urat méltatta, vagy mondjuk úgy talán, kezdő lépéseket tett az irányban, hogy sok-sok éves méltatlan posztmarxista torzítás, megaláztatás után az ország egyik kiemelkedő államférfija az őt megillető helyre visszakerüljön.

    I. Axiómák

    Miért foglalkozunk Horthy Miklós Kormányzó Urral, miért kapnak rendszeresen helyet honlapunkon az ővele kapcsolatos cikkek, állásfoglalások, vélemények ? A válasz erre az, hogy azért mert úgymond fontos kapcsolódási pontok vannak Egyesületünk restitúciós céljai, és a II. világháború előtti társadalmi-gazdasági rendszer között. Erről e cikk olvasásakor képet kap az olvasó, de elsőnek ismertetnénk néhány axiómát , melyet fontosnak tartunk tudatosítani ahhoz, hogy egyáltalán legyen kiindulási pontunk a mára kialakult helyzet értékeléséhez.

    • A lényegében marxista eredetű balliberális oldalnak nem érdeke az, hogy a magyarok, a nép megtalálja önazonosságát, az meg különösen nem, hogy büszke is legyen rá, akkor sem ha erre minden oka meglenne.

    Köztudott Rákosi gonoszkodó, de hozzáállását és szándékait jól tükröző odamondása hatalomra kerülésekor „most én meg mit kezdjek tízmillió fasisztával ?” a jobb magyarázat, meg a fiatalabbak kedvéért hozzátesszük, a diktátor ezzel miránk, a magyar népre gondolt, talán csak a kommunista párt szekértábora volt a kivétel.

    Rákosit „érdemeinek” megfelelően hamar kivágták a hatalomból, de sajnos ez a mentalitás, a magyar nép ilyen irányú lenézése megmaradt, nem csak a későbbi kommunista rendszerben /kádár-korszak/ de megmaradt a mai napig a balliberális körök részéről.

    • Horthy Miklós valóságos eredményeinek, sikerének, méltatásának bármilyen formában való megjelenése a közéletben a balliberális oldal számára azért nem kívánatos, mert a legfőbb céljukat, az önazonosság nélküli, a nemzeti öntudat nélküli nép kialakulását egy pillanat alatt ellehetetleníti.

    Olyan ez az önazonosság és nemzeti öntudat nélküli nép elképzelés, mint egy kártyavár. Egyetlen mondattal, egyetlen felismeréssel egyből összedől a nagy hangon kiépített tévtan együttes. A Kormányzó Úr nem volt sem antiszemita, nem volt sem a nácik, sem Hitler barátja.

    Szánalmas az az „érvrendszer” melyet a balliberálisok elő szoktak húzni tarsolyukból, ha szóba kerül a téma, mint most is. Csak azért térünk ki rá, mert néhányan hajlamosak arra, hogy vevők legyenek az ilyen tévtanokra.

    A Kormányzó Úr barátai között számos zsidó ember volt, a felsorolásukat most mellőznénk, de erről a Kormányzó Úr emlékét őrző honlapon olvasni lehet. Ő lett volna antiszemita, mikor a németek országunkat ért megszállásáig a zsidó honfitársaink békében éltek itt ?

    A balliberális „érvrendszer” ékköve a Zsidótörvényekre való hivatkozás. Azonban itt az alap dolgokat mélyen elhallgatják, nevezetesen azt, hogy ha a tengelyhatalmak, a náci Németország nagyfokú nyomásgyakorlása ellenére nem hoz meg ilyen törvényeket a magyar kormány akkor, nos akkor az országunk megszállása nem 1944. tavaszán, de jóval korábban megtörtént volna. Ezt tudta jól az akkori vezetés, és ezért kényszerült erre a lépésre.

    • A zsidótörvények meghozatala az országra nehezedő nyomás, és a megszállás elkerülése miatt történt kényszerű intézkedés volt a Horthy korszakban, melyhez hozzá kell tenni, országunkban zsidó honfitársaink ekkor is békében éltek, senkit nem vittek el addig, amíg az ország független, azaz megszállásmentes volt, sőt, országunk egyfajta „sziget” volt a környező náci-szövetséges országokhoz képest, mert ott nem maradtak a zsidó emberek háborítatlanul, ott folytak a deportálások.

    Arra pedig szintén lehet tévtanokat építeni, vádaskodni, hogy „miért maradt hatalmon” a Kormányzó Úr akkor, mikor bekövetkezett az ország náci megszállása. De nagy-nagy tévedés azt hinni, hogy ha akkor lemond, az segített volna bármiben is, ennek ellenkezője az igaz. Hatalma fokozatosan korlátozódott, mivel Hitler, a németek rájöttek, hogy a Kormányzó Úr az országunk érdekeit képviseli, és nem lesz báb, szolgaként viselkedő kollaboráns, azaz olyan figura, mint amilyeneket a nácik állítottak az általuk megszállt országokban. Ha azonban lemondott volna ’44 tavaszán, a Kormányzó Úr nem tudta volna utasítani az év nyarán Koszorús Ferenc ezredes urat, hogy akadályozza meg a budapesti zsidóság deportálását.

    A balliberális oldal úgymond történészei inkább egyfajta agit-prop tevékenységet végeznek e tárgyban, azaz elvtelen és logikátlan próbálkozások vannak részükről, melynek az a célja hogy a Kormányzó Urat besározzák. Azt állítják a Kormányzó Úr már „a kezdetektől” tudott volna a zsidók megsemmisítéséről, de ha ez igaz lenne, akkor ugyan miért utasította Koszorús ezredes urat a megszálló németek ellenében, miért kockáztatott, miért tett a zsidó honfitársaink életben maradásáért a németek esetleg várható retorziója ellenére is ?

    A balliberális „történészek” azzal is érvelnek, hogy magyar hatóságok és csapatok intézkedtek a zsidó emberek deportálása végett, nem is a németek. Amikor ez a tévtan elhangzik, akkor rögtön fel kell tenni pár kérdést, mely az állítások félrevezető voltára rámutat. Mikor intézkedtek a „magyar hatóságok” az ország megszállása előtt, vagy utána ? Milyen „magyar hatóságok” azok, melyek egy megszállt ország részei ? A valóság ezzel szemben az, hogy magyar fasiszták, ilyen baky-félék felbátorodtak a megszállás után, és kiskirályokként kezdtek el viselkedni, ún. Csendőrpuccsot terveztek a Kormányzó Úr ellen.

    • A balliberális oldal emberei, hangadói a Kormányzó Úr cselekedetei, értékelése kapcsán már eljutottak odaáig, hogy következtetnek arra is hogy ha nem tett meg valamit akkor az a baj, de ha megtette akkor meg az a baj. A lemondásával kapcsolatos kérdésre ez a balliberális viselkedés teljesen illik.

    Ez a viselkedés egyébként két, kádár-korbeli műalkotást jutat az ember eszére, egyrészt Hofi Géza, a korszak humoristája értekezett a „nyúlról” akit azért kell megverni mert van rajta sapka, de azért is ha nincs rajta. A másik alkotás meg a Tanú c. film, melyben bemutatták hogy az elvtársak már jó előre elkészítik az ítéletüket arról akit el akarnak ítélni, és ebben senki és semmi, de legfőképpen a tények és a valóság nem akadályozzák meg őket, jöhetnek az ürgebőrbe varrt bizonyítékok és a békaemberek is. Ungváry és Karsai balos hangadók ezt a vonalat tökéletesen megtanulták és alkalmazzák is. Csak legyen aki vevő erre.

    Tanúi voltunk már több alkalommal ellenséges demonstrációknak, mikor is a Kormányzó Úr ellen, a lejáratása céljából tüntettek, Horthy-szobrokat megrongálnak, stb.

