<h1>Archives</h1>
    Hírek

    Tisztelt Érdeklődők, Szimpatizánsok, Ismerősök !

    2018-05-06


    Számos érdeklődő, ismerős, szimpatizáns kereste meg egyesületünket, és személy szerint engem is. Az ismerősök száma egyre nő.
    A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete civil érdekvédelmi szervezet, és most egy KÉRÉSSEL fordulunk mindenkihez, minden ismerőshöz.
    KÉRÜNK MINDENKIT, AKI ÉRDEKLŐDIK, SZIMPATIZÁL EGYESÜLETÜNKKEL, VAGY ITT KÜLDJÖN KÖZVETLEN ÜZENETET, VAGY ÍRJON NEKÜNK A kise.elnokseg@gmail.com
    CÍMRE.
    Mert szép dolog az, hogy szimpatizálnak velünk, hogy tetszik az oldalunk, meg Facebook-ismerősök lettünk, de hát ez még kevés. Mert az viszont már nem szép, ha a dolog ebben ki is merül, és aztán nem történik semmi.
    Tenni kellene, lépni kellene, elsőként tehát kérünk egy értesítést, és akkor lesz folytatás, ezt most elmondhatjuk.
    A kisemmizetteknek, akiket illetve családjukat kisemmizték az önkényuralom idején, elrabolták “államosítás”-nak nevezve vagyonukat, eljött most az idő.
    Várjuk tehát az értesítésüket, elég ha csak annyit írnak, ‘érdekel az egyesület munkája’ , és kétségük ne legyen, lesz folytatás.
    üdvözlettel
    az Egyesület Elnöksége nevében
    Sarkadi Károly

    Egyéb

    Jövőkép

    2018-04-27


    Ma még önelégült mosollyal, barátságtalanabbak szerint vigyorral a képükön járnak-kelnek köztünk a fidesz-tábor tagjai, de nyugalomra kell inteni a többséget, a többséget amely nem erre a most még nyertesnek gondolt pártra szavazott. A pártra mely egy kisebbség szavazata alapján kapott most a Parlamentben 2/3-os többséget.
    Természetesen érthető tehát a többség demonstrációja, egyben figyelem felhívása arra, hogy ők vannak többségben, még ha megosztottak is.
    Amiről azonban mindenképpen szót kell ejteni az események kapcsán, és ezt jó, ha a ma még fideszesek is elolvassák az az, hogy sem a fideszesek, sem a többség nem igazán tudja, mi vár az országra az elkövetkezendő években.
    Az ún. “közmédia” vagy inkább köznevetség tárgya média, mely nem más mint a fidesz szócsöve, érdemi információkat nemigen ad, és nagy hibát követ el az, aki csak erre hagyatkozik.
    Akárhány emberhez is jut el az itteni figyelmeztetés, de legalább eljut, és aki teheti adja tovább, mert jobb felkészülni a dolgokra.
    Hazánk ma sajnos egy lemaradó ország, az EU közösségben erőteljesen csúszik lefele. Ami GDP növekedés eddig volt az csak az EU-s támogatás miatt volt, de ezek kiapadnak, illetve át fogják csoportosítani őket máshova.

    Ezt majd mindenki meg fogja érezni, addig meg hallgatják a “közmédiákat” ahol erről a közelgő viharfelhőkről egy mukk sem lesz.

    Az EU-s források elvonását azok az országok érzik meg kevésbé, ahol van erős nemzeti tőke, itt az elmaradt restitúció okán sajnos nincs. Így tehát hasonló folyamat várható, mint a 2008-as világválság idején, mikor is az ország gazdasága nagyot zuhant.

    Persze, kérdezheti az olvasó, akkor konkrétan mi várható, és én személy szerint hogy készüljek fel rá?

    Egészen konkrétan, mit tegyek ?

    A nagy deviza-alapú kölcsönök idején, a 2000-es évek első felében, megkérdezte tőlem egy fiatalember, vegyen-e fel devizahitelt. Pedig az illető banki tisztviselő volt, látszólag közelebb volt a pénzügyekhez, mégis tőlem kérdezte. Azt válaszoltam neki, úgy 2-3 évvel a 2008-as világválság előtt, ha nincs égető szüksége rá, akkor semmiképpen ne. Ha meg égető szükségét érzi, akkor is csak egy nem túl jelentős összeget, amit rövid idő alatt vissza tud fizetni, túlbiztosítással.

    Később köszönetet mondott.

    Nem árverezték el a fentiek miatt az ingatlanát.

