<h1>Archives</h1>
    Hírek

    Már név- és dátum nélküli leveleket küld az Igazságügyminisztérium az igazságtételi beadványokkal hozzá fordulóknak

    2020-06-30

    Eddig csak az volt a szokásos eljárási rendjük ilyen esetekben, hogy az olyan beadványokat, kéréseket, melyben a magyar hatóságokhoz, kormányhoz igazságtételi kérésekkel fordultak, úgymint a felvidéki, az anyaországi kitelepítettek kártalanítása, de még a további területeket is hosszasan lehetne sorolni, akkor ezekre a beadványokra érdemi válasz helyett történelmi kiselőadást tartottak a válaszlevelükben, de arról, hogy szándékoznak-e igazságtételi, kártalanítási intézkedéseket hozni, soha, semmi.

    Ezt teljes joggal lehet mondani a cinizmus és képmutatás minősített esetének, és az emberek talán azt is gondolják ezt a cinizmust már fokozni sem lehet.

    De, lehet.

    Az „új” elem az eljárásukban, hogy immáron név- és dátum nélküli leveleket küldözgetnek a tárgyban.

    Az itt látható levelük 2020-as évi, azaz idei, szerepel rajta egy olvashatatlan aláírás /ha ez az/ meg a dátum töredéke, nem tudni mikor kelt az iromány.

    Ezek után már nyilván nem meglepő az olvasó számára, hogy ez a levél is a szokásos módon érdemi válasz helyett:

    „mikor történik meg a Felvidéki kitelepítettek kártalanítása, mely 73 éve mulasztásos módon várat magára ?”

    egy történelmi kiselőadást tart. Talán az a célja annak aki ezt az irományt összehozta, hogy ezzel elterelje az olvasó, a beadványozó figyelmét arról, hogy a levelük nem mond semmit, nem válaszol a kérdésre ?

    Még hozzá lehet tenni, próbál a felelősség alól nagyon kezdetleges módon kibújni is, mikor a végére, -talán hatásfokozó céllal- , dőlt betűvel azt írják, őnekik „konkrét ügyekben nincs lehetőségük állást foglalni” .

    Az olvasó arra gondolhat talán, mire e hatoldalas irományt a beadványozó végig rágja, elfárad, és nem veszi észre mekkora csúsztatás van a dőlt betűs zárószövegben, mely

    nem a beadványozó kérésére válaszol,

    hanem megpróbálja egy ide nem tartozó mondattal, mely a fenti idézet, magyarázgatni azt, miért nem tesznek 73 éve semmit.

    Vissza lehet üzenni nekik, végig olvasták ezen levelüket, irományukat, és látják jól, mit tettek, és mit  meg nem.

    Budapest, 2020. 06. 29.

    Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

    Elnökség

    Itt olvasható az Igazságügyminisztérium levele:

    Tájékoztatás IM névnélküli 2020-4

    Hírek

    Figyelmeztetés nagyon aggasztó jelenségekre a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az Egyesület Weiss Manfréd alakját és életútját idézi fel a mai Emléknapon.

    2020-02-25

    E napon, 1947. február 25-én, a szovjet tankok árnyékában, Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, a szovjet hatóságok mindenféle vizsgálat nélkül őrizetbe vették, majd Szovjetunióba hurcolták. Az Országgyűlés 2000. június 13-án döntött úgy, hogy február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánítja. Az eddigi kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 130-150 millióra teszik a kommunizmus áldozatainak számát.

    A mai hatalom az életüket és szabadságukat vesztettekre emlékezik, a kisemmizettekről, vagyonukból kiforgatottakról meg mély hallgatás.

    Egy áldozat, egy emberélet is sok, az internáló táborokba zártak szenvedései sem feledhetőek. De most itt szóljunk arról, ami a kormányzat számára tabu, vagyis arról, mi történt az ország, a polgárok vagyonával a kommunizmus rémuralma alatt, és ami nagyon lényeges ehhez. MI LEHETNE MA ORSZÁGUNK AKKOR, HA OLYAN VÁLLALKOZÓ-ÓRIÁSOKAT MINT AMILYEN WEISS MANFRÉD VOLT, VAGYON-VISSZASZÁMAZTATÁSSAL, RESTITÚCIÓVAL VISSZAÁLLÍTANAK VAGYUNKBA.

    A Weiss Művek „Európa egyik nehézipari központja, gazdasági motorja lett, amelyet a kortársak csak „csepeli csodának” neveztek, hiszen a GDP-bővüléséhez 10 százalékkal járult hozzá Weiss Manfréd üzeme.”

    Kérem, akkor nem az EU-s pénzekből, amolyan „idegen tollakból” összefabrikált alkalmi GDP növekedést tudott volna elérni ez az ország, mint 2019-ben, és mely jól láthatóan kérész életű, és az EU-s támogatásoktól, a gazdag országok kegyétől függ, mert akkor az erős magyar nemzeti tőke vinné előre az országot, ma is !

    Ő és a többi valóban magyar üzletember, a családjuk, leszármazóik, ma is ki tudnák hozni az országot abból az alárendelt, lemaradó helyzetből, melybe mára került, ha restitúciós törvénnyel a vállalkozások vagyonát helyreállítanák. Ahogy ez mindenütt máshol történt itt Európában a kommunizmus bukása után.

    Sajnos itt nálunk ehelyett a gazdasági lemaradás, másrészről társadalmi-politikai igen aggasztó jelenségek figyelhetőek meg. A napokban egy polgári ellenzéki képviselő már kénytelen volt felszólalni, feljelentést is tenni, az elharapózó szélsőjobboldali, újfasiszta jelenségek okán. A hatalom gátlástalanul ellenségképeket kreál folyamatosan, „soros-stigmát” produkál, a cigányság ellen uszít, a civil szervezeteknek megy neki nagyon durván.

    Sajnos visszaköszönnek a korábbi hitlerista, goebbelsi lózungok, e fentiek például, de a nácizmustól egyáltalán nem távoli marxista módszerek is megjelennek az eszköztárban. Ez utóbbira elsősorban a bíróságok urallása a példa, továbbá a számára kényelmetlen, nemkívánatos pártokkal szemben is fellép. Ismert, a Független Kisgazdapártot sem tiltották be, csak bírósági, jogi eszközökkel ellehetetlenítették. Ma is ezt teszik.

    Ne feledjük soha a múltunkat ! Ezzel együtt ne feledjük azt sem, mi lehetne ez az ország ma, ha valóban sikerült volna felszámolni a kommunizmust. ha visszaállítják a magyar tőkét restitúcióval, ha lusztrációs törvénnyel az önkényuralmi rendszer embereit kiiktatják a közéletből, és nem átemelik jogfolytonosan a korábbi önkényuralmi jogrendszert a mai jogrendszerbe.

    Szabad és jóléti Magyarország.

    Budapest, 2020. 02. 25.

    Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete /Alapítva 1990/

    Elnökség

    A cikk az Mti-OS oldalon is olvasható:

    http://os.mti.hu/hirek/150523/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-1_resz

    http://os.mti.hu/hirek/150524/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-2_resz

    http://os.mti.hu/hirek/150525/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-3_resz

    Hírek

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete tiltakozása. – Protest of the Association for the Support of Dispossessed in Hungary /NGO/.

    2019-11-05

    Az 1990-ben alapított civil szervezet, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete ezennel tiltakozik, és elítéli azt a képmutató viselkedést, amit a Konrad-Adenauer-Stiftung /KAS/ német alapítvány nevét felhasználva, azzal takarózva, itt immáron rendszeresen bemutatnak egyesek. Néhány kalandor úgy próbál ismertséget, elismerést, sőt szakmai hírnevet szerezni, hogy megtévesztő és a magyar valóságot rendkívül hamis és kártékony módon eltorzító konferenciákat szervezget, ezeken rendszeresen a jelenlegi kormányzat hamis koncepcióját próbálja a hallgatósággal elhitetni.

    A tévtan lényege az, és ez megy már lassan évtizedek óta, hogy a KAS nevét felhasználva, tudományos körítéssel rendszeresen sajnálkoznak azon, hogy milyen szörnyű volt a kommunizmus rémuralma. Ezt azonban nem azért csinálják, mintha az áldozatok, vagy a leszármazók helyzetén bármit is változtatni akarnának, a konferenciázgatás egyetlen célja, hogy levezessék a nép és az áldozatok elégedetlenségét. Mivel a hatalom nem segít rajtuk, csak ilyen konferenciákkal bolondítja az áldozatokat.

    Sok áldozatnak napi megélhetési gondja van, nevetséges járadékokat fizet az állam. Ilyen konferenciákra persze járhatnak, de igazságtételt, méltányos járadékot, az elvett vagyonok visszaszármaztatását… arról ne is álmodjanak. Arra mások vetettek szemet.

    Most is lesz egy ilyen szokásos szörnyülködő konferenciájuk, a november 5-én a Gellért Szállóban tartandó rendezvény címe: „A hortobágyi kényszermunkatáborok emlékhelye” . Az áldozatokkal, akik érintettek, nem törődnek, csak önnön szakmai hírnevükkel elismertségükkel. Eközben persze nagyon jól tudják, hogy akikről szónokolnak, azok ma is számkivetettek, gyakran nélkülöznek. Ebben az országban semmilyen igazságtételi törvény nem született.

    Meg kell kérdeznünk, és meg is kérdezzük most és itt, tudják a KAS vezetői, mit csinálnak itt a nevükben ? Mihez adják ők a nevüket ? Tudja-e Dr. Norbert Lammert úr, és a többi vezető, hogy itt csak az megy, amit itt fent leírtunk ? Ott Németországban az áldozatok megfelelő ellátásban részesülnek, az önkényuralom alatt elvett tulajdonokat vissza származtatták. Itt meg ilyen konferenciákkal bolondítják az embereket, és ehhez a Konrad-Adenauer-Stiftung nevét felhasználják.

    Ideje lenne tehát, ha ezt a gyakorlatot KAS vezetői /is/ felülvizsgálnák. Alapítványuk a béke és az igazságosság nemzetközi rendjének kialakítását, az ahhoz való hozzájárulást tűzte ki célul, de a szolidaritás mellett is elkötelezett. Ha ez valóban így van, és reméljük így van, akkor csak egyet lehet erre üzenni nekik, vizsgálják felül, mit tesznek itt Budapesten a nevükben egyesek.

    Sarkadi Károly
    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete
    /civil szervezet/ NGO /
    Elnöksége nevében.

    A 3 részes közlemény az MTI-OS oldalon:

    http://os.mti.hu/hirek/148591/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-1_resz

    http://os.mti.hu/hirek/148592/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-2_resz

    http://os.mti.hu/hirek/148593/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye-3_resz

    Egyéb

    A Kisemmizettek Emléknapja

    2019-02-17

    FEBRUÁR 17.

    Hatvanhét éve, a Rákosi korszak legsötétebb éveiben, 1952.II.17-én lépett hatályba a hírhedt 4. 1952. Tvr., azaz Törvényerejű Rendelet, mellyel mára közel 6 millió magyart kisemmiztek, azaz házától, lakásától vagy egyéb ingatlanától megfosztottak. Jóllehet eddigre már elrabolták a gyárakat, üzemeket, a vállalkozások óriási többségét, de ekkora méretű rablás, mint amilyen e februári naptól elindult, a magyar történelemben még soha nem volt, sem ez előtt, sem utána.

    A kommunista rendszerre jellemző terror és zűrzavar a társadalom legalját emelte legfelülre, és ennek megfelelően ezt a szabadrablást biztosító rendeletet is ez jellemezte. A rendeletben szereplő “hat lakószobánál nagyobb” ingatlanok “államosítástól” /értsd rablástól/ való megmenekülése, vagy a marxista terminológiák még a hatóságok számára is értelmezhetetlen zagyva elegye széles táptalajt adott az önkényeskedésnek, a féktelen szerzési vágynak ugyanúgy, ahogy 8 évvel azelőtt, 1944-ben lehetett rabolni zsidó honfitársainktól. Sok esetben ugyanazok, csak akkorra a barna mundért vörösre cserélték.

    A szovjet-blokk bukása után, a múlt század kilencvenes éveitől, az összes volt “szocialista” országban megtörtént már az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása itt Európában, a restitúció, az egyetlen Magyarország kivételével, itt nem adott vissza semmit egyetlen eddigi kormány sem. Soha nem hozták helyre a 4. 1952. Tvr. meg a többi szabadrabló /államosító/ törvény pusztítását.

    A kommunizmus nyomasztó örökségéből és károkozásaiból a mai napig nem tud szabadulni országunk.  Az ún. „rendszerváltozás” bekövetkeztekor sokan azt gondolták, jobb lesz az országnak a magyaroknak, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás után úgyszintén.  Valójában azonban az ország egy lemaradó gazdaságú, a közösségben alárendelt szerepet játszó, lesajnált, lekezelt, niemand ország lett, a korábbi balliberális, majd a mostani dilettáns fidesz-kormány garázdálkodásának következményeképpen.