    • A Kormányzó Úr elleni demonstrációkban, cselekedetekben sokszor olyan megtévesztett zsidó emberek a főszereplők, akik valójában az életüket köszönhetik a Kormányzó Úrnak, hiszen meg sem születhettek volna, ha ő nem akadályozza meg szüleik, nagyszüleik deportálását, megsemmisítését.

    Ha a korábbi rendszer elkötelezett hívei, a kommunista gondolkodást levetni nem tudó és nem is akaró megrögzött marxisták ontják szitkaikat a Kormányzó Úrra, azon az emberek már nemigen ütköznek meg, ezekkel nem lehet mit tenni. De az már inkább szomorú, és kétségbe ejtő, mikor megtévesztett zsidó emberek, azért támadnak a Kormányzó Úrra, mert a ravasz, körmönfont, tehát a nem buta de gonosz marxista korifeusok rájöttek arra, hogy ezeket az embereket azzal tudják befolyásolni, ha felmenőik gyalázatos megsemmisítését használják fel erre, saját aljas céljaik érdekében. Erről az aljas célról szólt a kádár-korszak teljes történelem-tanítása. Sajnos volt aki ezeket a tévtanokat el is hitte, és a mai napig hiszi.

    Itt tehát arról van szó, hogy a Soa-t, a Holokauszt-ot a marxisták egy újabb gazságra használják fel, az ő ellenségüket, Horthy Miklóst és rendszerét rágalmazzák meg azzal hogy felelős volt ebben.

    Nem volt az, sőt ellenkezőleg, megpróbálta menteni, sőt Budapest esetében sikeresen menteni a zsidóságot.

    A Horthy korszakot lehet több szakaszra bontani, de a zsidóság üldözetése, és a független hatalomgyakorlás szempontjából markánsan 2 részre lehet bontani, mégpedig az 1944. március 19-i német megszállás előtti és az az utáni időszakra, a Kormányzó Úr eltávolításáig. Az első részben természetesen nem voltak deportálások, a másodikban kezdődtek meg. Lehet ugyan a második szakasz deportálásaiért a Kormányzó Urat megrágalmazni, felelőssé tenni, de aki ezt teszi az vagy tudatosan hazudik, vagy történelmi alap ismeretei hiányoznak. Bár ez utóbbi eset azért nem valószínű, mert ha valakinek sejteleme nincs az eseményekről, akkor nem kezd állításokba.

    A balliberális hangadók /szándékosan történész helyett ez a megnevezést használjuk, lásd pl. Ungváry, Karsai, stb./ azt próbálják elhitetni, hogy a Kormányzó Úr antiszemitizmusát az támasztaná alá őszerintük, hogy Zsidótörvények születtek kormányzása alatt. Valóban születtek ilyenek, de csak ennyi igaz, ez a marxista következtetés hamis. A következőket kell tudni annak aki a kommunista tévtanok mételye alól fel kíván szabadulni, mert elhitte ezeket a tévtanokat eddig.

    1./ Zsidótörvények, Numerus Clausus törvények abban az időben az igen erős nemzetközi nyomás hatásaképpen gyakorlatilag mindenütt voltak Európában, sőt még az USA-ben is. Sőt az USA-ban még néven is nevezték a törvényükben a zsidó embereket. De manapság nemigen lehet találkozni olyan híradással ahol ezt felróják. Nekünk miért róják fel ?

    2./ Ha a Kormányzó Úr ellenáll a Numerus Clausus törvények meghozatalának, az ország náci megszállása jóval a 1944. március 19-i időpont előtt következik be, ezt a környező, nácik által „megbízhatatlannak” minősített országok példája ékesen bizonyítja.

    Teljesen egyértelmű tehát, ezen törvények meghozatala a hazai zsidóságnak nemhogy nem ártott, hanem őket védte.

     

    II. Kapcsolódási pontok

    Dr. Tímár György volt kisgazda alelnök, frakcióvezető helyettes, Egyesületünk alapítója,  valamint Tóth Zoltán József professzor úr írásai, továbbá más források is tartalmazzák azt az alapvető megállapítást -melyet viszont sokan szeretnének figyelmen kívül hagyni, a jogászi szakma alapelveivel nem törődve-, hogy

    illegitim jogrendszerre -a kommunista időszaké ilyen volt- jogfolytonosan alapozni új, demokratikus jogrendszert nem lehet.

    Az alapvető és meghatározó kapcsolódási pont innen egy lépéssel következik,

    Magyarországon az utolsó legitim jogrendszer az 1944. március 19-éig tartó volt, és ezt a jogrendszert kellett volna jogfolytonosan tovább vinni az 1990-es első többpártrendszerű, legitimnek deklarált választások után.

    Amíg ez nem történik meg, amíg csak ilyen Sólyom-AB végzések rendelkeznek/rendelkeztek az átvitelről, melyek a jogászi szakmával nem sokat törődve a kommunista rendszert legitimnek állították be és arra alapozták az 1990 utáni jogrendszert, addig e hibás továbbvitel miatt egyértelműen hibásnak tekinthető az 1990 utáni jogrendszerünk egésze is.

    A tulajdonviszonyok is megkérdőjelezhetőek ezen belül.

    E szempontból lényegtelen, hogy a dilettáns Sólyom-AB végzéseket az új Alaptörvény megjelenésekor mind hatálytalanították, mert a hibás jogrendszer átvitel olyan joghatásokat eredményezett -lényegében erre lehet visszavezetni a restitúciós/vagyonvisszaadási és lusztrációs/igazságtételi törvények elszabotálását is- , melyek a mai napig hatnak.

    Horthy Miklós rendszerét, az ország jogrendszerét tehát ezért kell kiemelten kezelni, mivel a fent nevezett időpontig létezett itt legitim jogrendszer.
    Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy 1945 után 1-2 évig látszat demokrácia volt, ezt engedte a szovjet, és ekkor korlátozott, bár az FKgP jóvoltából nem jelentéktelen lépések történtek az utolsó legitim jogrendszer irányában.
    Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az ország megszállt volt, gyakorlatilag már ekkor szovjet-érdekszféra.

    Teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy aki a Kormányzó urat és rendszerét támadja, a fentieket is tagadja, és ennek érvényesítését – mármint azt hogy az 1944. március 19-éig tartó jogrendszerünk kerüljön továbbvitelre a kommunista jogrendszer továbbvitele helyett- , azért szeretné elkerülni mert érdeke fűződik ehhez.

    A legalapvetőbb érdek ez esetben, hogy az elrabolt, úgymond “államosított” vagyontárgyakat, melyeket ő “megvásárolt” továbbra is a tulajdonában tarthassa.

    Végezetül két megállapítás, az e fejezetben szereplő tények nem újak, mint erre utalás is van fent, továbbá más szervezetek, személyiségek is deklarálták ezeket. A másik, hogy a fejezet célja csak annyi, hogy a kapcsolódást mutassa be, nem tárgyaltuk a hibás jogrendszer átvitelének következményeit.

    Budapest, 2017.08.24.

    KISE Elnökség

    Egyéb

    Civiltörvény III.

    2017-06-20

    Washington: Magyarország egy újabb lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeitől

    2017.06.20.

    http://index.hu/kulfold/2017/06/20/washington_magyarorszag_egy_ujabb_lepessel_tavolodik_az_eu-tol_es_a_nato-tol/

    Újabb közleményt adott ki az USA Külügyminisztériuma, idézetek az Index cikkéből:

    Közleményben ítélte el az Egyesült Államok külügyminisztériuma a parlament elé került civil törvényt, ami Washington szerint igazságtalanul terheli meg és veszi célba a magyar civil társadalmat. A célba vett civilek Washington szerint a korrupció ellen harcolnak és a polgári szabadságjogokat védelmezik.
    Az Egyesült Államok szerint azzal, hogy a törvény ezeket a szervezeteket úgy állítja be, mintha külföldi támogatással a magyar társadalom érdekeivel mennének szembe, a kormányzat gyengíti a magyarok azon képességeit, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek és a problémáikra is ilyen módon keressenek megoldást.
    Washington szerint ha a törvény hatályba lép, akkor azzal Magyarország ismét egy további lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeivel.
    (inkább “értékeitől” jav.szerk.)