    Tehát hogy mit lehet mondani ma. A fidesz-kormányban ne bízzunk, ahogy a ballibesekben sem volt rá ok anno. Túlbiztosítás, az ma is indokolt, ne legyenek olyan kiadásaink, hogy épp csak ki tudjuk gazdálkodni jövedelmünkből, legyen legalább kétszeres túlbiztosítás. Mert ha a dilettáns fidesz-kormányzás okán egyik napról másikra arra ébredünk hogy….
    Itt zárom ezt az írást, nyugodtan lehet kérdezni ha valami nem világos, és válaszban még többet is írok a tárgyban.

    A KISE elnöke

    Egyéb

    Erőtlen gazdaság (3)

    2017-12-30

    E cikksorozat harmadik /befejező/ részében, a korábbi témát folytatjuk és levonjuk a legutolsó következtetést. Magyarország  a meghatározó GDP adatsorok alapján ma egy egyértelműen lemaradó ország képét mutatja, akár mernek beszélni erről akár nem. Arról, ami meg ez az utolsó következtetés, eddig nem hangozhatott el sehol semmi.

    A kormánypárti politikusok és úgymond szakértők menetrendszerűen dicsérik a gazdaságot, az ellenzékiek meg az ellenkezőjét teszik.

     

    1./ Kormánypárti méltatások

    Varga Mihály pénzügyminiszter/gazdasági miniszter természetesen dicséri a gazdaságunkat, elért eredményeket lát. Ki-ki döntse el, mennyire általános a következő szöveg, de idézünk:

    “… a kormány egyik legnagyobb feladata 2010 után az volt, hogy új fő irányok kitűzésével megteremtse a stabil gazdasági növekedés alapjait.  Ma már arra kell törekednünk, hogy Magyarország megállja a helyét a legfejlettebb ipari országok között, legyen szó akár az ipari termelésben alkalmazott technológiáról, akár a támogató üzleti környezetről, vagy a megfelelően képzett munkavállalókról.” /2017. december 8./

    Én azért úgy vélem ez a beállítás hogy “Magyarország megállja a helyét a legfejlettebb ipari országok között” , mármint hogy ilyeneket mondunk, ez inkább árt mint használ, erről tudja az olvasó hogy csak vágyálom. Az ilyen gazdasági beszámoló jelentésekben alig van konkrétum, csak általánosság.

    A kormány, és a pénzügyminiszter /elnézést a megnevezésért/ sokat vár a kínai nyitástól. Itt is idézet jön:

    “…hazánk geopolitikai helyzete, a két ország hagyományosan jó kapcsolata, élénk diplomáciai együttműködése lehetőséget ad arra, hogy Magyarország Kína és Európa kapcsolatában stratégiai szerepet játsszon”  /2017.dec. 22./

    Konkrétum itt sincs sok, de legalább az igyekezet fontos.  Ne ringassuk magunkat illúziókban, térségünkben szinte minden ország versenytárs ebben, mindenki szeretne közvetítő lenni a  kínai kapcsolatban. De miért választanák a kínai szereplők a versenyképességben, és más mérvadó gazdasági mutatóban nem túl fényesen produkáló országunkat ?

     

    2./ Kormány bírálatok

    Nemrég jelentek meg a kormányzat gazdaságpolitikáját bíráló  elemzések. A KPMG multinacionális, üzleti tanácsadó cég, a GKI gazdaságot elemző magáncég, elvben egyik sem definiálja magát a kormányzattal szemben, vagy annak bírálójának. A valóságban, a megjelent /közös/ elemzések  alapján azonban kijelenthető, a kormány legkeményebb bírálatát ők ketten végzik jelenleg.  Idei közös tanulmányuk vörös posztó a kormánypártiak szemében, támadják is kormányoldalról folyamatosan. A teljesség igénye nélkül a bírálatokból néhány megállapítás.

    • A magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban,
    • a 2007 és 2013 közti uniós pénzek nélkül csökkent volna a GDP, ráadásul a beáramlott 14 ezer milliárd forint ellenére a gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt. “
    • a foglalkoztatás gyenge mértékben növekedett, de még ezt sem érték volna el, ha nincsenek az EU-s támogatások.
    • romlott az ország versenyképessége.
    • a WEF /Világgazdasági Fórum/ jelentését is megemlítik, az e szervezet által  felállított  legutóbbi WEF-rangsor elkeserítő adataira hivatkoznak.
    • ugyan egynémely pozitív fejleményről is beszámolnak / pénzügyi egyensúly megőrzése, jelentős devizatartalékok, költségvetési stabilitás/ de rögtön hozzáteszik, célozva arra hogy ez nem a kormány érdeme elsősorban, hanem az EU-s támogatásoknak köszönhető, tehát a bírálat e pontokon is töretlen.