    E mostani kormány valami elképesztően képmutató módon a saját nemlétező „sikerének” próbálja bemutatni, az emberekkel elhitetni, az éppen egy kissé magasabb gazdasági növekedést, azt a növekedést melyet döntő részben az idetelepült külföldi cégek produkáltak, továbbá az EU-s támogatásoknak köszönhető. A kormánynak ebből az érdeme semmi.

    Mély hallgatás van arról is, hogy elmaradt a restitúció, ezzel összefüggésben a versenyképes, a külföldivel versenyképes magyar tőke nem létezik; csak olyan kézen-közön összetalicskázott cégek, cégmaradványok vannak, melyek a külföldi tulajdonú cégekkel történő összehasonlításban leginkább csak amolyan sufni-műhelyeknek minősíthetőek.

    Látványosan marad le az ország a régióban is, a korábban mögöttünk lévő Románia, Bulgária gazdasága is megközelített, illetve belátható időn belül meg is előzhet minket.

    Az emberek, a választópolgárok, sajnos azt kell mondani, alapvető összefüggéseket nem ismernek fel, a saját érdeküket nem ismerik fel, amikor ilyen, a volt kommunista állampárt embereiből összevetődött ún. „demokratikus” pártokat juttatnak kormányra. Mind a fidesz, az mszp, de az egykori mdf is lényegében és döntően ilyen emberekből alakult, és mi mást lehetett tőlük várni, mint amit tettek is. A volt kommunista rendszer örökségét gyakorlatilag egy-az-egyben átvették, alig változtattak valamit, a lopott vagyonokat megtartották maguknak, vagy elkótyavetyélték, a kommunista bűnözőket csak látszólag ítélték el, valójában ezekkel egy közösséget alkotnak, hiszen, ismételjük, kommunista múltjuk miatt ők ezekkel egy közösséget alkotnak.

    Az embereknek ideje lenni alap összefüggéseket tisztán látni. Olyanokat mint amik itt fent le vannak írva.

    Budapest, 2019. február 17.

    KISE Elnökség

    / A címlapképen az elrabolt “államosított” Oetl gépgyár /

    Egyéb

    Thomas Piketty cikkének visszhangja Magyarországon

    2018-11-13

    >>  előkészületben lévő írás >>>

    >>  bevezető >>>

    Röviden szólva, szinte semmi.

    A neves francia közgazdász professzor írását A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön – Thomas Piketty a Makronómnak címmel már ez év januárjában lehozták /Makornóm.Mandiner/ .

    Körünkben sokan azon az állásponton vannak, szinte semmi visszhangja nincs, ill. nem volt a megállapításnak, sem annak ami következik belőle, a kiváltó ok, a magyarországi multinacionális cégek tőkejövedelem-kivitele.

    A helyzet azért nem ennyire egyértelmű, és egyszerűen egy mondattal elintézhető.

    >>> még ebben a hónapban felkerül a teljes cikk ide >>>>

    Hírek

    ARS POETICA

    2018-10-13

    Az ars poetica említéséről sokaknak a költészet jut az eszébe, jóllehet tágabb értelemben is alkalmazzák a kifejezést. Mi a feladatunk ? Mi az, amit el kívánunk érni ? Hogyan határozzuk meg magunkat ? Ezeket a kérdéseket egyébként nem csak nekünk, másoknak is hasznos időnként feltenni, ha nem csak sodródni akarnak az életben, ha nem akarják hogy mások irányítsák életüket.

    Mi az, mi az a gondolat, gondolatok, amit mi, mint civil Egyesület az Alapszabályunkban megfogalmazott céljainkon felül, azon túl a támogatók, az olvasók számára el kívánunk juttatni ? Nyilván mindenki olvas, tájékozódik a médiákból, szeretné tudni, megismerni mi zajlik körülötte, és ezeket leszűrve kialakítja magának azt a véleményt, követendő álláspontot, amit ez alapján jónak gondol, az ő számára, a családja számára, a legjobbnak gondol. Meghallgatja az ember, már aki felismeri ennek hasznosságát, mások véleményét is, nem csak a blogokban, vitaműsorokban stb. elmondottakat, de a környezetünkben, -munkahely, baráti kör- elhangzott véleményeket is.

    Nos, itt jön az első olyan figyelmeztetésünk, melyre nagyon nyomatékosan rá kell mutatni.

    Legyen nagyon óvatos mindenki, aki a sajtót, a médiákat olvassa, hallgatja, mert két dolog egészen biztosan probléma ezekkel kapcsolatban:

    1./ Jó eséllyel a sajtó, a média egyáltalán nem az ő, a hallgató érdekeit képviseli, nem az ő oldalán áll, még ha talán úgy is tűnik,

    2./ Nagyon vigyázni kell, a médiák vonatkozásában, már a kijelentő módú állásokkal is, sőt, már a használt fogalmakkal is, mégpedig azért, mert azok nem feltétlenül állítások, sőt, nem feltétlenül valós fogalmak.

    Ide jutottunk a 21. századra. Nem azt állítjuk, álhírek, megvezetések ne lettek volna korábban is, ne próbálták volna az embereket terelni, úgymond vélemény-vezetni a korábbi időkben is.

    De mára ennek a jelek szerint, a tapasztalások szerint, kialakult egy sajátságos nagyipara, tudományosnak deklarált módszereket is igyekeznek bevetni, csatarendbe állítani az emberek véleményének, álláspontjának befolyásolására.

    Egyrészt nyilván vannak emögött üzleti szempontok is, próbálkozások folynak folyamatosan az emberek vásárlási szokásainak, fogyasztásának befolyásolására.

    De nem csak erre, és itt ne legyenek illúziók, mert a befolyásolás ennél jóval szélesebb körű.

    Van, aki úgy gondolja magáról, nagyon pompásan, tökéletesen elintézte, elrendezte élete dolgát, feladatát, és teljesen elégedett magával. Ez az esetek nagyszámában igaz is ugyan, de legtöbbször csak részigazság. A legtöbben csak egy adott kérdésben voltak sikeresek, viszont másban, ami meg jóllehet legalább annyira fontos volna, akár több dolog is lehet ilyen, abban meg nem.

    Ne a média legyen a minta, amit ott sugallnak. Ne gondolja azt senki, a manipulált média által, a reklámok által sugallt kép a mértékadó, a követendő. Minekünk mi a válaszunk a kérdésekre ? Megvan. A Kérdések-válaszok menüpontunkban van. Nagyon sok ember van ma, aki ha azt elolvassa, ill. elolvasná, átértékelné a dolgokat, átértékelné azt, hogy eddig elintézte-e az élet dolgait, elégedett-e magával, vagy az ott olvasottak szerint mégsem.

    Mindezeket az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 62. évfordulójának előestéjén adjuk közre.

    KISE Szerkesztőségi cikk.

    Egy rövid megemlékezés, egy kiragadott részlet a Forradalomból.

    A mártírlány 1941-ben született Budapesten. Édesanyja Blumenfeld Noémi (1911–1990), édesapja Szeles (Schlesinger) Sándor (1898–1944) volt, aki vagy koncentrációs táborban, vagy a gettóban halt meg. Érdekes, hogy gépírónő édesanya Romániában, az olténiai Brezoi (Vâlcea megye) településen született. Hogy miként került Magyarországra, arról ma már nem tudni. Egy idősebb testvére, Endre viszont már Gyulafalván, a mai Kommandó település részén, Háromszéken, a mai Kovászna megyében született. ….

    Mindezek ellenére a 15 éves lány, Szeles Erika Kornélia a forradalom kitörésekor a felkelők oldalára állt. Meggyőződése és egy idősebb barátja vitte a felkelők közé. 1956. november 1. környékén készíthette róla a híres képet a dán fotóriporter. November 1. után a barátok, akik tudtak az orosz egységek Magyarországra való betöréséről, aggódtak Erika biztonságáért, és meggyőzték, hogy még túl fiatal a harchoz. Beleegyezett, hogy letegye a fegyvert, és november 4-e után önkéntes ápolónővérként csatlakozott a Vöröskereszthez. ….

    A Blaha Lujza tér környékén egy utcai felkelő csapat tagjaként egy megsebesült társához rohant segítséget nyújtani, amikor egy szovjet géppisztolyból halálos lövés érte….

    …majdnem egy egész tár lőszer volt benne, a nyaka környékén érte a sorozat. Keresztbe sorozták, pedig még a vöröskeresztes ruha is rajta volt. Lehet, hogy az orosz kiskatonát még ki is tüntették azért, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napján, november 7-én megölt egy magyar „ellenforradalmárt”. Aki mellesleg 15 éves volt…

    https://liget.ro/eletmod/bfelejthetetlen-draga-kicsi-erikamr

     

     

    Egyéb

    Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (3)

    2018-09-30

    A cikksorozat harmadik, befejező részében ismertetjük annak a hatástanulmánynak az összesítő táblázatát, mely választ ad a címben feltett kérdésre.

    Tényezők Súlyozás Egyedi Hatás
        %
    Állami újraelosztás magas szintje 0,26 11 2,86
    Fizetésimérleg-hiány 0,78 54 42,12
    A /külső/ eladósodottság 0,88 29 25,52
    Idetelepült külföldi tőke részaránya /bankok nélkül/ 0,9 52 46,80
    A külföldi bankrendszer részaránya 0,92 25 23,00
    Hitelpiaci kondíciók változása 0,86 68 58,48
    Beruházások hatékonyági mutatója 0,72 58 41,76
    GDP 0,66 10 6,60
    Hitelezésnél a bizalmatlansági felár hatása 0,96 15 14,40
    Válságkezelési stratégia 0,68 84 57,12
    Tényezők átlaga     31,87

    Mint ezt már a cikk 2. részében leírtuk, a 10 évvel ezelőtti világválság adott kockázati tényezőit számba vettük, aszerint, hogy azok egyenként mennyire tudták befolyásolni akkor a válság elmélyülését az országban, és ezek hogyan változtak időközben.

    A táblázatban szereplő Tényezők is összesített adatok, túl terjedelmes lenne az egész anyagot ide feltenni. Ez tehát az összesítő táblázat, mely végén a befolyásoló tényezők átlaga azt fejezi ki százalékban, milyen mértékben fog hatni egy bekövetkező újabb válság az ország gazdaságára.

    Ez egy becsült szám, és a 2008-2009-es válságot vette alapul. További anyagok is tartoznak a témához, ahogy korábban is, most is meghatároztuk ezen becsléseket a Visegrádi Országok másik 3 országára, Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra. A helyzet mindhárom országban lényegesen kedvezőbb.

    Ha úgy tesszük fel a kérdést, erős nemzeti tőke esetén sokkal kedvezőbb a válság hatásainak kivédése, akkor a válasz erre a számok alapján egyértelmű igen, sőt, ennél többet is lehet mondani. Az erős nemzeti tőkéjű másik 3 Visegrádi Ország jó eséllyel lényegében kivédi a következő válságot, annak kedvezőtlen hatásait, ellentétben sajnos hazánkkal.

    Budapest, 2018. 09. 30. KISE Elnökség

    Egyéb

    Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (2)

    2018-08-31

    Számos elemző végigvette már, melyek voltak a 2007-2008-as gazdasági világválság azon belföldi okai, melyek miatt ezen válság hazánkat jóval érzékenyebben érintette, mint más országokat.

    Első helyen az ország gazdaságának nyitottságát említik a legtöbben, de ez így önmagában még kevés; jóllehet a kedvezőtlen piaci hatások, az export beszűkülése, a hitelpiac változásai természetesen azonnal kifejtik hatásukat egy nyitott gazdaságban, ahogy kifejtik más, a válságot kevéssé megszenvedett országra is.

    Az idetelepült külföldi tőke része a külföldi bankrendszer, annak itteni leányvállalatai. Válság esetén ez egy egybefüggő hálózatot alkot /egyébként is azt alkot/ de ilyenkor ennek negatív hatásai sajnos jobban érvényesülnek.

    Említik még az elemzők az ország /külső/ eladósodottságát, mely az akkori válság idején már meglehetősen magas szintű volt. Ha túlköltekezés van, ha nem olyan kiadásokat finanszíroz az állam, melyek a gazdaság erősödését, versenyképességét szolgálják, már pedig ez történt, akkor csak önmagában ettől is sebezhetővé válik az ország.

    Jelentős fizetésimérleg-hiány alakulhat ki, és magas lett a válság előtt a költségvetési deficit is.

    A fentebb sorolt hibás döntések következményeképpen a GDP növekedés lassult, elmaradt a versenytársakétól, a környező országok számaitól.

    További járulékos probléma az állami újraelosztás magas szintje, /a GDP 50 %-ánál magasabb/ és ebből következően az állam, és költségvetési intézményei aránytalanul magas kiadásai, terhei.

    Ha külföldi elemzők mindezeket sorra veszik kialakul egy bizalmatlansági felár is, a hitelezők a finanszírozást ennek megfelelően módosítják.

    A Rodrik-jelentésben foglaltak is kapcsolódnak ide, a kettészakadt a magyar cégstruktúra. Kimutatták, az idetelepült külföldi cégek ugyan magas termelékenységűek, de a konjunktúra-érzékenyebbek. A hazai kkv-szektor meg nem képvisel számottevő tőkeerőt, technológiája többnyire elavult, a beszállítók, külföldi felvevők vonatkozásában meg kiszolgáltatott.