    Mikor ilyen közlemények megjelennek, és várhatóan ez még korántsem a vége a történéseknek, az embereknek ismételten fel kell tenni a kérdést, a Nemzeti Konzultáció által feltett, és igenlő válasszal zárult civil egyesületek átláthatóságára vonatkozó kérdések valóban feljogosították-e arra a kormányzatot, amit a most megszavazott Civiltörvényben tett, előírt ? A választ erre már megadtuk, de ahogy jönnek a reakciók, vélhetően egyre többen gondolkoznak el ezen.

    Egyéb

    Civiltörvény II.

    2017-06-15

    Tegnap lett elfogadva a Civiltörvény, és tegnap jelent meg erre válaszul Mti közleményünk is. A törvény jól láthatóan hatalmas hullámokat kavar, és ki tudja hol lesz ennek a vége. Szó szerint idézzük az Amerikai Nagykövetség igencsak határozott elutasító álláspontját is:

    https://hu.usembassy.gov/hu/az-amerikai-nagykovetseg-nyilatkozata/

    Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak.  Ez az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.  Amennyiben életbe lép, a törvény visszalépést fog eredményezni a NATO, az EU és az EBESZ által képviselt egyesülési jog és szólásszabadság érvényesülése tekintetében, valamint a civil szervezetek támogatása iránti közös elkötelezettségünkben. Azon állítások, melyek szerint ez a jogszabály az Egyesült Államokban létező Idegen Ügynökök Bejegyzéséről szóló Törvényen alapul, nem valósak.

    szerző | 2017. június 14.

    Hiába ért egyet ezzel az állásponttal a civilek vélhetően 99 %-a, velünk együtt, a kormány valószínűleg úgy fogja majd kommentálni ezt, mint a “belügyekbe való beavatkozást” , azaz “egy idegen állam ne szóljon bele az országunk belügyeibe” és hasonlóak.

    Hasonlóan vihart kavart Egyesületünkön belül is a kérdés. Többen megint azért aggódnak hogy nehogy a pártpolitika vizeire kerüljön civil szerveztünk. Nem fog odakerülni, de egynémely dolgot azért le kell szögezni, és a közvélemény számára világosan elmondani. Egy ilyen nagyon lényeges elem az hogy

    A mostani Nemzeti Konzultáció ugyan hasznosnak mondható, kérdései valóban foglalkoztatták az embereket, a civil egyesületekre vonatkozó részek is, de az adott válaszok, és a benne kifejeződő népakarat arra nem jogosították fel a kormányzatot, hogy a civil szervezeteket -minden civil szervezetet értendő ez alatt, aki kintről pénzbeli támogatást kap- megalázó eljárásban, megbélyegzésben és regisztrálásban ledegradálják.

    A Nemzeti Konzultáció kérdéseire adott egyöntetű válasz legfeljebb arra jogosították volna fel a kormányt, hogy átláthatóvá tegye a külföldi támogatást, erre pedig teljesen elégséges lett volna, ha az egyesületeknek az  amúgy is évente közzéteendő Beszámolóikban ennek közzétételét is előírják. De az, ami a Civiltörvényben van, regisztráció, megalázás, az köszönőviszonyban sincs a Konzultáció kérdéseivel, az önkényes.

    További önkény az is, hogy mint erre már korábban rámutatunk, és az USA Nagykövetség idézett cikke is céloz rá, hogy

    válogatás nélkül mindenkit, akár nemzeti ügyet képvisel, akár nem, mindenkit megaláz, megbélyegez,

    akinek kintről utalnak a megadott pénzösszegen felül.

    Kisgazda szellemiségű Egyesületünk nem mulasztja el annak megemlítését, hogy visszaköszön a múlt…. Torgyán József elnök úr számos esetben, parlamenti felszólalásaiban és könyveiben is figyelmeztetett, a hatalmon lévők, úgymint Mdf meg Fidesz, csak azt tegyék, annyit tegyenek, amire a nép, a választók felhatalmazták őket, és többet nem.

    Elnök úr ma már nem tud szólni, sajnos, ezért itt és most mi tesszük meg a figyelmeztetést, csak azt tegyék amire felhatalmazást kaptak….

    Budapest, 2017.06.15.

    KISE Elnökség

     

     

     

    Egyéb

    MTI közlemény – Az Országgyűlés által ma megszavazott Civiltörvény kapcsán.

    2017-06-13
    http://os.mti.hu/hirek/127713/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

    A más országok példájára hivatkozva megszületett törvény sajnos elég egyoldalú szemléletet tükröz, és pontosan a jelenlegi kormány közeli erők által gyakran kifogásolt „kettős mérce” alapján született.Ezért Egyesületünk felhívja a figyelmet arra, hasonló szigorral járhatnának végre el a korábbi önkényuralmi rendszer ügynökeivel szemben, akik több százezres nagyságrendben épültek be 20-30 éve a mostani pártokba. Őket nem kell ügynökként megjelölni ? A közvélemény ezt inkább elvárná.

    Továbbá meglehetősen zavaros definíció az, hogy „külföldről támogatott szervezet” , mert nincs pontosítva. A pénzbeli támogatásra történő hivatkozás véleményünk szerint elégtelen bármilyen megalapozott minősítéshez. Ellenpéldát is lehet természetesen felhozni, van olyan civil szervezet, mely külföldi pénzből magyar nemzeti célokat követ, és tesz is ezért. Vagy azt is példának lehet említeni, hogy magyar nemzeti célokért egy külföldi multinacionális cég tett sokat. Konkrétan a Bunge 200 éves amerikai multinacionális cégről van szó, akik bátor és sikeres lépéseket tettek országunkban az elburjánzó korrupció visszaszorítására.

    Talán ennyi példa elég is annak bemutatására, hogy tévút az ilyen zavaros definíciójú törvénykezés, sokkal hasznosabb lenne igazságtételi törvényeket hozni végre, ahogy ezt az összes többi volt szovjet-blokkbeli ország már megtette, lehetne kezdeni a volt Mszmp-ügynökök megjelölésével.

    Egyéb

    Archívum – kiemelt cikkek

    2017-06-12

    Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
    – Vannak sokkal fontosabb dolgok is, mint amiről beszélnek

    Budapest, 2017. február 25., szombat (Mti – OS)

    http://os.mti.hu/hirek/124603/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz
    http://os.mti.hu/hirek/124604/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2resz

    Hallgatjuk a beszédeket, a megemlékezéseket. Nem fér hozzá kétség, a 20. század két nagy borzalma közül a kommunista rendszer volt az egyik, 100-150 milliós áldozat tömegével, mérhetetlen anyagi pusztításával, mely beígért fejlődés és jólét helyett pontosan ennek ellenkezőjét eredményezte a fél világnak. Sokan bűnöst keresnek, és színes a kép, kik lehetnek felelősek. Igaz, a bűnösöket fel kell kutatni, meg kell nevezni. Sokan bemutatják a rendszer borzalmait, hogy emlékezzen az utókor. Ez is helyes.

    Ezek tehát fontos dolgok, de vannak sokkal-sokkal fontosabbak ! Mégpedig ma, és itt az, hogy a kommunizmus által okozott, és a mai napig nem helyrehozott károkozásokat, melyek az országra a mai napig káros következményekkel hatnak, fel kellene végre számolni. Ez nagyságrendekkel fontosabb lenne mint a megemlékezések, a bűnös keresések.

    Ha konkrétumokat kell megnevezni, melyek talán nem mindenki előtt ismertek, az első és leglényegesebb az, hogy országunkban magyar tőke, magyar nemzeti tőke ma nem létezik. Azért nem létezik, mert az országban elmaradt a restitúció, a kommunizmus alatt elrabolt vagyonok visszaadása a törvényes tulajdonosoknak, örököseiknek.