    3./ Az összegzés, és az az idei legutolsó következtetés

    Ha a fentieket összegezzük, sajnos túl optimista kép az, amit látunk, akár kormányoldalról, akár ellenzék felől nézzük a dolgokat. Itt most nem arról van szó, hogy mi a “kincstári” méltató szöveg, meg mi a “kincstári” bírálat. Az ország gazdasága erőtlen, lemaradó, ez azonnal látható ha ismét, sokadszorra elővesszük a már bemutatott GDP grafikont:

    ( Euró / fő, éves adatok, a V3 Csehország, Szlovákia és Lengyelo. átlaga )

    Lemaradunk, megint rá kell jönni.

    Az évértékelés harmadik /befejező/ cikkének vége jön lassan, tisztelt olvasó , már legutolsó következtetés –t kell csak leírni. Hogy nem olvasta, vagy hallotta ezt még sehol tisztelt olvasó, abban szinte biztos vagyok, pedig az adatsorokból ez jön ki.
    Magyarország ebben a dolgozatban bemutatott, és mások által is részletesen taglalt elmaradásáról van szó. Mint a grafikonból látható a keresztezés a 2005-2006 év fordulóján volt, azaz a V3 országok GDP átlaga ekkor hagyta le hazánk GDP értékét, és azóta az elmaradásunk csak nő. Ez így igaz, de a kép ezzel még nem teljes. Van ui. egy olyan további tényadat, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Döntse el mindenki aki ezt az írást olvassa, hogy ez a tény mennyire kardinálisan meghatározó, mennyire döntő országunk lemaradásában. Én most csak itt leírom.

     

    A GDP adatsorokból az a további következtetés is egyértelműen megállapítható, hogy e lassulás, ezen elmaradási folyamat kezdete a 2000-es évre datálható, arra az időpontra, mikortól az első Orbán-kormány az ún. “kétéves költségvetés” eszközével, és a többi hatalmi eszközével, rövid idő alatt kiiktatta a hatalomból a Független Kisgazdapártot, annak összes meghatározó szereplőjével együtt.

    Budapest, 2017.12.29.

    A KISE elnöke

    Egyéb

    Erőtlen gazdaság (2)

    2017-10-28

    Többek kérésére készült e hármas cikksorozat, de ami ezen második részben kerül ismertetésre, az bizony nem egy sikertörténet, nagyon enyhe kifejezéssel szólva. Röviden és tömören összefoglalva, Magyarország  a meghatározó GDP adatsorok alapján ma egy egyértelműen lemaradó ország képét mutatja, akár mernek beszélni erről akár nem.

    Igen érdekes, ahogy a közszereplők nyilatkoznak a témában,  és ha nem lenne tragikomikus azt lehetne mondani vicces, de nem az. Sajnos ebben semmi humoros nincs, hogy az országunk gazdasága marad le, a régióhoz, a velünk együtt indult országokhoz képest.

    Tölgyessy Péter az Atv-ben kijelenti hogy Magyarországon nemzeti tőke azaz magyar tőke, nem létezik.

    Csath Magdolna előadja több műsorban, hogy Magyarországon a termelékenység sajnos rendkívül alacsony.

    E két közszereplő, ha ez vicc lenne, azt is mondhatnánk valami eszement vetélkedő játékmestere, elkezdenek mondani egy mondatot, egy megállapítást, no, akkor most a versenyzőknek ki van adva a feladat, oldják meg, mi az oka a leírt jelenségnek.

    Az már talán nagyon mellbevágó lenne, ha úgy fogalmaznánk, e két jeles szakember, ha venné a bátorságot és elmondanák, hogy

    azért nincs magyar tőke /Tölgyessy/ és azért katasztrofálisan alacsony a termelékenység /Csath/ mert mindez az eddig elmaradt restitúciónak, vagyonvisszaadásnak a következménye,

    nos akkor tarthatnának ők attól, hogy a különféle pozíciók, és véleményvezéri lehetőségek egy csapásra megszűnnének számukra.

    Ettől függetlenül is, kettejüktől függetlenül is, ebben az országban annyi sok gazdasági szakember van, ontják a híreket és nyilatkozatokat a növekedő foglalkoztatottságról, az idetelepült multis összeszerelő üzemek prosperálásról, a bankszektor erejéről és hazai kézbe kerüléséről, hogy az embernek, főleg a gazdasági kérdésekben kevésbé tájékozottaknak az a naiv benyomása támad, hogy ez itt egy sikertörténet.

    De mi a valóságban ?

    Ez.

    Ez a magyar valóság.

    ( Euró / fő, éves adatok, a V3 Csehország, Szlovákia és Lengyelo. átlaga )

    Tán nem tudta tisztelt olvasó, hogy amikor legutóbb, másfél éve, ennek a grafikonnak az időarányos elődjét feltettük a honlapunkra, elkezdték vegzálni az Egyesületünket, bírósági és ügyészségi vizsgálat indult ellenünk, mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva. No, most készülhetünk a következőre.