    Politikai színezettől függően még más-más tényezőkkel is lehet találkozni a különféle elemzésekben, de úgy tűnik nem mennek megfelelő mélységbe a korábbi válság okainak elemzésekor, mert a kiváltó okok közt a

    magyar tőke hiányát mindenképpen meg kellett volna említeni.

    Ehelyett a balliberális elemzők a jobboldali kormányokat kritizálják / nincs koncepció, nincs jövőkép, nincs válságkezelési stratégia, stb./ és a másik tábor meg természetesen megfordítva. Ebben részigazság van, amely nem menti sem az eddigi bal- se a jobboldali kormányokat, a fent vázolt negatív tényezőkön egyik sem tudott érdemben változtatni.

    Ez volt tehát az elemzések, és ezzel együtt a válság kiváltó okok számbavétele.

    A következő részben azt vizsgáljuk, változott-e valamely körülmény, valamely válság kockázati tényező az elmúlt 10 évben, és nyilván lényeges, kedvezően változott-e.

    A mostani kockázati tényezőket egyrészt, másrészről a 10 évvel ezelőtti válság adott kockázati tényezőit számba véve, aszerint, hogy azok egyenként mennyire tudták befolyásolni akkor a válság elmélyülését az országban, lehet válaszolni a cikksorozat címében feltett kérdésre.

    Budapest, 2018. 08. 31. KISE Elnökség
    /az írás folyatása a következő hónapban/

     

     

    Hírek

    Hogyan viseli erőtlen magyar gazdaságunk, ha megint telibe kapja majd egy újabb válság ? (1)

    2018-07-16

    A 2008-as világválság a Lehman Brothers csődjével, a felelőtlenül felpörgetett jelzáloghitel piac berobbanásával, a kondíciók lazításával, a FED nem igazán előrelátó kamatpolitikájával érett be. A Lehman Brothers reggel még kiváló minősítést kapott, délre meg csődöt jelentett, és domino elv érvényesült utána.

    Megszaporodtak az utóbbi időszakban azon elemzők, gazdasági megfigyelők írásai, melyek egy újabb válság kialakulását vizionálják. Egy lényeges cikk a Csaba Lászlóval készített interjú a közelmúltból, hasonló jóslattal.

    A fő kérdés az, a restitúció elmaradása miatt erős nemzeti tőkével nem rendelkező, az erőtlen magyar gazdaság hogy viseli majd ezt el, megint ugyanolyan, vagy nagyobb zuhanását éljük majd meg gazdaságnak, mint 2008-2010 között, vagy akár még nagyobbat is ?

    Többször leírtuk, figyelmeztettünk, a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny, sőt manipulálható, és ennek leglényegesebb és eredendő oka a versenyképes, a külföldi tőkével gazdasági potenciálban szembeállítható nemzeti tőke hiánya. A magyar tőke hiányának oka pedig az elmaradt tulajdonrendezés, tulajdon-visszaszármaztatás, idegen szóval restitúció. A restitúciót volt szovjet-blokk összes országában véghezvitték már itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével. Tehát ebből következik az a sérülékeny gazdasági állapot ami ma jellemzi az országot.

    A többi volt volt szovjet-blokk országban az ottani nemzeti tőke gazdasági potenciálban ma már megnyugtatóan szembeállítható az oda betelepült külföldi tőkével, multinacionális nagyvállatok ottani leányvállalataival, míg itt nincs ami szembeálljon.

    Sajnos más okok is vannak ami miatt sebezhető az ország, bár több elemző véleménye az, az eredendő ok azért is eredendő, mert a többi probléma erre egyértelműen visszavezethető. Nézzük meg ezeket.

    A térség, így elsősorban a volt szovjet-blokk országai a fejlett nyugati országokhoz képest meglévő lemaradásukat nagymértékű külső forrásbevonással kívánták ledolgozni, előnyben részesítve a külföldi működő tőke beáramlását. Ez természetesen nagymértékű eladósodottsághoz vezetett, melyet később az államok igyekeztek lecsökkenteni.

    Ahol vagyon-visszaszármaztatással, restitúcióval már a ’90-es évektől felállt a nemzeti tőke, ott a forrásbevonások eredményeként a nemzeti tőke meg tudott erősödni, míg itt ilyen nemzeti tőke nem volt számottevő, itt a forrásbevonások mindössze a magyar állam külső eladósodottságát eredményezték, mégpedig a térségben a legnagyobb mértékben. Ez volt az állapot a 2008-as gazdasági világválság előtt:

    forrás: Giday András, Pénzügyi Szemle

    Hasonló térségbeli negatív rekordokat mutat a magyar költségvetési hiány alakulása is, -5,1 % volt a GDP arányában a 2007-es évben, továbbá a térségbeli országok erőteljes GDP növekedése mellett a mi GDP-nk leginkább csak stagnált, sajnos. Elképesztően alacsony volt továbbá az ország deviza/aranytartaléka, nálunk jóval kisebb országokban a mienk többszöröse volt.

    Innen már adódik a nem túl kedvező, sőt igen riasztó válasz a címben található kérdésre, egy válság, ha ilyen körülmények közt telibe kapja az országot, nagy katasztrófát képes okozni. De nézzük meg, mit okozott, milyen hatása volt e világválságnak a magyar gazdaságra.

    A 2008-s világválság kiteljesedése nekünk már abban az évben azt eredményezte, hogy kétségessé vált a magyar gazdaság finanszírozásának fenntarthatósága. Az állampapírok piaca katasztrofálisan beszűkült, az itteni bankok devizaforrás-bevonása kezdett ellehetetlenülni, az idetelepült külföldi tőke egy jó része elindult kifele, a többiek a kivonulást fontolgatták, és folyományként a forint zuhanórepülésnek indult.

    Ha valaki azt gondolná, ezek a fent leírtak őt, mint civilt, mint kisembert nem érdekli, és nem érinti/érintette, annak írjuk a következőket:

    A Gyurcsány-kormány látva a kialakult helyzetet, a Valutaalap és a Világbank segítségét kérte, majd megállapodtak egy 20,1 milliárd eurós giga-hitelben, igen, de a folyósítás feltétele a nagyon kemény megszorító intézkedések hatályba léptetése volt.

    Kedves kisember, ne legyenek illúziói, ha nincs ezen giga-hitel, a magyar állam, élén Gyurcsánnyal, csődöt kellett volna hogy jelentsen.

    Az említett forint-zuhanórepülés így is eredményezte az addig tömegesen felvett deviza-alapú forinthitelek törlesztő-részleteinek igen drasztikus mértékű megemelkedését, ezzel a lakosság eladósodottságának drámai mértékű megemelkedését.

    A gazdasági elemzők, a múlt távlatából magukat kellő tapasztalattal és magabiztossággal felvértezettnek gondolók, az alábbi bölcsességeket hirdetik, a teljesség igénye nélkül.

    • A költségvetés hiányát kordában kell tartani, nem szabad a felhalmozódást engedni,
    • Az ún. „munkára ösztönző” gazdaságpolitikát kell alkalmazni,
    • A segélyek kifizetését le kell állítani,

    ezek kétség kívül hasznos intézkedések, az első kettő különösen az, csak egy a gond velük, elégtelen intézkedések, a megoldáshoz kevesek.

    Budapest, 2018. 07. 30.   KISE Elnökség

    /az írás folyatása a következő hónapban/

    Egyéb

    Index: Szép ez a lakás, mostantól az enyém

    2018-07-04

    Balogh-Ebner Márton
     

    2018.07.03. 10:01
     
    A Magyar Tudományos Akadémia az ún. “rendszerváltozás” kezdetén szűk körben közzétett egy meghatározó jelentőségű anyagot, éppen a  “rendszerváltozás”-ról. Ebben egy igen lényeges és azóta agyonhallgatott megállapítás volt:
     
    Az ún. gazdasági “rendszerváltozás” 5-6 év, míg a társadalmi “rendszerváltozás” 50-60 év a kutatók szerint.
     
    Nos ha e cikk megjelenését nézzük, ez a bizonyos társadalmi feleszmélés mintha itt és most elindult volna, pedig még csak 28-29 év telt el a sokak által csak gengszterváltás-nak nevezett események óta.
     
    Balogh-Ebner Márton, nyilván felső utasára, mert az Indexnél is így működik, feleszmélésre szánt cikket hozott le. Eszméljen fel a magyar, a lopás az lopás, íme:
     
    https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/07/03/oroszok_altal_elfoglalt_lakasok/
     
    Budapest, 2018.07.04.

    Honlapszerkesztők

    Egyéb

    Lovas István emlékére – Az ember aki nem csak magára gondolt, akiben valóban volt szolidaritás

    2018-06-13

    Az ember aki nem csak magára gondolt, akiben valóban volt szolidaritás. Egy igazi egyéniség volt, ellenfelei is tisztelték igen magas szakmai felkészültsége, és hasonló szintű tájékozottsága okán. De nem csak ez igaz, a hírfolyamból a megfelelő következtetéseket, közérthető magyarázatokat is meg tudta alkotni, és az olvasó számára eljuttatni.

    Miért írjuk ezt a méltatást, mi köze az Egyesületnek hozzá, nos van. Nem csak azért mert az elnök levelezett vele, ennél jóval többről van szó. Ebben az emberben valóban volt szolidaritás. Ő nem csak a saját előre menetelével, anyagi haszonszerzésével foglalkozott, hanem fogékony volt mások problémájára, gondjaira is, és ezt nagyon kevesen mondhatják el magukról, nem csak az újságírók közt, de a közéleti szereplők közt úgyszintén.

    Pista volt a közszereplő újságírók közül talán az egyetlen, aki tényleg szót emelt a kommunizmus áldozataiért, a kisemmizettekért, az elüldözöttekért a fogvatartottakért, a kivégzettekért, és ezt nagyon komolyan is gondolta.  Más pályatársa ilyet nemigen tett, alig tett, vagy ha meg is említette a kisemmizetteket, ez csak szóvirágokban merült ki, és látszott az írásán hogy csak kipipálni kellett a témát, nyilván megbízásra.

    Ő nem, ő egészen másképp állt a témához, de száz szó helyett is elég, ha elolvassuk e cikkét. Ez nem felsőbb utasításra egy bér-sajnálkozás, egy le-van-tudva-ez-is, nem… ez egy mások sorsát a szívén viselő, egy kérlelhetetlen igazságkereső saját írása, és nem pedig felülről utasításra megírt mint oly sok más.

    Gulyás Gergelynek: elég a kenetteljes szövegekből és kárpótolják végre a kommunizmus áldozatait!

    Pista, te gondoltál másokra is, önzetlenül, az igazságérzeted hajtott, és nem foglalkoztál azzal, hogy esetleg kinek a farizeus érzékenységét sérted, mint ennek itt e cikkedben. Azonnal leközöltük az írásodat.

    Sokéve, mikor is a D209 fedőnevű, miniszterelnökségig kapaszkodott, egykori komcsi ügynök gorillájával megverette a Független Kisgazdapárt egyik megyei elnökét, Pista a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban vasárnap reggelenként folyamatosan szót emelt érdekében, mert a hatóságok szokásos bűnpártoló eljárásukkal nem tettek semmit az ügyben.

    Pista ott kint az akkori Nyugat-Németországban, a Szabad-Európa Rádió munkatársaként, szerkesztőként megismerte a demokratikus berendezkedést, és értékrendet, melyet az itteni újságírók nemigen, és ez a különbség bizony meg is látszott. Ma ezek “beadják” úgymond a népnek, mi a demokratikus, mi a polgári értékrend, és olyanok adják be, akik egykoron komcsiként ennek szöges ellentétét vallották.

    Ilyen meghatározó, kérlelhetetlen, és ehhez társuló magas szakmai színvonal lesz-e még a középszerű, felsőbb pártutasításra dolgozó újságíró csinovnyikok világában ?

    Hiányod óriási.

    Budapest, 2018.06.13

    KISE elnökség

    Hírek

    A Facebook oldalakról rendre eltávolítják a Fidesz számára kínos dokumentumainkat

    2018-05-25

    Mint ismert, a Fővárosi Ügyészség indított vizsgálatot ellenünk akkor, azután, mikor először feltettük az ország fokozatos lemaradását bemutató GDP grafikont 2016.01.25.-én. Az Ügyészség erre kézi vezérelve azonnal úgymond “vizsgálatot” indított ellenünk, melyet csak hosszas procedúra végeztével zártak le. Nyilván nyomatékos figyelmeztetésnek szánták, hogy nem fogunk jól járni, ha ilyeneket publikálunk, nos mi azonban azóta is publikáljuk, mégpedig folyamatosan.

    Sőt, a GDP grafikont azóta aktualizáltuk is az évek múlásával /a lemaradásunk egyre nő/ , továbbá több helyen és több alkalommal közzétettük, mint olyan az emberek számára alapvető fontosságú információt, melyet mind a fidesz-holdudvarbeli médiák, mind az ellenzéki médiák agyonhallgatnak. Igaz ez utóbbinál kissé árnyaltabb a kép, mert például Róna Péter közgazdász professzor hasonló célzatú kijelentéseket tett médiákban, melyből ugyanez kikövetkeztethető, de ez a GDP grafikon csak itt, csak tőlünk került nyilvánosságra.