    Ez „A” legnagyobb, ma is ható károkozás.

    A sok-sok mikro- kis-, és a néhány közép vállalkozás, melynek tőkeereje nevetséges, elenyésző az itt jelenlévő multik tőkeereje mellett, becsülendő módon igyekszik helyt állni, de könnyűek a megmérettetésben. Sok elemző leírta már, a multik nélkül, a multik esetleges kivonulása esetén, az ország GDP-je zuhanna, mások még egy gazdasági összeomlást is vizionálnak hozzá.

    Restitúciós törvényeket, a kommunisták által elrabolt vagyonok visszaadását megvalósító törvényeket már minden európai volt szovjet-blokk országban hoztak és végrehajtottak az egyetlen Magyarország kivételével.

    A tulajdoni igények nem évülnek el, akkor sem évülnek el, ha az eddigi kormányok eddig nem voltak képesek visszaadni az elrabolt vagyonokat.

    Ha ebben változás nem történik, az sajnos a károkozás továbbélése mellett az ország lemaradását kiszolgáltatottságát is eredményezi.

    Budapest, 2017. február 25., A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

    KISE elnökség

    A Kisemmizettek Emléknapja

    1952. FEBRUÁR 17. – 2017. FEBRUÁR 17

    Budapest, 2017. február 17., péntek (Mti – OS)

    http://os.mti.hu/hirek/124369/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz

    http://os.mti.hu/hirek/124370/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2_resz

    Hatvanöt éve, a Rákosi korszak legsötétebb éveiben, 1952.II.17-én lépett hatályba a hírhedt 4. 1952. Tvr., azaz Törvényerejű Rendelet, mellyel mára közel 6 millió magyart kisemmiztek, azaz házától, lakásától vagy egyéb ingatlanától megfosztottak. Jóllehet eddigre már elrabolták a gyárakat, üzemeket, a vállalkozások óriási többségét, de ekkora méretű rablás, mint amilyen e februári naptól elindult, a magyar történelemben még soha nem volt, sem ez előtt, sem utána.

    A kommunista rendszerre jellemző terror és zűrzavar a társadalom legalját emelte legfelülre, és ennek megfelelően ezt a szabadrablást biztosító rendeletet is ez jellemezte. A rendeletben szereplő “hat lakószobánál nagyobb” ingatlanok “államosítástól” /értsd rablástól/ való megmenekülése, vagy a marxista terminológiák még a hatóságok számára is értelmezhetetlen zagyva elegye széles táptalajt adott az önkényeskedésnek, a féktelen szerzési vágynak ugyanúgy, ahogy 8 évvel azelőtt, 1944-ben lehetett rabolni zsidó honfitársainktól. Sok esetben ugyanazok, csak akkorra a barna mundért vörösre cserélték.

    Az összes volt “szocialista” országban megtörtént már az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével, itt nem adott vissza semmit egyetlen eddigi kormány sem. Soha nem hozták helyre a 4. 1952. Tvr. meg a többi szabadrabló /államosító/ törvény pusztítását.

    A kommunizmus nyomasztó örökségéből és károkozásaiból csak nagyon nehezen tud szabadulni országunk. Dilettánsok és a korábbi rendszer emberei az 1990-es első többpártrendszerű választások után is sajnos meghatározó pozícióban maradtak. A Sólyom László vezette AB számos elemző szerint elemi jogi tévedései közül a legnagyobb, – nevezetesen mikor legitimnek ismerte el a kommunista rendszert, ezzel együtt annak jogrendszerét, és abból jogfolytonosan próbálta továbbvinni az 1990 májusa utáni jogrendszert – , katasztrofális állapotokat idézett elő országunkban.

    Ebben a kilátástalan helyzetben az első igazán kedvező fordulatot a mostani kormány által megalkotott Alaptörvény/Alkotmány U) cikkének megjelenése jelentette. Ennek (1) bekezdésében kerül végre megállapításra az az alappillér, melyet a Sólyom-AB teljesen figyelmen kívül hagyott, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

    Álláspontunk szerint ez az a megállapítás, ami alapján tovább kell lépni, sőt következik is a továbblépés szükségszerűsége. Az illegitim rendszer törvénytelenségeit, jogsértéseit helyre kell hozni. Az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása, itt Európában utolsóként a volt szovjet-blokkbeli országok sorában, alapvető következménye ezen U) cikk (1) bekezdésének.

    Budapest, 2017.február 17.

    KISE Elnökség

    Az amerikai hatóságok megelégelték a trükközést

    Barack Obama aláírta a nácik által elrabolt műkincsek visszaszerzését segítő HEAR törvényt

    http://europe.newsweek.com/nazi-looted-art-shepherdess-bringing-sheep-university-oklahoma-505736?rm=eu

    http://europe.newsweek.com/obama-hear-act-law-holocaust-534793?rm=eu

    magyarhirlap.hu

    www.napi.hu

     

    A nácik által elrabolt műkincseknek az örökösök által indított visszaszerzését különféle trükkökkel, időhúzással manipulálták eddig különféle szervezetek, úgymint múzeumok, a „múzeumi lobbi” , de sajnos ide értendők a felügyelő kormányszervek is.

    Részletek a fent hivatkozott magyar cikkekből:

    Napi.hu – 2016. december 21.

    Óvatos becslés szerint a II. világháború alatt az európai műkincsek ötödének nyoma veszett, mivel a nácik elrabolták. Még mindig
    300 ezer értékes műtárgy nem került vissza eredeti tulajdonosához – ezek múzeumokban vagy magángyűjteményekben lehetnek. Az elrabolt javak megtalálásában
    korszakhatárt jelölhet az új amerikai törvény, amely Obama elnök aláírásával életbe lép. Az ügynek komoly magyar vonatkozásai is vannak.

     

    Eddig a restitúció és a proveniancia-kutatás (műtárgyeredet-kutatás) során nagyon nehéz volt legyőzni a kormányok és a
    múzeumi lobbi ellenállását. A nácik által évtizedekkel ezelőtt elrabolt műkincsek túlnyomó része ezért nem kerülhetett vissza jogos
    tulajdonosához még akkor sem, ha kellő mennyiségű pénzzel és türelemmel rendelkeztek. Most azonban alapjaiban változhat meg a műtárgyak visszaadása: az új amerikai szövetségi törvénynek köszönhetően ugyanis felgyorsulhat a folyamat.

    Az új törvénnyel várhatóan megszüntethető lesz az a gyakorlat, amelynek egyetlen célja a bíróság elé kerülő ügyek elhúzása – akár a
    végtelenségig. Az amerikai jogrendszerben és a világ többi országában is bevett taktikája a múzeumoknak és a kormányoknak, hogy “kifárasztják” az
    örökösöket, évtizedekig húzzák-halasszák a pereket és különböző kifogásokkal és érvekkel tegyék szinte lehetetlenné az elrabolt műtárgyak visszaadását
    még akkor is, ha azokat egyértelműen elrabolták a nácik egykori tulajdonosaiktól.

    az 1998-as washingtoni megállapodást … szinte minden érdekelt ország képviselője aláírta, és ezt a Terezin nyilatkozattal
    megerősítették 2009-ben a Prágában tartott konferencián is.

    A magyar kormány ugyan mindkét nyilatkozatot aláírta, de eddig vajmi keveset tett az ebben foglaltak megvalósításáért. A magyar
    múzeumok 2015 nyara óta a jelek szerint hivatalosan is “szabotálják” annak a rendeletnek a megvalósítását, miszerint ha egyértelműen nem
    bizonyítható az állam tulajdonszerzése, akkor a műtárgyat vissza kell szolgáltatni egykori tulajdonosának. Annak ellenére, hogy néhány múzeum eleget tett azon kötelezettségének, hogy számba vegye a feltehetően a holokauszt során elrabolt műtárgyakat, továbbá, hogy a magyar állam több mint kétezer ilyen
    műtárgyat tart nyilván, ezeket a listákat soha nem hozták nyilvánosságra.