    Alapvető fontosságú. Az embereket a fontos dolgokról tájékoztatni kell ugye ? Sajtó, sajtótörvény….

    Nem adunk itt ki minden hozzánk eljuttatott infót, éppen az informátorok védelme érdekében, de bizony az a helyzet, hogy a fidesz-aktivisták szóltak, intézkedtek, figyelmezettek, azon Facebook-oldal adminisztrátoroknak, ahova ezen GDP grafikonunkat feltettük, hogy ha jót akarnak akkor nagyon gyorsan távolítsák el oldalukról. Csak úgy emlékeztetőül, ugye ez az a Fidesz, mely nemrég kampányban még úton-útfélen valami olyat szajkózott hogy “nekik Magyarország a fontos”, vagy az “első” , nos, a jelek szerint az országunk mégis csak huszadrangú nekik, mert ilyen infók nem lehetnek kint médiumokban; számukra tehát önmaguk az elsők, hogy a komolyabb és ütős bírálatok, mint ez, el legyenek tüntetve, amennyire csak el tudják hatalmi eszközökkel őket tüntetni.

    Jelen állás szerint csak 3 helyen maradt fenn a grafikon,

    ezekről nem sikerült a fidesz-aktivistáknak leszedetni.

    Arra kérünk minden jóérzésű, az ország érdekeit valóban fontosnak tartó olvasót, média-szakembert, igenis terjessze ezt a grafikont.

    /Szerkesztőségi cikk/

    A GDP EURO/fő alakulása 2005-2016 között, Magyarország illetve a többi 3 Visegrádi ország átlaga

    Hírek

    A Fidesz-kormány szeretne kibújni az Európai Ügyészség intézménye alól, a KISE meg ellenkező irányban fog lépni

    2018-05-15

    https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/uzletfejlesztes/trocsanyi-nem-csatlakozunk-az-europai-ugyeszseghez-mert-atgondolatlan-a-koncepcio.285480.html

    “Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.” 

    Egyesületünk, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete is lépéseket tervez az ügyben, ellenkező irányban fog lépni, és ezt nem is tartjuk titokban. Az Európai Ügyészséghez több beadványt fogunk eljuttatni, egyrészt a csatlakozás mellett állást foglalva, másrészt dokumentálva azon kérdéseket ahol nálunk évtizedek óta sérül a jogállamiság, a jogállami tulajdonrendezés / vagyonvisszaadás, restitúció/ , és a jogállami igazságtétel / elmúlt rendszer felelőseinek valós felelősségre vonása, a bűncselekmények valós feltárása, lusztráció/ .

    A Portfolio hozza a kormányszervek közleményét, a HVG-re hivatkozva. Az ügy előzménye, hogy Orbán pár napja hasonlókat mondott, és különféle, a köznépnek szánt indokokkal magyarázta azt. Ilyenekkel hogy elhibázott az ügyészség koncepciója /nem így van, nagyon jó, sőt hiánypótló ez az intézmény/ ,  meg felesleges bürokrácia”  /addig felesleges csak, míg olyat nem leplez le amit a hazai ügyészség eltussolni akar, de erre sokáig várni nem kell/ , meg “szuverenitási kérdés hogy saját ügyészségünk maradjon” /mellébeszélés, mert ha a hazai ügyészség el akar tussolni egy ügyet, az Európai Ügyészség meg nem, akkor ez esetben ki lehet jelenteni hogy magyar érdekeket véd az EU Ügyészség, a Polt-féle társulat meg a magyar érdekek ellen van/ . 

    Az Európai Bizottság bejelentette a tervét, hogy a jogállamiság feltételrendszeréhez kötnék 2020 után az EU-pénzek kifizetését, melyre a lengyel, illetve a magyar kormány is tiltakozásának adott hangot.  Erre Brüsszelből úgy reagáltak, hogy éppen azok tiltakoznak, ahol baj lehet az uniós értékek és a jogállamiság betartásával. A Bizottság egyébként tényleg el szeretné érni, hogy lépjünk be az új ügyészség hatálya alá, ahova már 23 tagállam “jelentkezett” a 27-ből.

    Ez a tudósítás és egyesületi állásfoglalás nyilván egy hosszabb folyamat része, és nem tartalmaz minden információt, a hozzánk eljuttatott értesüléseket sem. De első közelítésben arra elég, hogy egyrészt felkeltse a közvélemény figyelmét, és a bizonytalankodókat, az esetleg megtévesztetteket felismerésekre bírja.

    Budapest, 2018.05.15.

    KISE elnökség

    Hírek

    Gazdaságjelentés: “nem mászunk ki”

    2018-05-11

    A hivatkozott cikk: ” Nyolc ábra arról, hogy mi veti vissza a magyar gazdaság növekedését “

    https://g7.24.hu/allam/20180511/nyolc-abra-arrol-hogy-mi-veti-vissza-a-magyar-gazdasag-novekedeset/

    Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza által kidolgozott módszerrel vizsgálták a Corvinuson a visegrádi országokat. A gazdasági fejlődés receptjét nem lehet minden országra általánosan leírni, ezért egy valahol már eredményes gazdaságpolitika nem feltétlenül lesz máshol is sikeres -írják.

    “nem mászunk ki” van a cikkben, mármint úgymond “változtatás nélkül” és tudni véli mit kell változtatni.

    Sajnos csak annyi biztos a cikkben hogy tényleg hátul vagyunk, a kínált recept a sikerre már korántsem.

    Van a cikkben egy grafikon, melyre különösen érdemes odafigyelni, és ez a hazai, illetve a külföldi cégek termelékenység-összehasonlító ábrája, íme:

    A munkacsoport “korlátokat” vél felfedezni, ilyeneket mint a “felsőoktatásban több ember kellen részesüljön” , a “céges továbbképzést kell megnövelni” , a “munkaerő egészségügyi állapotának javítása” , a ” korrupció-észlelés alacsony szintjének javítása ” , és akkor ha ezek javulnak, akkor szerintük ki lehet törni, le lehet dolgozni a lemaradást.

    Ezekre már látatlanban most ki lehet jelenteni,

    elégtelen recept.

    S végül még egy grafikon, az igazság valahol itt van, ha nem is konkréten ez, de sokatmondó:

    A probléma tehát itt van, a tulajdonjog biztonságánál, de arra már nem jöttek rá, az elmaradt restitúció, a hiányzó magyar tőke miatt lehet sajnos ilyen grafikonokat megállapítani, mint a fentiek.

    Még fejlődni kell.

    /Szerkesztőségi cikk/

     

    Hírek

    Ez a magyar “tőke” – típusonként 5 Ikarus buszt gyártanak míg ki nem fullad

    2018-04-18

    Ha a pesti szlenget használnánk, túlzás nélkül lehet mondani, ez közröhej. De nevetésre semmi ok, a nemlétező magyar tőke egyik tipikus állatorvosi lova a buszgyártás, már ha valaki annak nevezi, a műkedvelő fabrikálás sokkal jobb kifejezés rá. Az elmaradt restitúció okán nincs magyar tőke, ez az Ikarusnál -2 cég is van mely így hívja magát-,  ez tökéletesen meglátszik. 

    Van egy Ikarus Egyedi Kft., ez a budapesti,  mely Szélessel perben áll, nos az gyártott 5, -azaz öt- buszt, de ezekkel is gond van, nem lehet üzembe állítani.

    Van a fehérvári széles-féle “gyár” ahol kísérletezgetnek mindenféle típusokkal, a média -no megint csőd lesz ? – nem feltétlenül alaptalan huhogásai közepette, mely kísérletezgetésekről azt jó tudni, hogy többnyire import fődarabokból  próbálnak újabb és újabb típusokat összehozni, de gyakorlatilag sikertelenül, eladhatatlanul.

    A média olyan híreket szokott közzétenni, -ez már lassan az alapállás a buszgyártással kapcsolatosan-, hogy “No most akkor megint csőd lesz, vagy még megússza” tehát ez váltakozik, ez a magyar “buszgyártás”.

    Igen beszédes a Totalcar tavaly őszi cikke:

    https://totalcar.hu/magazin/hirek/2017/09/28/megint_megmenekul_az_ikarus/

    melyből megtudhatjuk hogy a fehérvári gyár, Széles elnökletével a kétezres évek közepétől próbálkozgat.

    A HB122-esből  mindössze öt busz készült el,  majd 2010-től újra hangzatos tervek  jelentek meg  a “régi piacokra való visszatérés”-ről, szavakban, aztán ebből sem lett semmi, a szövetséges buszgyártók is otthagyták Széleséket, majd 2016-ban újabb szavak jöttek “iráni és kínai üzletről, kétmilliárdos befektetésről” (kétmilliárd, édeskevés, megint néhány darab fabrikálásra futná ahogy eddig ).  Ez új fellángolást egyébként nem csak mi tartjuk eleve hamvába hóttnak, a lap, is, azt írja “Sajnos nem igazán tűnik megvalósíthatónak a mesterterv ” .  E megjegyzésre egyrészt a korábbi évtizedek kudarcai, másrészt a megadott számok adnak szomorú alapot.

    A másik cég, az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár dettó ugyanaz, ennek úgymond “a 3-as metró busz pótlásának lebonyolításához” volt megrendelése, de a buszok nem készültek el határidőre, csak néhány darab, ráadásul megfelelőségi problémáik is voltak, reménytelen, a BKV/BKK másfele kell nézzen.

    A fenti cikkben megjön a kegyelemdöfés is: “A tőkeerős buszgyártó cégek az Ikarus eltűnésével a magyar gyártó összes piacára betörtek, és nem fogják csak úgy átadni a helyüket egy húsz éve eltűnt márkának.”  Ebben a mondatban ítélet is van, több is. Egyrészt benne van hogy a magyar cég nem tőkeerős, ahogy más magyar cég sem az, erről sokat írtunk már, másrészt az is, hogy ez egy permanens, állandó állapot, az ún. “rendszerváltozás” óta, amikor is elmaradt a restitúció, a jogállami tulajdonrendezés, nem létezik a magyar tőke.

    Ennek következményei vannak, ha írnak róla, ha nem. Ha ki van adva a médiának miről szabad írnia, ha nem.

    Az Ikarus-oknál meg csak szavak vannak, más semmi. Meg állami megrendelések, ami állami segítség akar lenni, az azonnali csődbe menetelt elkerülendő.

    Ha ez komolyan érdekelné a magyar vezetőket, akkor restitúciós törvényeket már régen meghozták volna, és nem olyanokat válaszolgatnának a témában, mint amit nekünk irogatott az Orbán-kormány.

    Nem érdekli őket.

    Budapest, 2018.04.18.

    KISE elnökség

    Hírek

    TOVÁBB IMBOLYOG A FIDESZ-TÁKOLMÁNY

    2018-04-09

    Sokan vannak, akik a tegnapi több mint három és félórás választási hírzárlat, mert kb. ennyi idő telt el az urnák lezárása, és az első eredményközlés között, továbbá a karhatalmi csapatkontingens vidékről Budapestre történő felvezénylése, továbbá Pálffy meg a többiek zagyva, zavaros bemondásai okán, választási csalást emlegetnek. Ugyan amíg erre bizonyíték nincs, nyilván nem lehet semmi erre vonatkozó állító mondatot megfogalmazni, de én azért nem hurrognám le azokat, akik erre céloznak, vagy erősebb állítást mondanak. Idézem Kéri László politikai elemző tegnap este a HírTv-ben tett megjegyzését, mikor Kálmán Olgával a stúdióban ülve hiába várták órák óta az eredményeket, Kéri: ’ MOST VALAMI LÁZAS TEVÉKENYSÉG FOLYIK, AMIT NEM LEHET AZ ORSZÁG ORRÁRA KÖTNI’ –ez a megjegyzés azért elég beszédes, Kéri sokáig volt fenn, a hatalom csúcsaihoz igen közel, neki tudnia kell, ha ilyeneket mond.

    Tényleg ennyire hatott volna a fidesz évek óta folytatott agit-prop tevékenysége ? A magyar közszolgálati médiumokat /közszolgálati tv és rádió/ saját házimozijukként használták, ahol az ellenzéknek, de még a független hangoknak is ’takarodj innen’ volt.

    Mi várható most ? Teszik fel sokan a kérdést. Nyilván most tovább imbolyog a fidesz-tákolmány állandósul gazdasági lemaradásunk a térség országaihoz képest, hamarosan leelőz minket az Eurót nemsokára bevezető Románia, aztán várhatóan Bulgária is. S ha ehhez még hozzávesszük hogy a világ számos pontján a fejlődő országok közül sok, egyre több, meg tudja lovagolni a világgazdasági konjunktúra mára igen kedvezően alakult lehetőségeit, akkor a magyarokra majd csak a ráeszmélés marad, hogy szegényházzá lettünk.