     

    Ráadásul mindez idáig alig néhány esetben került sor visszaadásra, és ez esetek egyikében sem a nácik által elrabolt
    műkincseket adták vissza. A nagy magyar műgyűjtemények tulajdonosai közül eddig a Herzog, a Hatvany és a Vida család indított pereket itthon a javak
    visszaszerzéséért – jórészt sikertelenül.

     

    Magyar Hírlap/MTI – 2016.12.18


    Az új törvény meghosszabbítja a műkincsek megtalálásának elévülési idejét

    Júniusban Helen Mirren is felszólalt az amerikai szenátus igazságügyi albizottságában a holokauszt alatt elrabolt műkincsek
    visszaszolgáltatásával foglalkozó törvény tárgyalásán. Az Oscar-díjas színésznő kifogásolta, hogy az érintettek nem jutnak hozzá a lopott műkincsek
    jelenlegi helyével kapcsolatos információkhoz..

    Gustav Klimt – Adele Bloch Bauer portréja

    Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma

    Európai és eurázsiai ügyekért felelős Iroda

    A Washingtoni Konferencia nácik által elkobzott műkincsekre vonatkozó Alapelvei

    / Washington Conference Principles on Nazi-Confiscated Art /

     

    [Megjelent A Holokauszt éra vagyoni követelései című Washingtoni Konferencia anyagához kapcsolódóan, Washington DC, 1998. december 3, ]

    http://www.state.gov/p/eur/rt/hlcst/122038.htm#.V7zsimPk9qU.mailto

    Cél egy konszenzus kialakítása, és nem kötelező érvényű alapelvek kialakítása azon kérdések rendezésével kapcsolatban, melyek a
    nemzetiszocialista érában elkobzott és elkonfiskált műkincsekre vonatkoznak. A Konferencia ugyanakkor elismeri, hogy a
    kérdésben érintett nemzetek eltérő jogi rendszerekkel bírnak, és ezen országok saját törvényeik keretein belül járnak el.

    1./ A nácik által elkobzott, és vissza nem szolgáltatott műkincseket
    azonosítani kell.

    2./ A vonatkozó nyilvántartások és archívumok legyenek nyitottak és
    hozzáférhetőek a kutatók számára, a Nemzetközi Levéltári Tanács
    iránymutatásaival összhangban.

    3./ Biztosítani kell az anyagi és humán erőforrásokat ahhoz, hogy
    lehetővé váljon a nácik  által elkobzott és a későbbiekben sem
    visszaszolgáltatott  műkincsek beazonosítása.

    4./ Annak megállapításánál, hogy egy műalkotás a nácik által elkobzott
    és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott-e, meg kell azt is fontolni,
    hogy az holokauszt óta eltelt időmúlás miatt elkerülhetetlenek a
    hiányos, vagy nem egyértelmű eredet adatok.

    5./ Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a nácik
    által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
    műkincsek adatai nagy nyilvánosságra kerüljenek azért, hogy
    behatárolják azok háború előtti tulajdonosait vagy az eredeti
    tulajdonosok örököseit.

    6./ Erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy létrehozzanak egy
    központi nyilvántartást, ahol az ilyen tárgyú információkat tárolják.

    7./ A háború előtti eredeti tulajdonosokat illetve azok örököseit arra
    kell ösztönözni, hogy jelentkezzenek és tudassák követeléseiket a nácik
    által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
    műkincsek vonatkozásában.

    8./ Ha be lehet azonosítani a nácik által elkobzott és a későbbiekben
    sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti eredeti
    tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor lépéseket kell tenni annak
    érdekében, hogy gyorsan elérjük az igazságos és méltányos megoldást,
    amely többféle lehet a tények és körülmények konkrét ismeretében.

    9./ Ha nem lehet beazonosítani a nácik által elkobzott és a
    későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti
    eredeti tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor is lépéseket kell
    tenni annak érdekében, hogy egy igazságos és méltányos megoldás gyorsan
    megszülessen.

    10./ Bizottságokat, vagy egyéb szervezeteket kell létrehozni, a nácik
    által elkobzott műkincsek azonosítására, továbbá hogy azok segítsék az
    érintetteket tárgyilagosan a tulajdonjogi kérdésekről.

    11./ A nemzeteket arra kell ösztönözni, hogy dolgozzanak ki nemzeti
    eljárásokat  ezen elvek végrehajtására, különösen a tulajdonjogi
    kérdésekre vonatkozó az alternatív vitarendezési mechanizmusok
    megoldására.

    Az a ház ott a Vadász utcában

    Budapest, 2016.04.17.

    Már nem voltak fiatalok. Jóllehet a kor ahogy mindenkit, őket is megviselte, de lelkük fiatal maradt. S töretlen maradt bennük a hinni akarás is. Hinni abban, hogy az emberek legbelül és végső soron azért jók, hogy bár olykor túllőnek a célon, olykor indulataikon nem tudnak uralkodni, de aztán aki ilyen megbánja és magába száll.

    -Meglátod majd még bocsánatot is fog kérni- mondta Papi. Anyus ilyenkor mosolyogva hallgatott, mert Papival nem lehet amúgy sem vitába szállni.

    Az utolsó percig reménykedtek.

    Az nem lehet hogy őket csak úgy kirakják a házukból, a házból mely a családjuké volt már több felmenőn keresztül. Magukat nem kímélve dolgoztak egy életen át, minden fillérnek megvolt a helye, minden el volt gondosan tervezve. A ház, az az övék. Tudja ezt mindenki itt a környéken, a szomszédok, a hatóság, mindenki. Bár most oly furcsán viselkednek. Furcsa szavakat, kifejezéseket használnak, és szemükben a gonoszság tüzét látni. Ahogy bejönnek, mindenféle hivatalos végzésekre hivatkoznak, és közben mohón körbe néznek, mit lehetne elvinni, mi lehetne majd az övék….

    “Majd ha téged innen elvisznek, én ezeket az értékeket mind összeszedem” – ezt érezte ki Anyus a fiatal karszalagos suhanc tekintetéből, ahogy körbepilogott, de az ő tekintetét kerülte. Nem mert igazán a szemébe nézni.

    De még reménykedtek.

    Később a “szomszéd” jött. Akiről tudták hogy már pályázik a házukra. Nagy nyájasan “felajánlotta” hogy segít a holmijaik megőrzésében.
    De gyorsan, mondta, mert sürget az idő, eljön a nap….

    Aztán eljött a nap.

    Berúgták a házkaput. és artikulálatlan hangon üvöltözni kezdtek a feketeruhás karszalogosok. Aki nem jön helyben felkoncolandó.
    Hát ez történt.

    Szellemük ma is ott él a falak között, és van olyan ember ma is a házban, aki tudja a történetüket és életben tartja emléküket.

    Emlékük legyen áldott.

    —-

    A GDP EURO/fő alakulása 2003-2014 között, Magyarország illetve a többi 3 Visegrádi ország átlaga


    Ezt sikerült elérni a restitúció elszabotálásával.

    A többi 3 Visegrádi ország mindegyikében volt restitúció, míg Magyarországon, mely a fent látható módon már leszakadt, nem volt, eddig nem volt.

    Ezúttal csak kommentek…

    A Honlapszerkesztők ezúttal úgy döntöttek, a fenti 2 rövid ténymegállapító mondaton kívül most semmilyen írás, vagy cikk, a mi részünkről nem kerül fel ide. Egyébként is, erről a GDP grafikonról már pár hete megjelent egy írás itt.