    Sokan vannak, és ez nem alaptalan következtetés, akik úgy jellemzik e mostani választási eredményt, hogy az öregek és iskolázatlanok, akikre ugye ez a primitív félelem propaganda kiválóan hatott, ők megmutatták a fiataloknak, a heves, változást akaró, egyetemista, és képzett fiatal jobbikosoknak, hogy nekik öregeknek van igazuk. Az öregnek már nem számít pár év múlva mi lesz ebből az országból, mennyire marad le, milyen gondok, problémák, gazdasági összeomlás lehet ebből amit a fidesz csinál, nekik az fontos hogy a fiatalt leiskolázzák, mutassák hogy ők mennyire tapasztaltak mert korosak /sajnos nincs összefüggés, tapasztalat-kor / , és a most következő pár év még nyugis legyen, ők meg kapják a nyugdíjat. Az, hogy a Jobbik ugyanúgy nem engedné a migránsokat, sőt a kötvény-bizniszt is leállítaná, meg fel tudná számolni az ország lemaradását, az ugyan mit érdekli már az öregeket.

    Ez ma, Magyarország. Mi jön ? Ha erre a kérdésre a választ keresi a magyar, velem együtt, ajánlom akkor elsőre most ezt a cikket olvassa el. A fidesz-tákolmány összeomlásának víziója.

    Szerkesztőségi cikk, 2018.04.09.

    Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz

    Egyéb

    Róna Péter közgazdász professzor mondott két kulcsmondatot a magyar gazdaságról – de ez nem az összes

    2018-02-15

    http://www.atv.hu/videok/video-20180215-rona-peter

    Pár perccel ezelőtt Róna Péter közgazdász professzor, címzetes egyetemi tanár, a magyar ATV televízió Egyenes Beszéd c. műsorában szerepelt, és két olyan kulcsmondatot mondott, mely mellett senkinek nem ajánlott elmenni. A magyar gazdaságról szólt, a mi életünkről, arról amit nap mint nap húsbavágóan érez mindenki, akár tudomást akar venni róla, akár nem.

    Az első kulcsmondat. Az első lényegében egybevág azzal, amit a KISE elnök is bemutatott, az elmúlt írásai mindegyikében, a közgazdász professzor ezt úgy mondta ki, hogy az ő konkrét számadatait közölte:

    Magyarország lemaradása a térség, a volt “szocialista” ma Uniós országok átlagához képest, elmúlt időszakban 11,5 % , a kormányzati propaganda, öndícséret meg…

    Magyarország tehát egyértelműen egy lemaradó ország képét mutatja.

    A második kulcsmondat.

    A mostani viszonylag magasabb növekedés a 3,8 % meg talán az idei várható magasabb is, a most esedékes EU-s támogatásoknak lehívásoknak köszönhető, ha ezek a források megszűnnek, hullámvölgy várható majd.

    Természetesen beszélt másról is Róna Péter, a kormányzati kliens, tehetségtelennek minősített “hűbéri” /ezt a kifejezést mi mondjuk, de ezt írta körül/ vállalkozó rétegről, annak “domino” módjára történő összedőléséról /ezt a kifejezést is mi mondjuk, de ezt is körülírta / az állami pénzcsap megszűnése esetén, meg hogy nagyobb volt az EU-s támogatás, 5,2 % GDP-nek megfelelő, a 3,8 % ehhez képest szégyen, meg másról is,  mint de a mi most nem ezt emelnénk ki.

    Hanem azt hogy a két kulcsmondat mellé még legalább egy hiányzik.

    A térség nálunk jóval gyorsabban növekvő országaiban, melyet Róna hivatkozási alapnak használt, Romániától Lengyelországi, Bulgáriáig, Csehországig, mindenütt megtörtént a restitúció, a vagyonvisszaadás és következményeként az erős nemzeti tőke. Ezért hagynak le minket.

    Budapest, 2018.02.15.

    KISE elnökség

    Egyéb

    A kárpótlási eljárások iratai a VERITAS levéltár őrizetébe kerültek. V., Nádor u. 36.

    2017-12-04

    http://www.veritasintezet.hu/hu/leveltar-informaciok

    A hivatkozott cikkben a következő részletek olvashatóak:

    ” A Magyar Közlöny 2015. évi 150. számában került közzétételre a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLIV. törvény, illetve a VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló 373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 298/2015. (X. 14.) Korm. rendelet. Hivatkozott jogszabály módosítások szerint az akkori kárpótlási hatóságként működő Igazságügyi Hivatal kárpótlási iratokra vonatkozó irattárazási, archiválási feladatait a VERITAS Történetkutató Intézet levéltára (továbbiakban: VERITAS levéltár) látja el a jövőben, továbbá az iratanyag maradandó értékű iratainak kezelésére a levéltári törvényben meghatározott állami szaklevéltárat működtet.”

    . . .

    ” A nálunk lévő iratanyag kapcsán az adatvédelmi szabályok betartása mellett az alábbi személyek részére nyújthatunk tájékoztatást, illetve adhatunk ki iratmásolatot a kárpótlási iratanyagból:

    1. A kárpótlási kérelmet benyújtó ügyfél (A beazonosításhoz szükséges az ügyfél személyazonosításra szolgáló adatai.)
    2. A kérelmet benyújtó ügyfél elhalálozása esetén polgári jogi örököse. (Az örökösödési jogviszony igazolására szolgálhat pl.: hagyaték átadó végzés, öröklési bizonyítvány.)
    3. 1.) és 2.) pontban meghatározott személyek meghatalmazottjai (Az írásbeli meghatalmazást közokiratokba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.)
    4. Fentiektől eltérő, harmadik személy részére, ha jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges. (Ebben az esetben szükséges annak igazolása, hogy milyen eljáráshoz kívánja felhasználni az ügyfél az iratanyagot, pl.: bírósági vagy hatósági eljárás megindításáról szóló határozat, végzés; az eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívás.)

    Bővebb felvilágosítás miatt kérjük, forduljon munkatársainkhoz az alábbi telefonszámokon munkaidőben (hétfő–csütörtök 8-16:30 között, pénteken 8-14 óráig) +36-70-659-27-39 vagy +36-70-659-27-82. Továbbá elérhetőek vagyunk a leveltar@veritas.gov.hu című drótpostán.”

    /forrás: Veritas Történetkutató intézet, Budapest, Nádor u. 36.V.em./

    Az V. ker. Nádor u. 36. szám alatti épület, melyben a Pofosz, és a Veritas is működik

    Egyéb

    Gyászjelentés

    2017-11-25

    „…van valami az emberben,
    ami nem hal meg és ez
    a szeretet és a hűség.”
    (Wass Albert)

    1935   –   2017
    Dr. vitéz KASSAY LAJOS

     ügyvéd

    kollégánk és barátunk,

    a Nemzeti Jogvédő Alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője,
    a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja,
    a Történelmi Vitézi Rend tb. törzskapitánya,
    a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesületének elnökségi tagja,
    a  Magyar-Osztrák-Bajor Társaság tagja,
    a HEGYVIDÉKI triaNON harangja Társaság tagja

    2017. november 8-án, életének 83. évében elhunyt.

    Temetése 2017. november 29-én volt  az Óbudai temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

    Lajos bátyánk, ahogy többen szólították az Egyesületben barátilag, végtelen űrt hagyott maga után. Rá mindig lehetett számítani, ha jogi segítség, tanács kellett, mert megoldotta a problémát, nem csak hozzászólt. Egy időben vegzálni kezdték a hatóságok az Egyesületünket, újra kellett írni az Alapszabályunkat. Ha ő nem segít, bajban vagyunk. Gyakorlatilag ő alkotta az egészet. A hatóságok ezután már nem tudtak mibe belekötni, mert tökéletes munka volt.

    Lajos bátyánk a kezdetektől részt vett Egyesületünk munkájában, alapító és vezető volt. Szakértelmére folyamatosan szükség volt, és ő mindig segített, addig dolgozott minden jogi kérdésen, míg meg nem oldotta.

    De ugyanakkor szerény ember is volt. A tagok közül sokan életük, sérelmük hosszú sorát, történetét előadják összejöveteleinken, de ő soha, egyetlen szóval nem említette családja megpróbáltatásait, a kitelepítést, a vagyonelrablásokat,  pedig tudjuk jól, lett volna mit.

    Az egyesületünkben végzett munka mellett számos más szervezetben is aktív volt, ahogy a fenti felsorolásban erre utalás van. Mindenkinek segített, és mindenki igényelte is a segítségét, mert az a segítség hatékony  volt.

    Nagyon magas mércét szabott magának mind szakmai tudásban, segítségnyújtásban, küzdeni akarásban és nem utolsó sorban tisztességben.

    Drága emléke örökre a szívünkben él!

    Egyéb

    A Felvidékről 70 éve (!) kitelepített magyar családok még mindig elmaradt kárpótlása

    2017-11-21

    Majzik Melinda   2017.11.13.

    A soknemzetiségű Csehszlovákiát az I. világháború végén, a Párizs-környéki békék során hozták létre.
    Az állam cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, Szlovákiában kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt.
    Az új csehszlovák kormány a Benes-dekrétumokat is magába foglaló programját Kassán hirdette meg 1945. április 5-én. Az 1937-es határok között újjáalakult államban élő németektől és magyaroktól gyakorlatilag megvonta az állampolgárságot, pontosabban a kollektív felelősségre vonás jogilag nehezen alátámasztható elvének jegyében rendkívül szigorú feltételekhez kötötte annak megadását. A „magyar-problémát” lakosságcserével oldotta meg Csehszlovákia .
    1946 elején a magyarok jogfosztását kimondta a 33. számú Benes-dekrétum.

    Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény arra hatalmazta fel Csehszlovákiát, hogy annyi szlovákiai magyart telepítsen Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Ezen felül jogot szerzett arra is, hogy egyoldalúan áttelepítse a szlovák népbíróságok által háborús bűnösnek minősített magyarokat.

    A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban mindössze 60 ezer (egész pontosan 59 774) szlovák jelentkezett áttelepülésre, holott körükben szabályszerű toborzó kampányt folytattak. . Kugler József történész kutatásai szerint a kétoldalú csere és a “háborús bűnösként” Magyarországra került magyarok száma meghaladja a 100 ezret. A határon túlra került magyarok és a Magyarországon élő szlovákok száma azonban jelentősen eltért.

    És van még egy fontos különbség: az áttelepülők vagyoni helyzete. Míg a Szlovák Telepítési Hivatal a reszlovakizációt visszautasító módosabb magyarok névjegyzékéből válogatta ki az áttelepülőket, addig helyükre többségükben minimális vagyonú magyarországi szlovákok érkeztek.

    Az 1947-es párizsi békeszerződés 29. cikkelyének 3. pontjába foglalt magyar kötelezettségvállalás arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a Felvidékről kitelepített magyar lakosságot kártalanítsa. (“A magyar kormány kötelezi magát, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akiknek javait e cikk értelmében elvették és nem adták vissza, kártalanítani fogja”.) Az 1947-es párizsi békeszerződés azt is tartalmazta, hogy Magyarországnak pénzbeli jóvátételt kell fizetnie, többek között Csehszlovákiának 30 millió dollárt. Az összeg meghatározásánál figyelembe vették az áttelepítéskor fennálló vagyoni különbségeket, s azt is, hogy a kényszerrel kitelepített magyarok kárpótlását a budapesti kormány magára vállalta. Ez máig nem történt meg!

    Az ún. Béketábor szerveződésekor – szovjet elvárásra – rendezni kellett a békeszerződés függő ügyeit, ezért 1949 nyarán a Csorba-tónál egyezséget kötött a csehszlovák és a magyar kormány. A mozdíthatatlan ingatlanok az elhagyott államok tulajdonába mentek át, értékük „államközi elszámolás tárgyát” képezte. Köztudott, hogy a kitelepített magyarok jóval nagyobb földtulajdont (233 500 holdat) hagytak ott, mint az áttelepülők szlovákok (33 000 hold) itt. A hátrahagyott házak tekintetében is nagy volt a differencia, szintén a magyarok javára. A lakosságcsere-egyezmény alapján „méltányos kártérítés” járt volna azoknak a magyaroknak is, akiket a lakosságcsere-egyezmény előtt üldöztek el Szlovákiából, akik ezért még ingóságaikat, sokszor személyes holmijukat sem tudták magukkal vinni.

    A magyar kormány (az ügyben érintett polgárai megkérdezése nélkül) állami tartozás fejében lemondott az 1946. február 27-i lakosságcsere egyezmény alapján Csehszlovákiával szemben támasztható követelésekről, a kártérítést magára vállalta, egyezmény aláírása után a kárt szenvedett személyek kártalanítása az „egyes államok belső ügye lett”.

    Az Alkotmánybíróság 37/1996.(IX.4.) számú határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet állt elő azzal, hogy Magyarország nem tett eleget az 1947. évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett párizsi békeszerződés idézett pontjának. Ezért az AB “felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy 1997. június 30-áig – a különböző országokkal kötött vagyonjogi egyezményekre is figyelemmel – tegye meg a szükséges intézkedéseket a békeszerződés hivatkozott rendelkezésének végrehajtására”.

    Az Alkotmánybíróság 1997. június 30-át jelölte meg először a rendezés határidejeként.

    Miután nem történt semmi, az Alkotmánybíróság újabb határozatot hozott 2003-ban (45/2003.(IX.26.), ügyszám: 960/B/1995 , – nyomtatható változat:

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/10889F4200EE7FBDC1257ADA00529BC9?OpenDocument&printpreview

    – és megállapította, hogy az Országgyűlés folyamatos mulasztásos alkotmánysértést követ el, mert nem hoz végre jogszabályt a kárpótlásról. Az utóbbi határozatban 2004.június 30. napját jelölte meg legvégső határidőként az ezzel kapcsolatos kárpótlási törvény meghozatalára.

    Azóta a Magyar Országgyűlés ignorálja a kötelezettségét és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait.

    Mindmáig nem történt továbbra sem semmi, így már több mint 20 éve mulasztásos törvénysértést követ el a törvényhozás, míg a magyar állam 70 éve nem teljesíti a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét.

    Egyéb

    Emlékezés dr. Torgyán Józsefre

    2017-11-16

    Ma lenne 85 évesEmlékezés dr. Torgyán Józsefre

    2017. november 16.

    Egy kis kitérővel kezdve, az itteni balliberális körök erősségei közé sem az igazmondás, sem a sikeresség nem sorolható, ez kiderült az elmúlt évtizedek során. A lassan a jelentéktelenségbe merülő balliberális irányzat úgymond a helyére került a választópolgárok részéről. Ehhez persze hozzá kell tenni, a történetnek előzménye is van, az Mszmp-párthatározattal százezres nagyságrendben az „új” pártokba betelepített volt(?) komcsi párttagok a „rendszerváltozás” idején, a megbukott kommunizmus után kitaláltak maguknak egy szalonképesnek gondolt irányzatot, és éppen ez volt a „balliberalizmus” , ami napjainkra már lassan a végét járja. Félreértés ne essék, és talán sokaknak nem ismert a közvélemény előtt, de a valódi liberalizmustól azért ez, amit itt egyesek műveltek e címen évtizedekig, meglehetősen messze esik.

    Ezért mondhatta, és kezdhette úgy elhíresült 1996. március 14-i beszédét Torgyán József úgy, hogy ál-liberális férgek lepték el hazánkat, ami teljes mértékben megfelel a valóságnak, egy nagyon szemléletes és találó kép.

    Persze a gyűlölködés, a gyalázkodás azért már inkább erőssége a balliberális köröknek, még holtában is becsmérlő kifejezéseket, megjegyzéseket tesznek ha szóba kerül a kisgazda vezető neve. Kuncze, akinek életében nincs semmi, de semmi, aminek okán sikeresnek lenne mondható, megbukott miniszterként, megbukott pártelnökként, majd pártja is megbukott és eltűnt, s az utókor legfeljebb parlamenti vaskos káromkodásairól fog emlékezni rá, ha fog, de ő mindezekről tudomást nem véve magát nyilván mértékadó és tiszteletre méltó valakinek gondolva, mindenféle ostobaságot, becsmérlő mondatot hoz össze a kisgazda elnökről, holtában is gyalázva. Milyen lehet a lelkiismerete egy ilyen embernek.

    Torgyán József életpályája, a lehet mondani második, politikusi részében a balliberális, posztkommunista erőkkel való folyamatos küzdelemről szólt. Ez persze kényszerű állapot volt, nem erről kellett volna hogy szóljon, ő szerette volna hogy sokkal inkább az ország építéséről szóljon, vagyis arról ami minden jószándékú, a megválasztásával a néptől kapott bizalmat komolyan vevő, és valóban annak érdekében cselekvő, tehát hiteles embert jellemez. Markánsan különbözött ezzel a csak önös érdekeit néző, mutyizó, igazmondással hadilábon álló, a politikába bekeveredett figurától, sajnos ezekből viszont nagyon sok van ma is.

    Egy jó ideig vezette az Antikommunista Világliga, csak Magyarországon kevésbé ismert nemzetközi szervezetet, mely szervezetnek lett volna teendője bőven hazánkban, megtisztítandó a közéletet, és a hatalmi pozíciókat a volt MSZMP-tagoktól.

    A közösségi médiákon fellelhető az elnök úr jónéhány parlamenti felszólalása. Sok érdekes dolog van itt, de az egyik talán legérdekesebb, és legtanulságosabb eset az, amikor a ballib hatalmon lévő parlamenti szekértábor Wekler Ferenc volt mecseknádasdi tanácselnök elvtárs német nyelven, de jó magyar akcentussal előadott, egyébként totálisan felesleges és értelmetlen szövegét akarja előadatni, ha-törik-ha-szakad.

    Torgyán elnök úr hiába figyelmeztet, és emlékeztet, hogy jó lenne legalább a saját maguk által hozott törvényeket, szabályokat betartani /pl. Házszabály/, de nem, a balliberális többség oda se neki, ők vannak többen, mit nekik holmi házszabály…. Az eset végkifejlete nagyon-nagyon-nagyon tanulságos, és ez a tanulság olyan, melyre érdemes emlékezni, ha az ember ezeket a figurákat minősíteni akarja.

    Az történt ugyanis, miután végigverték a tanácselnök elvtárs értelmetlen felszólalását, kiderült, hogy

    a ballibes elvtársak azt, ha valaki a szabályok betartására őket, nekik nem tetsző módon figyelmezteti, akkor azt ők a „Parlamenti színvonal lesüllyesztésének” minősítik.

    nézze meg mindenki az archív videót, ez van benne.

    Mégegyszer, gondoljuk végig, a balliberálisok szerint nem az zülleszti le a Parlamentet hogy ők tesznek nagy ívben a szabályokra, hanem szerintük az zülleszt, ha valaki e szabályok betartására figyelmeztet… ha ezt így több év távlatából ma végiggondoljuk, már magyarázatot is kapunk, milyen okok vezettek a balliberális tábor eljelentéktelenedéséhez, vele együtt az SzDSz látványos bukásához. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy például az ilyen történések, oda vezettek, egyértelműen.

    Ők akarnak minősíteni, és fordítva, ez bizony őket minősíti, de azt is lehet mondani, előbújik ily kiélezett helyzetekben a régi arc, az igazi arc.

    A régi arc, az igazi arc, mikor Sztalin példának okáért kijelentette /ezt a mondását is jól kell ismerni, mert követői nagyon alkalmazták és alkalmazzák/ hogy jó, mi meghozzuk a törvényeket, de nem ez a lényeg, hanem az hogy mi hogyan értelmezzük azokat. A mondás a gyakorlatban azt jelentette, hogy bármit megtehettek amit akartak, a törvény teljesen másodlagos volt, mert úgy magyarázták, úgy értelmezték azokat, ahogy éppen az önkény megkívánta. Ha valaki Orwell két legjelentősebb művét, az 1984-et és az Állatfarm-ot olvasta, a fenti emlékeztető nem idegen számára.

    Mi úgy véljük, ha Orwell megérte volna a kommunizmus bukását itt Európában, Torgyán Józsefet biztosan meglátogatta volna, és a totalitárius rémálom felszámolásában folytatott áldozatos munkájáért legalábbis az elismerését tolmácsolta volna neki.

    Persze volt a baloldalról is, aki -mondjuk talán így, ha nem figyeltek oda- igen elismerő szavakat mondott Torgyán Józsefről. Siófokon, ahol a volt agrárminiszterek részvételével Konferenciát tartanak rendszeresen, a volt MSZP-s agrárminiszter, Gráf József a Torgyán József vezette minisztériumi időszakot nevezte a legjobbnak.

    Nem véletlenül nevezte Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök sem beiktatásakor számára követendő példaképnek a Torgyán József vezette Független Kisgazdapártot.

    Látjuk hát ma is, holtában is, támadják a volt kisgazda vezetőt, többnyire a balliberális médiafigurák, nyilván mert erre kaptak megbízást. Tegye fel magában mindenki a kérdést, miért félnek az elvtársak még ma is annyira tőle, hogy nem átallják még holtában is gyalázni, becsmérelni.

    Attól tartanak, az emberek rájönnek, hogy igaz ügyet képviselt…

    /a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete szerkesztőségi cikke/

    Egyéb

    A Független Kisgazdapárt programja megjelent

    2017-11-05

    http://fkgp.hu/?p=599

    A mai napon a Független Kisgazdapárt honlapján megjelent a Kisgazda Manifesztum elnevezésű, több részből álló pártprogram, melynek “gazdaságpolitika” c. fejezetét ide bemásoljuk:

    “A rendszerváltozás után szociális piacgazdaságnak nevezett gazdasági formáció nem szociális, de nem is igazi piacgazdaság. Nem szociális, mert mintegy ötven százalékkal megnövelt társadalmi termék (GDP) mellett is egyre több területről szorul ki a szociális gondoskodás. Nem is igazi piacgazdaság, mert a verseny szabadsága azt jelentette, hogy a privatizációban jórészt külföldi tulajdonosok által megszerzett gazdasági kulcspozíciók (energiaszolgáltatás, pénzügyi szektor, kis és nagykereskedelmi szektor) révén ma a gazdaság alapvető erőforrásai döntő hányadán (90% felett) ők gyakorolnak ellenőrzést. Ez a valós piaci verseny súlyos korlátozása. A gazdaság növekedésének üteme rendkívül lassú (jövőre negatív előjelű lesz), a növekedésből fakadó jövedelememelkedés nem a hazai jövedelemtulajdonosok boldogulását szolgálja, hanem az erőforrásokat ellenőrző külföldi tulajdonosok haszna.
    Hazánkban számottevő, nemzetközi méretekben is versenyképes hazai vállalkozói tőke nem jött létre. Egyetlen olyan szektor sincs, amiben a hazai vállalkozók dominálnának. A fentiek alapján a gazdaságpolitika csak egyetlen célkitűzéssel élhet. Alapvetően kell megváltoztatni az irányt, a célfüggvénybe olyan dinamikus gazdaságpolitikát kell helyezni, amelyben a növekedés jövedelemtöbbletei egyre nagyobb arányba kerülnek a hazai jövedelemtulajdonosokhoz (munkavállalók, vállalkozók, állam). Meg kell szüntetni a külföldi vállalkozók elvtelen pozitív diszkriminációját (adókedvezmények, elnéző hatósági ügykezelés). A kormányzati és uniós erőforrásokhoz való hozzájutásnak a regionális és kistérségi esélyek kiegyenlítődését kell szolgálnia. Meg kell valósítani a külföldi vállalkozásoknak juttatott kedvezmények területén a teljes transzparenciát. Meg kell szüntetni a hazai termelésen keletkező jövedelmek elcsorgásának két csatornáját, a hibás pénz és az egyre kedvezőtlenebb feltételekkel folyó külkereskedelem politikát.”

    Egyéb

    A Független Kisgazdapárt, az alapító szervezetünk, sok éves kényszerszünet után, újra felépíti magát

    2017-10-02

    ” A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, ahogyan 1930. október 12-i alakulása óta minden esetben, most is védelmére kel a társadalmi önszerveződés minden formájának.

    A nevesített és nem nevesített civil szervezetek elleni kormányzati és kormányoldali támadás nem csak az érintetteket, de a demokrácia legfontosabb intézményeit, a civil önszerveződések lehetőségét akarja erőszakkal felszámolni. … ”

     /részlet az FKgP 2017.01.13-i Nyilatkozatából/

     

    Magyar jogállapotok a rendszerváltás után, 2017.06.08.

     

     

    Torgyán József méltatása 2017.01.23

     

     

    Nyilatkozat – a kormányzati támadásokra történő figyelmeztetés, 2017.01.13.

     

     

     

     

    Egyéb

    Tamás János: A 93/1990-es kormányrendelet újbóli megnyitása

    2017-10-02

    2011. december végén a kormány módosította a 93/1990-es rendeletet . Beépítette a kormányrendeletbe a 15. §.   6./  pontját. Ez kimondta, hogy az igénylés lehetőségének utolsó napja 2012. március 30.-a. Ezután jogvesztővé vált. Igénylési lehetőség lezárva.

    Panasz lehetett, de azt még az alkotmánybíróság is elutasította. Mivel tudomásom van róla, hogy igen sok Hortobágyra kitelepített 2012 után ment nyugdíjba, így érintette ez a diszkriminatív időkorlát őket is. Én és néhány volt politikai elítélt nyílt levéllel fordultunk a kormányhoz. 2016-ban Lezsák Sándor és Rétvári Bence válaszolt a nyílt levelünkre.  ( mellékletben elküldöm ezeket ) .

    Gondolom, hogy a kitelepítettek tagozatai különböző érdekvédő szervezetekben szintén jelezték a kormány felé a nemtetszésüket. Így lehet úgy fogalmazni, hogy közös siker, hogy ez év augusztusában megszületett a 236/2017 ( VIII . 18 ) kormányrendelet.

    Újból nyitották a 93/1990-es rendeletet !

    Egyébként ez az időkorlát a 63 utáni politikai  elítéltek többségét sújtotta. 2012. január 1. és március 30. között egy dolgot elfelejtett a kormány megtenni: közhírré tenni a rendeletmódosítást ! Most, hogy újból nyitották megint a legfontosabb maradt ki: közhírré tenni a lehetőséget. Mert, ha nem hangzik el sem televíziók híradásaiban és egyéb médiákban az újbóli nyitás híre, akkor ugyanott vagyunk, hogy sehol. Az idős, szociálisan amúgy is hátrányos helyzetben élő egykori üldözöttek nem fognak Magyar Közlönyt olvasni és nem kattintanak a Budapest Főváros Kormányhivatala, Kárpótlási Osztályának tájékoztatójára. A Kárpótlási osztály korrektül tájékoztatót adott ki, felsorolván mindegyik üldözött csoportot, akikre ez vonatkozik.