    Ehelyett szabad teret engedünk a kommentelőknek ! Tehát akinek e fenti grafikonról, s e tényekről véleménye van, és a moderálási szabályokkal sem áll hadilábon, annak írása ide most majd felkerül…

    Budapest, 2016.01.25. / Honlapszerkesztők

     

    Kommentálja ön is a fenti grafikont. Az eddig beérkezett hozzászólások:
    • Megmondom őszintén, nekem az tetszik nagyon az önök honlapjában, hogy valami teljesen más…
      itt nem akarnak az emberek alantas ösztöneire építeni, a gyűlölködésre, a kárörömre, az olcsó szenzációra mint a szennyportálok…. azt hittem ezeknél nincs lejjebb, de amikor minap olvasom hogy kire „recskázik” a fél ország, akkor látom, hogy de, van lejjebb…
      Itt nem akarják az embereket megvezetni, beléjük szuggerálni olyan dolgokat, amiket ők valójában nem akarnak, ami valójában nem érdekük, csak azt hitetnék el velük.
      Ez a honlap a szennyel ellentétben valódi érdekképviselettel, valódi, az embereket valóban érdeklő kérdésekkel foglalkozik. Az elmaradt igazságtétel ilyen. Legyen szó akár igazságos tulajdonrendezésről, akár a múlt rendszer embereinek elszámoltatásáról, felelősségre vonásáról.
    • Hányan olvasták az új Alkotmány(Alaptörvény) „U” cikkét ? Én most tisztelettel ide felteszem. // A Dokumentumok oldalra is fel fogjuk tenni, csak ezt az „U” cikket – A Szerk. ///Részlet az Alaptörvény-ből / — U) cikk

      (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
      a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
      b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
      c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
      d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
      e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
      f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
      g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
      h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
      i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
      A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
      (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
      (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
      (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
      (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
      (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
      (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
      (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
      (9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
      (10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.

      eddig az U) cikk, olvassuk figyelmesen. Különösen olyanokra hívnám fel a figyelmet, mint hogy
      „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak…. … az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért …. különösen …… a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért,”
      Hát kérem, sok-sok gazság, bűncselekmény van itt felsorolva, de én a kisemmizést emeltem ki azért mert ebben érintett az Egyesület.
      Továbbá az elejét is kiemelem:
      „Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.”
      Világos, ezt azt mondja ki tehát hogy ha összeegyeztethetetlen, akkor semmiképpen sem lehet jogfolytosan elismerni a kommunista diktatúra időszakát !
      Ha valakinek még nem tűnt volna fel a Sólyom-féle Alkotmánybíróság pontosan ezt a kapitális hibát vétette !
      De erről úgy tudom hamarosan egy cikk is lesz itt a honlapon.

     

    Egyéb

    MTI közlemény – Nem tűnik túl hitelesnek Trianon igazságtalanságának hangoztatása egy olyan ország részéről, mely saját népének sem adja vissza az elrabolt vagyont

    2017-06-06
    Budapest, 2017. június 4., vasárnap (MTI-OS)

    http://os.mti.hu/hirek/127477/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete a mai napon, a trianoni békediktátum emléknapján szeretné emlékeztetni az ország közvéleményét, a felelősen gondolkodó, az ország sorsa iránt valóban felelősséget érző embereket, gondolkozzanak végre el ezen.
    Mint kisgazda alapítású civil szervezetnek, nekünk is fáj Trianon, és ez a közlemény nem azokhoz szól, nyilván vannak ilyenek is sajnos, akinek nem fáj, nem érdekes a diktátum.
    Arra szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, a hitelesség minimuma lenne szükséges ahhoz, hogy országunk a nemzetközi közösség előtt valóban súllyal és nyomatékkal tudja a békediktátum igazságtalanságát kifogásolni, valamilyen formában való orvoslását képviselni, s a kérdésben előrehaladni.
    De ezzel szemben a nemzetközi közösség, és benne a környező, ellenérdekelt országok azt látják, egy olyan ország hangoztatja békediktátummal szembeni igényét, mely egyes-egyedüliként itt Európában, nem hajlandó visszaadni polgárainak a kommunista rémuralom alatt elrabolt vagyonát. Mivel fog az ellenérdekelt érvelni, ha egyszer nagyhatalmak elé kerülne a kérdés, legelőször ezzel.
    Ha Trianon kérdése valóban fájó pont a felelős helyen lévő embereknek, és nem csak a szavak szintjén akarnak maradni, itt kellene előre haladni, meghozni végre a restitúciós törvényeket, melyet már mindenütt meghoztak itt Európában rajtunk kívül.

    KISE Elnökség

     

    Egyéb

    Közgyűlés 2017.05.23.

    2017-05-18

     

     

    2017. május 23-án  a Pofosz Székházban, Budapest, V. Nádor u. 36. IV. em.,  Nagyterem, az Egyesület Közgyűlést tartott.

    Napirendi pontok:

    1. Egyesületi Beszámoló
    2. Tagfelvétel
    3. A budapesti kitelepítettek járandósága érdekében az Ombudsmanhoz intézett beadványunk, és további lépések ez ügyben
    4. Civil szervezetek összehangolt lépései az eddig még elmaradt restitúciós törvények tárgyában

    Pofosz székház bejárat

    Pofosz székház

     

    1. Napirendi pont / Egyesületi Beszámoló

    Elnök ismerteti az elmúlt, 2016-os év gazdálkodását. A Beszámolók a

    http://kisemmizettek.hu/penzugyi-beszamolo-es-kozhasznusagi-jelentes/

    oldalon találhatóak.

    Továbbra is kérjük a tagságot, támogatókat, szimpatizánsokat, hogy akinek ez módjában áll, SZJA bevallásánál az adójának 1 % -os felajánlását, mely társadalmi szervezetek részére ajánlható fel, Egyesületünket jelölje meg kedvezményezettnek, azaz írja be a megfelelő helyre a 18283839-1-42 adószámunkat.
    A POFOSZ a Nagyterem használatát minden alkalommal térítésmentesen biztosította részünkre összejöveteleinkhez, köszönet ezért a POFOSZ elnökségének.

    1/1 Határozat A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének Közgyűlése az elnök beszámolóját, 2016. év tárgyában elfogadta.

     

    2.  Napirendi pont / Tagfelvétel

    Két személy jelentkezett tagnak az Egyesületbe, és a kialakult gyakorlat, valamint az Alapszabály előírásainak megfelelően eljárva, meghívót küldtünk részükre. Az elnökség javaslata és személyes meghallgatás után a Közgyűlés feladata dönteni a tagfelvételekről.
    Sajnos egyik személy sem jelent meg, és csak az egyik jelölt töltött ki jelentkezési Adatlapot ahol részletesen leírta családjának az államosítások során elszenvedett sérelmeit. A személyes adatokat védve, de az Adatlapon szereplő, a beküldött sérelmekre vonatkozó rész ismertetése után a Közgyűlés a következő határozatot hozta.

    2/1 Határozat Az aktívan együttműködő, az Egyesülettel folyamatos kapcsolatban álló, a célokat támogató jelölt a személyes meghallgatását egészségi állapotára való tekintettel mellőzi, és a hozott határozattal az Egyesület tagjává nyilvánítja.