    Fontos lenne még megemlíteni, hogy az özvegyek is jogosultak az igénylésre ! Mellékelem a Kárpótlási Osztály tájékoztatóját is.

    Mellékletek:

     

    Lezsák Sándor tájékoztatója, 2017.05.02.

     

     

    dr. Révári Bence levele 2016.11.04.

     

    A Kárpótlási Osztály tájékoztatója

    Egyéb

    A nemzeti konzultáció kérdései /2017.szeptember-október/

    2017-09-29

    Szép lassan csepegtetve, a kormány adagolja a nemzeti konzultáció őszi kérdéseit. Tagságunknak és szimpatizánsainknak megint azt javasoljuk, ahogy korábban is, egyetértőleg töltsék ki a kérdőívet, ami ezúttal azt jelenti, hogy az összes kérdésre a “nem” választ adják meg. Ez azt jelenti , hogy a válaszoló a Soros-tervre, mely az Európába  történő tömeges migráns betelepítést irányozza elő, ad egy határozott “nem”-et.

    Igen, adjunk, de azért ezzel nem igazán van elintézve a dolog, mert egynémely megjegyzést ehhez mindenképpen fűzni kell annak, aki közéleti kérdésekben felelősen gondolkodik.

    Az első az, hogy a kormány mindig azt a kérdéskört forszírozza, amiben tudja, hogy az emberek egyet fognak érteni vele.

    Másodrészt ez nem teheti háttérbe, nem teheti mellékessé, nem terelheti el a figyelmet arról, hogy vannak azért más kérdések is, amiről a kormány hallgat, amiről nem készít ilyen Konzultációs kérdőívet.

    Példának okért nem kérdezi meg a kormány arról az embereket, mit gondolnak arról, hogy az ország a visegrádi országokhoz képest is kezd lemaradni. Nagyon lemaradni. Egyre jobban, katasztrofálisan lemaradni. Nem lenne okosabb ezt legalább szóba hozni ? Ha már “Konzultáció” van.

    Harmadrészt arról meg végképp nem kérdezi meg az embereket, mi a vélemény arról, hogy az elmaradt tulajdonrendezés okán nincs magyar tőke, a multik viszik az országot, a gazdaságát, akik akár egyszer gondolnak egyet és tovább állhatnak….

    Ha nincs is Konzultáció erről, mert akik ilyeneket gyártanak nagyon jól tudják, a lemaradásról, a magyar tőke hiányáról, az elmaradt tulajdonrendezésről és igazságtételről már egyáltalán nem lenne ilyen 98-99 %-os egyöntetű helyeslés, melyet aztán kirakatba lehet megint tenni

    – de  a KISE elnök háromrészes évértékelő írása mégis erről fog szólni. Mert ez legalább olyan fontos kérdése a magyaroknak, ha nem fontosabb.

    Teljesen függetlenül attól, mit ontanak nap-mint-nap a médiák, és mit hallgatnak agyon.

    Kise Elnökség

    2017.09.29.

     

    Egyéb

    27 éve alakult meg Egyesületünk

    2017-09-03

    A mai nap, 2017. szeptember 3-án van 27 éve, hogy Egyesületünk megalakult a Kisgazdapárt egyik fővárosi szervezetének székházában, a 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 53. szám alatt.

    Civil szervezetünk Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete néven alakult meg e napon, azzal az Alapszabályban rögzített kiegészítéssel, hogy a szervezet az FKgP budapesti központja keretein belül működik.

    Mindez az egyesület akkori logójában /címke és körbélyegző/ is feltüntetésre került:

    Az alapításkori Alapszabályban meghatározott cél azonos volt a maival, mindössze lényeget nem érintő megfogalmazásbeli eltérések voltak. Az Egyesületünknek alakulásától, 1990. szeptemberétől deklarált alapcélja a magyarországi restitúció, nevezzék azt bárhogyan, reprivatizáció, vagyonvisszaadás, a jogellenesen állami erőszakkal tulajdonba vett vagyonok visszaszolgáltatása, eredeti állapot helyreállítása, stb.

    Van azonban az akkori Alapdokumentumban néhány olyan kitétel, mely mára, a mai megfelelőjéből kimaradt. Az elrabolt tulajdonok esetében, az ingatlanok mellett, ingóságokat is megemlítettek. Így az üzletek, üzlethelyiségek, gyárak üzemek stb. felszerelései, berendezési tárgyai is visszaszolgáltatandóak, az ingatlannal együtt.

    A kezdetekről, a megalakulásról továbbiakat lehet olvasni a Történeti áttekintés oldalunkon.

    Érdemes azt is végigkövetni, hova jutott, mit ért el ez az ország így, a jelenlegi állapotában, a 27 év óta elmaradt restitúció terhét a nyakában cipelve.

    Lemaradt.

    Erről részletesen lehet olvasni az elnök 2015-ös értékelésében.

    Lehet ezért az eddigi különféle színezetű kormányokat okolni, az egyik pártnak a másokat okolni és viszont, de a tények makacs dolgok, ahogy mondani szokták.

    Mind felelősek.

    Vita helyett a restitúciós törvényeket kellene végre meghozni, hogy a gyászos, lemaradást egyértelműen mutató GDP adatok végre javuljanak.

    Egymásra mutogatás helyett.

     

     

     

    Egyéb

    Egy újabb józanságra intő üzenet azoknak, akik az igazságos tulajdonrendezés ügyét elévültnek, lezártnak mondogatják

    2017-09-01
    Lengyelország már miniszterelnöki szinten követel német jóvátételt a II. világháborúért

    Van körünkben egy volt politikus, aki gyakran int beszédeiben józanságra minket, a hallgatóságot, de persze a szándékai szerint a teljes magyar népet.
    Sőt, nemrég egy rendezvényen -a budapesti kitelepítettekről volt megemlékezés- arról is szót ejtett, hogy a kommunista érában a magyarság önazonosság tudatát akarták eltaposni. Továbbgondolva, hogy legyen egy tudattalan, megvezethető nép, amivel bármit meg lehet tenni, ha jön egy új korifeus, egy új hordószónok, egy új pénzes mogul, annak már előkészített terepe legyen.

    Ha már a kommunizmus megbukott.

    Ne nézze senki ostobának a magyarokat.

    A józanság, meg a mértékletesség valóban nagyon fontos, ahogy az önazonosság is.

    Vessük össze ezt a Lengyelországban történtekkel, a tegnapi híradás szerint:
    http://index.hu/kulfold/2017/08/30/a_lengyelek_azt_akarjak_merkel_fizessen_hitlerert/

    Józanság és önazonosság.

    A lengyelek 70 év után is fenntartják vagyoni, kártérítési követeléseiket.

    Nem csak meghallgatni kell egy beszédet, aztán 5 perc múlva elfelejteni, és hazamenni, nem. Először el kell gondolkodni rajta, el kell raktározni, és ha ilyen híradások megjelennek mint ez -ne mondjuk hogy Egyesületünk cikkeiben visszatérő téma a tulajdoni igények el nem évülése, de talán sokan nem értik meg- akkor talán tényleg a józanság és az önazonosság kerekedik felül, és ebből a következtetés.

    A következtetés rövid és egyszerű – ahogy a lengyeleknél 70 év múltán sem évült el az igény, nálunk sem fog

    Sőt, ott még a németek próbálkozhatnak arra hivatkozni, hogy már valakik “lemondtak” a vagyoni igényekről.

    Itt azonban még ez sem áll fenn, itt nem mondott le senki elrabolt vagyonának visszaadásáról.

    Budapest, 2017.09.01.

    KISE Elnökség

    Egyéb

    A családi ezüstnek otthon a helye ?

    2017-07-12

    Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak.

    http://os.mti.hu/hirek/128590/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete szintén örömét fejezi ki a pár órával ezelőtt bejelentett hír hallatán, sikerült visszaszerezni az országnak a Seuso kincsek összes ismert darabját.

    Ön, Miniszterelnök Úr, efelett érzett jogos örömében nyilatkozta a fenti mondatot, mellyel nemcsak hogy egyet értünk, de azt kérjük az ország nyilvánossága előtt, legyen ebben a kérdésben következetes, és kerüljön végre vissza a családi ezüst, az elrabolt úgymond „államosított” vagyon minden magyar családhoz, a törvényes tulajdonosokhoz, akiket kisemmiztek az államosításokkal, úgy ahogy ez már itt Európában minden országban restitúciós törvényekkel megtörtént, Magyarország kivételével.

    A magyaroknak a családi ezüst az ún. „államosítással” elrabolt ház, lakás, vállalkozás, üzlet, gyár, és még sok minden érték, amire a kommunisták szemet vetettek, alighogy megkaparintották jogtalanul a hatalmat.

    Alaptörvényünk is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz, melytől magyarok millióit fosztották meg a kommunista önkényuralmi időszak alatt, és ezeket a vagyonokat a mai napig nem adták vissza a törvényes tulajdonosoknak.

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete ezért e nyílt levélben arra kéri a Miniszterelnök Urat, és Kormányát, hogy restitúciós törvények meghozatalával adják vissza a magyaroknak az elrabolt vagyonokat.

    Sarkadi Károly

    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

    Elnöksége nevében

     

     

    Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti a Seuso kincsek visszaszerzését /2017.07.12/

    Egyéb

    vitéz Nagybányai Horthy Miklós megítélése kapcsán fellángolt vita

    2017-06-26

    Tagságunkat erősen foglalkoztatja a kérdés, bár sokan azt mondják, a téma közvetlenül nem kapcsolódik Egyesületünk céljaihoz, ezzel nem igazán értünk egyet. Van több kapcsolódási pont. Üdvözlendő az, hogy a miniszterelnök a Kormányzó Urat méltatta, vagy mondjuk úgy talán, kezdő lépéseket tett az irányban, hogy sok-sok éves méltatlan posztmarxista torzítás, megaláztatás után az ország egyik kiemelkedő államférfija az őt megillető helyre visszakerüljön.

    I. Axiómák

    Miért foglalkozunk Horthy Miklós Kormányzó Urral, miért kapnak rendszeresen helyet honlapunkon az ővele kapcsolatos cikkek, állásfoglalások, vélemények ? A válasz erre az, hogy azért mert úgymond fontos kapcsolódási pontok vannak Egyesületünk restitúciós céljai, és a II. világháború előtti társadalmi-gazdasági rendszer között. Erről e cikk olvasásakor képet kap az olvasó, de elsőnek ismertetnénk néhány axiómát , melyet fontosnak tartunk tudatosítani ahhoz, hogy egyáltalán legyen kiindulási pontunk a mára kialakult helyzet értékeléséhez.

    • A lényegében marxista eredetű balliberális oldalnak nem érdeke az, hogy a magyarok, a nép megtalálja önazonosságát, az meg különösen nem, hogy büszke is legyen rá, akkor sem ha erre minden oka meglenne.

    Köztudott Rákosi gonoszkodó, de hozzáállását és szándékait jól tükröző odamondása hatalomra kerülésekor „most én meg mit kezdjek tízmillió fasisztával ?” a jobb magyarázat, meg a fiatalabbak kedvéért hozzátesszük, a diktátor ezzel miránk, a magyar népre gondolt, talán csak a kommunista párt szekértábora volt a kivétel.

    Rákosit „érdemeinek” megfelelően hamar kivágták a hatalomból, de sajnos ez a mentalitás, a magyar nép ilyen irányú lenézése megmaradt, nem csak a későbbi kommunista rendszerben /kádár-korszak/ de megmaradt a mai napig a balliberális körök részéről.

    • Horthy Miklós valóságos eredményeinek, sikerének, méltatásának bármilyen formában való megjelenése a közéletben a balliberális oldal számára azért nem kívánatos, mert a legfőbb céljukat, az önazonosság nélküli, a nemzeti öntudat nélküli nép kialakulását egy pillanat alatt ellehetetleníti.

    Olyan ez az önazonosság és nemzeti öntudat nélküli nép elképzelés, mint egy kártyavár. Egyetlen mondattal, egyetlen felismeréssel egyből összedől a nagy hangon kiépített tévtan együttes. A Kormányzó Úr nem volt sem antiszemita, nem volt sem a nácik, sem Hitler barátja.

    Szánalmas az az „érvrendszer” melyet a balliberálisok elő szoktak húzni tarsolyukból, ha szóba kerül a téma, mint most is. Csak azért térünk ki rá, mert néhányan hajlamosak arra, hogy vevők legyenek az ilyen tévtanokra.

    A Kormányzó Úr barátai között számos zsidó ember volt, a felsorolásukat most mellőznénk, de erről a Kormányzó Úr emlékét őrző honlapon olvasni lehet. Ő lett volna antiszemita, mikor a németek országunkat ért megszállásáig a zsidó honfitársaink békében éltek itt ?

    A balliberális „érvrendszer” ékköve a Zsidótörvényekre való hivatkozás. Azonban itt az alap dolgokat mélyen elhallgatják, nevezetesen azt, hogy ha a tengelyhatalmak, a náci Németország nagyfokú nyomásgyakorlása ellenére nem hoz meg ilyen törvényeket a magyar kormány akkor, nos akkor az országunk megszállása nem 1944. tavaszán, de jóval korábban megtörtént volna. Ezt tudta jól az akkori vezetés, és ezért kényszerült erre a lépésre.

    • A zsidótörvények meghozatala az országra nehezedő nyomás, és a megszállás elkerülése miatt történt kényszerű intézkedés volt a Horthy korszakban, melyhez hozzá kell tenni, országunkban zsidó honfitársaink ekkor is békében éltek, senkit nem vittek el addig, amíg az ország független, azaz megszállásmentes volt, sőt, országunk egyfajta „sziget” volt a környező náci-szövetséges országokhoz képest, mert ott nem maradtak a zsidó emberek háborítatlanul, ott folytak a deportálások.

    Arra pedig szintén lehet tévtanokat építeni, vádaskodni, hogy „miért maradt hatalmon” a Kormányzó Úr akkor, mikor bekövetkezett az ország náci megszállása. De nagy-nagy tévedés azt hinni, hogy ha akkor lemond, az segített volna bármiben is, ennek ellenkezője az igaz. Hatalma fokozatosan korlátozódott, mivel Hitler, a németek rájöttek, hogy a Kormányzó Úr az országunk érdekeit képviseli, és nem lesz báb, szolgaként viselkedő kollaboráns, azaz olyan figura, mint amilyeneket a nácik állítottak az általuk megszállt országokban. Ha azonban lemondott volna ’44 tavaszán, a Kormányzó Úr nem tudta volna utasítani az év nyarán Koszorús Ferenc ezredes urat, hogy akadályozza meg a budapesti zsidóság deportálását.

    A balliberális oldal úgymond történészei inkább egyfajta agit-prop tevékenységet végeznek e tárgyban, azaz elvtelen és logikátlan próbálkozások vannak részükről, melynek az a célja hogy a Kormányzó Urat besározzák. Azt állítják a Kormányzó Úr már „a kezdetektől” tudott volna a zsidók megsemmisítéséről, de ha ez igaz lenne, akkor ugyan miért utasította Koszorús ezredes urat a megszálló németek ellenében, miért kockáztatott, miért tett a zsidó honfitársaink életben maradásáért a németek esetleg várható retorziója ellenére is ?

    A balliberális „történészek” azzal is érvelnek, hogy magyar hatóságok és csapatok intézkedtek a zsidó emberek deportálása végett, nem is a németek. Amikor ez a tévtan elhangzik, akkor rögtön fel kell tenni pár kérdést, mely az állítások félrevezető voltára rámutat. Mikor intézkedtek a „magyar hatóságok” az ország megszállása előtt, vagy utána ? Milyen „magyar hatóságok” azok, melyek egy megszállt ország részei ? A valóság ezzel szemben az, hogy magyar fasiszták, ilyen baky-félék felbátorodtak a megszállás után, és kiskirályokként kezdtek el viselkedni, ún. Csendőrpuccsot terveztek a Kormányzó Úr ellen.

    • A balliberális oldal emberei, hangadói a Kormányzó Úr cselekedetei, értékelése kapcsán már eljutottak odaáig, hogy következtetnek arra is hogy ha nem tett meg valamit akkor az a baj, de ha megtette akkor meg az a baj. A lemondásával kapcsolatos kérdésre ez a balliberális viselkedés teljesen illik.

    Ez a viselkedés egyébként két, kádár-korbeli műalkotást jutat az ember eszére, egyrészt Hofi Géza, a korszak humoristája értekezett a „nyúlról” akit azért kell megverni mert van rajta sapka, de azért is ha nincs rajta. A másik alkotás meg a Tanú c. film, melyben bemutatták hogy az elvtársak már jó előre elkészítik az ítéletüket arról akit el akarnak ítélni, és ebben senki és semmi, de legfőképpen a tények és a valóság nem akadályozzák meg őket, jöhetnek az ürgebőrbe varrt bizonyítékok és a békaemberek is. Ungváry és Karsai balos hangadók ezt a vonalat tökéletesen megtanulták és alkalmazzák is. Csak legyen aki vevő erre.

    Tanúi voltunk már több alkalommal ellenséges demonstrációknak, mikor is a Kormányzó Úr ellen, a lejáratása céljából tüntettek, Horthy-szobrokat megrongálnak, stb.

    • A Kormányzó Úr elleni demonstrációkban, cselekedetekben sokszor olyan megtévesztett zsidó emberek a főszereplők, akik valójában az életüket köszönhetik a Kormányzó Úrnak, hiszen meg sem születhettek volna, ha ő nem akadályozza meg szüleik, nagyszüleik deportálását, megsemmisítését.

    Ha a korábbi rendszer elkötelezett hívei, a kommunista gondolkodást levetni nem tudó és nem is akaró megrögzött marxisták ontják szitkaikat a Kormányzó Úrra, azon az emberek már nemigen ütköznek meg, ezekkel nem lehet mit tenni. De az már inkább szomorú, és kétségbe ejtő, mikor megtévesztett zsidó emberek, azért támadnak a Kormányzó Úrra, mert a ravasz, körmönfont, tehát a nem buta de gonosz marxista korifeusok rájöttek arra, hogy ezeket az embereket azzal tudják befolyásolni, ha felmenőik gyalázatos megsemmisítését használják fel erre, saját aljas céljaik érdekében. Erről az aljas célról szólt a kádár-korszak teljes történelem-tanítása. Sajnos volt aki ezeket a tévtanokat el is hitte, és a mai napig hiszi.

    Itt tehát arról van szó, hogy a Soa-t, a Holokauszt-ot a marxisták egy újabb gazságra használják fel, az ő ellenségüket, Horthy Miklóst és rendszerét rágalmazzák meg azzal hogy felelős volt ebben.

    Nem volt az, sőt ellenkezőleg, megpróbálta menteni, sőt Budapest esetében sikeresen menteni a zsidóságot.

    A Horthy korszakot lehet több szakaszra bontani, de a zsidóság üldözetése, és a független hatalomgyakorlás szempontjából markánsan 2 részre lehet bontani, mégpedig az 1944. március 19-i német megszállás előtti és az az utáni időszakra, a Kormányzó Úr eltávolításáig. Az első részben természetesen nem voltak deportálások, a másodikban kezdődtek meg. Lehet ugyan a második szakasz deportálásaiért a Kormányzó Urat megrágalmazni, felelőssé tenni, de aki ezt teszi az vagy tudatosan hazudik, vagy történelmi alap ismeretei hiányoznak. Bár ez utóbbi eset azért nem valószínű, mert ha valakinek sejteleme nincs az eseményekről, akkor nem kezd állításokba.

    A balliberális hangadók /szándékosan történész helyett ez a megnevezést használjuk, lásd pl. Ungváry, Karsai, stb./ azt próbálják elhitetni, hogy a Kormányzó Úr antiszemitizmusát az támasztaná alá őszerintük, hogy Zsidótörvények születtek kormányzása alatt. Valóban születtek ilyenek, de csak ennyi igaz, ez a marxista következtetés hamis. A következőket kell tudni annak aki a kommunista tévtanok mételye alól fel kíván szabadulni, mert elhitte ezeket a tévtanokat eddig.

    1./ Zsidótörvények, Numerus Clausus törvények abban az időben az igen erős nemzetközi nyomás hatásaképpen gyakorlatilag mindenütt voltak Európában, sőt még az USA-ben is. Sőt az USA-ban még néven is nevezték a törvényükben a zsidó embereket. De manapság nemigen lehet találkozni olyan híradással ahol ezt felróják. Nekünk miért róják fel ?

    2./ Ha a Kormányzó Úr ellenáll a Numerus Clausus törvények meghozatalának, az ország náci megszállása jóval a 1944. március 19-i időpont előtt következik be, ezt a környező, nácik által „megbízhatatlannak” minősített országok példája ékesen bizonyítja.

    Teljesen egyértelmű tehát, ezen törvények meghozatala a hazai zsidóságnak nemhogy nem ártott, hanem őket védte.

     

    II. Kapcsolódási pontok

    Dr. Tímár György volt kisgazda alelnök, frakcióvezető helyettes, Egyesületünk alapítója,  valamint Tóth Zoltán József professzor úr írásai, továbbá más források is tartalmazzák azt az alapvető megállapítást -melyet viszont sokan szeretnének figyelmen kívül hagyni, a jogászi szakma alapelveivel nem törődve-, hogy

    illegitim jogrendszerre -a kommunista időszaké ilyen volt- jogfolytonosan alapozni új, demokratikus jogrendszert nem lehet.

    Az alapvető és meghatározó kapcsolódási pont innen egy lépéssel következik,

    Magyarországon az utolsó legitim jogrendszer az 1944. március 19-éig tartó volt, és ezt a jogrendszert kellett volna jogfolytonosan tovább vinni az 1990-es első többpártrendszerű, legitimnek deklarált választások után.

    Amíg ez nem történik meg, amíg csak ilyen Sólyom-AB végzések rendelkeznek/rendelkeztek az átvitelről, melyek a jogászi szakmával nem sokat törődve a kommunista rendszert legitimnek állították be és arra alapozták az 1990 utáni jogrendszert, addig e hibás továbbvitel miatt egyértelműen hibásnak tekinthető az 1990 utáni jogrendszerünk egésze is.

    A tulajdonviszonyok is megkérdőjelezhetőek ezen belül.

    E szempontból lényegtelen, hogy a dilettáns Sólyom-AB végzéseket az új Alaptörvény megjelenésekor mind hatálytalanították, mert a hibás jogrendszer átvitel olyan joghatásokat eredményezett -lényegében erre lehet visszavezetni a restitúciós/vagyonvisszaadási és lusztrációs/igazságtételi törvények elszabotálását is- , melyek a mai napig hatnak.

    Horthy Miklós rendszerét, az ország jogrendszerét tehát ezért kell kiemelten kezelni, mivel a fent nevezett időpontig létezett itt legitim jogrendszer.
    Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy 1945 után 1-2 évig látszat demokrácia volt, ezt engedte a szovjet, és ekkor korlátozott, bár az FKgP jóvoltából nem jelentéktelen lépések történtek az utolsó legitim jogrendszer irányában.
    Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az ország megszállt volt, gyakorlatilag már ekkor szovjet-érdekszféra.

    Teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy aki a Kormányzó urat és rendszerét támadja, a fentieket is tagadja, és ennek érvényesítését – mármint azt hogy az 1944. március 19-éig tartó jogrendszerünk kerüljön továbbvitelre a kommunista jogrendszer továbbvitele helyett- , azért szeretné elkerülni mert érdeke fűződik ehhez.

    A legalapvetőbb érdek ez esetben, hogy az elrabolt, úgymond “államosított” vagyontárgyakat, melyeket ő “megvásárolt” továbbra is a tulajdonában tarthassa.

    Végezetül két megállapítás, az e fejezetben szereplő tények nem újak, mint erre utalás is van fent, továbbá más szervezetek, személyiségek is deklarálták ezeket. A másik, hogy a fejezet célja csak annyi, hogy a kapcsolódást mutassa be, nem tárgyaltuk a hibás jogrendszer átvitelének következményeit.

    Budapest, 2017.08.24.

    KISE Elnökség

    Egyéb

    Civiltörvény III.

    2017-06-20

    Washington: Magyarország egy újabb lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeitől

    2017.06.20.

    http://index.hu/kulfold/2017/06/20/washington_magyarorszag_egy_ujabb_lepessel_tavolodik_az_eu-tol_es_a_nato-tol/

    Újabb közleményt adott ki az USA Külügyminisztériuma, idézetek az Index cikkéből:

    Közleményben ítélte el az Egyesült Államok külügyminisztériuma a parlament elé került civil törvényt, ami Washington szerint igazságtalanul terheli meg és veszi célba a magyar civil társadalmat. A célba vett civilek Washington szerint a korrupció ellen harcolnak és a polgári szabadságjogokat védelmezik.
    Az Egyesült Államok szerint azzal, hogy a törvény ezeket a szervezeteket úgy állítja be, mintha külföldi támogatással a magyar társadalom érdekeivel mennének szembe, a kormányzat gyengíti a magyarok azon képességeit, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek és a problémáikra is ilyen módon keressenek megoldást.
    Washington szerint ha a törvény hatályba lép, akkor azzal Magyarország ismét egy további lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeivel.
    (inkább “értékeitől” jav.szerk.)

    Mikor ilyen közlemények megjelennek, és várhatóan ez még korántsem a vége a történéseknek, az embereknek ismételten fel kell tenni a kérdést, a Nemzeti Konzultáció által feltett, és igenlő válasszal zárult civil egyesületek átláthatóságára vonatkozó kérdések valóban feljogosították-e arra a kormányzatot, amit a most megszavazott Civiltörvényben tett, előírt ? A választ erre már megadtuk, de ahogy jönnek a reakciók, vélhetően egyre többen gondolkoznak el ezen.

Tovább az eszköztárra