     

    3. Napirendi pont / A budapesti kitelepítettek járandósága érdekében az Ombudsmanhoz intézett beadványunk, és további lépések ez ügyben

    Levezető elnök ismerteti a Székely László ombudsman /Alapvető Jogok Biztosa/ úrnak 2017. február 21.-én, a POFOSZ-al és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületével közösen írt beadványunkat, a budapesti kitelepítettek járandósága ügyében. Mint ismert a kormány eljárása diszkriminatív irányukban, a 267/2000 (XII.26.) számú Kormányrendelet okán.
    A kormányszervek álláspontja ugyanis az, hogy ez a rendelet jelenlegi állapotában szerintük nem diszkriminatív, mert (AB határozatot is hivatkozva) a budapesti kitelepítettek csak hasonló körülmények között voltak, továbbá arra is szoktak hivatkozni, hogy ők nem zárt táborban voltak fogvatartva.
    Álláspontunk szerint azonban, de, igen, a 267/2000 (XII.26.) számú Kormányrendelet diszkriminatív.
    A fogvatartás körülményei a gyakorlatban, és sok esetben a zárt táborban tartottakénál rosszabbak voltak a budapesti kitelepítettek esetében, emlékeztetve arra, hogy lakóhelyeiket többnyire fűtetlen melléképületekben, ólakban stb. jelölték ki, őket éjszakánként az AVH erői ajtajukat berúgva „ellenőrzés” címen folyamatosan megalázták. Tartózkodási helyüket pedig ugyanúgy nem hagyhatták el, ahogy a munkatáborok lakói.
    Megjegyzendő az is, a kommunisták dokumentálhatóan azért telepítették ezeket a szerencsétlen embereket földművesekhez, gazdálkodókhoz /akkori műszóval „kulákokhoz” / mert az a téves elképzelés vezette őket, hogy így ellenségeskedést, gyűlölködést tudnak majd szítani a számukra ellenségesnek tekintett két csoport között.
    Tehát a zárt tábor helyett választott családhoz telepítés nem enyhébb fokozatot jelentett, hanem egy bűnözői elgondolás megvalósítása volt.
    Sajnos, az államigazgatási gyakorlatban használt 30 napos határidőt többszörösen túllépve Székely László ombudsman a mai napig nem reagált közös beadványunkra, ezért levező elnök véleményeket és javaslatokat vár a további lépésekre vonatkozóan.
    Mint ismeretes, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke, Eötvös Péter elnök úr időközben lemondott posztjáról, ezért lényegében új helyzet állt elő. Az Közgyűlés ezért a következő határozatot hozta.
    3/1 Határozat A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének Közgyűlése Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének új, megválasztott elnökével/elnökségével való kapcsolatfelvétel és egyeztetés után javasol további lépéseket, és felhatalmazza az Elnökséget ezen lépések megtételére. A tett intézkedésekről az Elnökség a soronkövetkező Közgyűléseken beszámol.

     

    4. Napirendi pont / Civil szervezetek összehangolt lépései az eddig még elmaradt restitúciós törvények tárgyában

    Levezető elnök röviden emlékeztet kormányzattal folytatott I-1/ME/1163 iktatószámú, több iratot tartalmazó levelezésre, melyet úgyszintén e három civil egyesület, tehát Egyesületünk mellett a POFOSZ és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete folytat. Egy idő óta a kormányszervek részéről nem érkezik válasz.
    Többen felvetik, hogy Eötvös Péter úr már említett lemondásával, e tárgyban is új helyzet állt elő, ezért a Közgyűlés e kérdésben is hasonlóképpen határoz.
    4/1 Határozat A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének Közgyűlése a kormányzattal folytatott I-1/ME/1163 iktatószámú levelezés tárgyában, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének új, megválasztott elnökével/elnökségével való kapcsolatfelvétel és egyeztetés után javasol további lépéseket, és felhatalmazza az Elnökséget ezen lépések megtételére. A tett intézkedésekről az Elnökség a soronkövetkező Közgyűléseken beszámol.

    Egyéb

    A 2017-es Nemzeti Konzultációs kérdőív II.

    2017-05-11

     

    A kormány folyamatosan információkkal látja el a közvéleményt a tárgyban, nagy hangsúlyt fektet arra hogy az emberek egyrészt megismerjék a kialakult helyzetet, másrészt a kormány ezzel kapcsolatos álláspontját.

    Mivel civil szervezet vagyunk mi is, nincs más választásunk, nekünk is állást kell foglalni az ügyben, különösen a civil szervezetekre vonatkozó részekben.

    Nemrég egy kormánytag aggodalmát fejezte ki azért, mert véleményük szerint nem kell hagyni hogy külföldről támogatott szervezetek ellenőrizetlenül fejthessék ki kockázatos tevékenységüket, és ez ellen tenni kell.

    Egyesületünk ezzel egyetért. Korábban írtuk, mi is azt javasoljuk, a kérdőíven az összes kérdésre az a./ pontot jelöljék meg tagjaink és követőink, köztük nyilván az egyesületekere, civil szervezetekre vonatkozó 3./ és 4./ -es kérdések esetében is tegyék ezt.

    Igenis legyen ellenőrzés, játsszunk tiszta lapokkal. Tudjuk meg kik azok akik külföldről támogatást kapnak, akár azt is miért, mi célból. Ha mi kapunk/kapnánk támogatást, azt sem kívánjuk elhallgatni.

    Azonban ehhez az érveléshez és témakörhöz egynémely gondolatot hozzá kívánunk fűzni, mely talán a kormány álláspontjából kimaradt, vagy azzal nem egyezik, s ez a következő.

    Álláspontunk szerint, bár nyilván fontos az, ki és mennyi támogatást kap külföldről, adott esetben nyilván instrukciókkal együtt, de véleményünk szerint elsősorban nem ez alapján, hanem ehelyett 2 alap kritérium alapján kellene megítélni a civil szervezetket.

    Az egyik ilyen kritérium az, hogy mi van az adott szervezet alapszabályában, mit határoznak meg ott a szervezet céljaként és feladatént.

    A második kritérium meg az, mit tesz ténylegesen a szervezet.

    Ha már ez napirenden van, ha már intézkedni, “jogszabályosítani” kell, akkor álláspontunk szerint itt van a lényeg, e fenti két pontban.

    KISE elnökség

     

     

     

    Egyéb

    A 2017-es Nemzeti Konzultációs kérdőív I.

    2017-05-08

     

    Állítsuk meg Brüsszelt ! címmel Nemzeti Konzultációs kérdőívet juttatott el a kormány az emberekhez, így hozzánk is.Többen kérdezték, mi az Egyesület álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy válaszoljanak a KISE tagok.

    Röviden: mind a 6 kérdésre az a./ pontot javasoljuk bejelölni.

    Nem örvendetes hogy vitázni kell Brüsszellel, és hogy veszekedés van, mikor egy szövetségi rendszer kellene hogy legyen az EU. De kényszerhelyzet van, nem lehet mást tenni úgy látjuk, nincs más választás mint ellent mondani, és ilyen eszközökhöz nyúlni mint a népszavazás, és a konzultációs kérdőív.

    A magyarok érdeke semmiképpen nem az, hogy ide oly nagy számban telepítsenek be menekülteket, hogy az idővel az ország etnikai összetételét is megváltoztatja majd. Szomorú egyébként, hogy magukat képzettnek gondoló emberek, vezetők a fejlett Nyugaton ilyeneket nem látnak, nem ismerik például a trendek számítását. 30-50 év múlva, ha nem tesznek semmit, az idegenek akár többségbe kerülhetnek. Okos ember ezért előre lát ilyeneket. Az Egyesület elnöksége azért azt javasolja amit itt fent írtunk, 6 db a./ választ adjunk.

    Két dolog még. Egyes szónokok azzal jönnek, nem keresztényi magatartás az, hogy a menekülteket elzavarjuk, nem kérünk belőlük. Úgy véljük itt a dolgok összekeverése áll fenn. Az, hogy valaki, egy kormány nem szeretné  migránsok tömeges betelepítésével tönkretenni a saját országát, az még nem keresztény ellenes gondolkodás. Segíteni, keresztényi elveket követni úgy lehet, és kell is, ha abban nyújtunk segédkezet, hogy otthonukban, hazájukban legyenek meg a menekülteknek az élhető körülményei.

    A másik a civil egyesületekkel kapcsolatos kérdés, ami látszólag kényes nekünk azért, mert mi is az vagyunk, és nekünk is vannak külföldi kapcsolataink. Nem gondoljuk azonban kényesnek a kérdést, és itt is az a./ pontot javasoljuk megjelölni.

    Azért, mert az átláthatatlanságot mi sem támogatjuk. Játsszon mindenki nyílt lapokkal. Ha minket magyar restitúciós céljaink elérésében valaki, bárki, támogat, akkor azt mi nem fogjuk eltitkolni. Mi nem idegen, nem más ország érdekéért küzdünk, a magyar restitúció egy magyar nemzeti cél. Nekünk ez az Alapszabályban lefektetett alapcélunk, és más célt, más megbízást már ebből következően sem követhetünk.

    KISE elnökség

     

    Egyéb

    A honlapszerkesztők megvédik az FKgP volt elnökét

    2017-05-02

    Az alábbiakban közreadjuk a levélváltást, melyben a honlapszerkesztők megvédik az FKgP volt elnökét a közelmúltban észlelt méltatlan támadásoktól. Olyan gondolatokat adunk itt közre, melyen nagyon érdemes elgondolkodni a kisemmizettek népes táborának.

    Mint ismeretes, a temetésről, a gyászról hírt adtunk, és az kiment a sok Hírlevélre feliratkozottnak címére is. Volt néhány, akinek ez nem tetszett. Egyet itt most közre adunk, és a válaszunkat is.

    2017. március 8. 18:05 SZOLNOKI SZABINA írta, <szabina812009@windowslive.com>:

    Elnezest mi kozunk nekunk tagoknak ahhoz hogy dr Torgyan Jozsef elhunyt??Segitett O barmiben?Ami elore hozta volna a kisemmizettek,karpotlanok,Kitelepitettek ugyet sorsat,Eletet?

    hírlevél KISE <kise.hirlevel@gmail.com>

    címzett: SZOLNOKI

    Tisztelt Szolnoki Szabina !

    Most olvastuk levelét, röviden válaszolnánk rá.

    Talán keveset, vagy semmit nem olvasott abból, ami honlapunkon van, és talán minimális az, amit tud az Egyesületről.

    Az Egyesületet 1990 őszén a Független Kisgazdapárt alapította, közelebbről annak budapesti szervezete.

    Az FKgP nélkül ez a szervezet nem is létezne.

    Nem kellene megemlékeznünk a párt meghatározó elnökéről ?

    Az ún. “rendszerváltozás” utáni pártok közül ez egyetlenegy Kisgazdapárt volt az, melynek restitúciós, akkori elnevezéssel reprivatizációs programja volt, erről ön tud ? A többi párt, bár névleg európainak, meg demokratának mondták magukat, de az a viselkedés, hogy a rablott vagont nem adjuk vissza, hogy azt megtartjuk magunknak, nagyon mélyen ellentmond az európai viselkedésnek. Mert itt Európában, minden országban, ahol kommunizmus volt, hoztak restitúciós törvényeket, az egyetlen Magyarországot kivéve.

    Nem kell persze szeretni az elnök urat, és amíg tagjaink, támogatóink az Egyesület restitúciós alapcéljával egyetértenek és támogatják, ez marad magánügy, de azért kíváncsiak lennénk, ha nem az elnök úr, akkor ugyan ki lenne önnek a példakép, a követendő személy ?

    Mert ha szintén az olvasottságra hivatkozva, végig tekintünk az elmúlt 27 éven, az elnök úr volt az egyetlen első vonalbeli vezető, aki egyáltalán szóba hozta a restitúció, a vagyonvisszaadás szükségességét, a többi hallgatott róla mint a sír.

    Erről azért jó lenne olvasni, meg ismereteket szerezni, mielőtt itt különféle indulatos megjegyzéseket tesz.

    Üdvözlettel

    Kise

    honlapszerkesztők

    /ui. a levelezés felkerül a honlapra, jelezze ha nem ért vele egyet/

    Egyéb

    Az Egyesület Facebook oldalának “átmeneti” felfüggesztése / account of KISE has been “temporarily” suspended

    2017-04-30

    Először 2016 novemberében kaptunk értesítést arról, hogy “átmenetileg” felfüggesztik az Egyesület Facebook oldalát. Majd némi módosítás után oldották a zárolást, de ez év márciusában aztán újra zároltak, ezúttal már úgy tűnik tartósan.

    Az intézkedések jellemzői:

    • név nélkül teszik, illetve “Adam” meg “Paul” aláírás látható, tehát nem vállalja a nevét aki tette.
    • arra hivatkoztak először, nem megfelelő a névhasználatunk, később másba kötöttek bele, de nem egészen világos mibe. Ugyanis magyarra fordított formaszövegeket küldözgetnek, de látható, hogy aki írogat igazából nem ismeri a nyelvünket, talán nem is érdekli. Tejesen értelmetlen szintre került a levelezés, odaát nem értik sem azt amit mi írunk, sem a küldött formaszövegeket nem érik igazán, ez látható.

    Az Egyesületnek ugyanakkor más forrásokból is vannak értesülései, amelyeket most megosztunk.

    Valakiknek -egyenlőre nem írjuk hogy kiknek- nem tetszik, az érdekeit sérti az, hogy olyan háború előtti meghatározó családok és vagyonok mellett állunk ki, mint:

    Weiss Manfréd, Richter Gedeon ,  Chorin Ferenc, Pick Márk ,  Herz Ármin és Zsigmond családok,  Farkasházy Fischer Móricz, Hatvany Deutsch család,  Neubauer Károly, Goldberger Leó , Aschner Leopold -hogy csak a legismertebbeket említsük.

    Természetesen különféle lépéseket ajánlanak nekünk, egyenlőre csak annyit teszünk hogy nyilvánosságra hozzuk az oldalunk felfüggesztését.

    KISE elnökség


    //
    Our NGOs, Association for the Support of Dispossessed property justice struggling in Hungary directing. A lot of people were dispossessed in this country, particularly in the period 1948-1953 and have not received their property back.
    Only a few large factories and names mentioned, Manfred Weiss, Gedeon Richter, Francis Chorin, Mark Pick, Armin Herz, Herz Zsigmond Moricz Farkasházy Fischer, Hatvany Deutsch, Karl Neubauer, Leo Goldberger, aschner Leopold, etc.
    Our Non-Governmental Organizations fighting for justice directing property, so he returned to the lawful owners or their heirs.
    Our Non-Governmental Organizations fighting for  the restitution in Hungary.

    Budapest, 26-11-2016

     

     

     

    Egyéb

    A budapesti kitelepítettek érdekében

    2017-04-06

    Eddig is már számos feladatban működtünk együtt a Pofosz-al és a  Hortobágyi Kényszermunkára Elhurcoltak Szövetségével. Ezúttal a budapesti kitelepítettek érdekében  ismételten összefogtunk, és az Ombudsman-hoz fordultunk e tárgyban.

    Jó tudni, hogy mára csak   pár száz budapesti kitelepített aki él még, és legtöbbjüknek sajnos napi megélhetési gondjaik vannak. Ezért a helyzet tarthatatlan.

    Már több aktivista, érdekvédő próbált előttünk is tenni valamit az ügyben, ezeddig sikertelenül.

    Ne legyünk finomkodóak, a korábbi beadványokra rendszeresen mindenféle mellébeszélés meg hazudozás volt a válasz.

    Tegyük egészen nyilvánvalóvá, és a közvélemény számára világosan érthetővé a célt: ez a pár száz még élő áldozat kapjon tisztességes ellátmányt. Kapjon legalább annyi juttatást /az sem sok/ mint a zárt munkatáborban szenvedettek. Azért kapjanak, mert ha megkülönböztetik őket az diszkrimináció, továbbá az ő sorsuk semmiképpen nem nevezhető jobbnak, könnyebb kategóriának mint a másik.

    Amennyiben az elnökség ezzel egyetért, idővel a teljes beadvány is felkerül a honlapra.

     

Tovább az eszköztárra