    Erről a grafikonról minden magyarnak úgy kellene tudnia, mint az egyszeregyről, mert ebben van a sorsa.

    Lemaradunk.

    A grafikon a lényeget mutatja, a GDP adatok a magyar gazdaság fokozatos lemaradását mutatják, a velünk együtt indult és korábban inkább mögöttünk volt másik három Visegrádi Ország vonatkozásában.

    Nem untatnám az olvasót nagyon a trendszámítás rejtelmeivel, de a grafikonon a szaggatott egyenes vonalak /lineáris trend/ az jelzik, hogy amennyiben a feltételek nem változnak, a lemaradás nagy eséllyel tovább nő.

    Szintén nem kívánom tovább “untatni” a tisztelt olvasót a számok erdejével, de úgy vélem mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy a szintén velünk együtt indult Románia és Bulgária vonatkozásában, Magyarországra nézve  hasonlóan aggasztó folyamatok érzékelhetőek. Arról van szó, hogy míg 2005-ben 5550 Euro/fő volt e két ország elmaradása, a különbség  hazánktól, hazánkhoz képest,  ez mára /azaz 2016-os a legfrissebb éves adat/ már lecsökkent 3900 Euro/fő értékre.

    Magyarán fogalmazva e két mögöttünk lévő ország kezd behozni minket, a gyenge gazdasági teljesítményünk okán.

     

    Az évértékelés második cikkének végére ért, tisztelt olvasó , még egy harmadik is lesz.

     

    Budapest, 2017.10.28.

    A KISE elnöke
    / Forrás: Eurostat, Ksh /

    Egyéb

    Erőtlen gazdaság (1)

    2017-09-11

    Előzőleg a KISE fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából írt egy értékelést az elnök, 2015-ben. Most ugyan nincs kerek évforduló, “csak” a 27-edik, de többek biztatására és kívánságára most újabb értékelést ad az Egyesület elnöke, sőt, szeretnék ha legalább évente ezt mindig megtenné.

    Rendben, az emberek, azok akik támogatnak  minket, jogosan várják el, hogy tájékoztassuk őket. Akik meg ellenségesen, kritikusan viszonyulnak hozzánk / ilyenektől is kapunk leveleket, meg más formában is megkeresnek/ azoknak is tudomására hozzuk az aktuális álláspontunkat, véleményünket.

    A gazdaság erőtlen, így lehet röviden sommázni, állapota nem túl szívderítő. De ezt az emberek igen nagy többsége érzi is.

    A gazdaság erőtlen, lemaradó állapota az eddig elmaradt restitúciónak köszönhető, sajnos, mivel az elmaradás okán nincs magyar tőke.

     

    Ezen írás az Index-ben megjelent cikkekből vett idézeteket és grafikonokat tartalmaz, de azzal a megjegyzéssel, hogy sajnos az ott levont következtetések hiányosak, a lényegi következtetés hiányos. Bele kellett volna írni a fenti kiemelt megállapítást, nyilván azok akik ott ilyen cikkeket lehoznak, ezt nem tehetik meg valamely okból.

    Elolvasásra ajánlható tehát:

    http://index.hu/gazdasag/2017/09/08/orban_unios_penz_gdp-novekedes/
    /Orbán Viktor mondott néhány butaságot a magyar gazdaságról/

    valamint:

    http://index.hu/gazdasag/2017/03/30/unios_penzek_nelkul_siralmas_allapotban_lenne_a_magyar_gazdasag/
    /Uniós pénzek nélkül siralmas állapotban lenne a magyar gazdaság/

    Harmadikként álljon itt ismételten egy szintén az Index-ből lehozott grafikon, melyet nem az első alkalommal teszünk fel honlapunkra, és azért mert fontos:

    S végül, a teljesség igénye nélkül, de meg kell említeni azt a “Magyarország megyetérképe” cikksorozatot is, melyet az Index rendszeresen lehoz, s melynek a lényege az, hogy minden megyénél bemutatja, melyik a domináns, uralkodó munkáltató, a legtőkeerősebb cég.

    Magyar cég nemigen van egyik megyében sem, mivel az elmaradt restitúció miatt ezeket a posztokat szinte mindenütt külföldi cég szerezte meg.

    Pártpolitikai csatározásokba nem kívánunk belemenni, így nem kívánjuk kommentálni azt sem, hogy Orbán Viktor mondott-e “néhány butaságot” a gazdasággal kapcsolatban, de a magyarázatot azt ide szó szerint betesszük, idézzük:

    “az uniós pénzeknek kiemelkedő szerepe volt a GDP növekedésében a csatlakozást követő évtizedben”
    valamint
    “Az tehát nyilván tévedés, hogy uniós tagságunk előtt nem jött pénz az uniótól.”
    Mindenki döntse el, ha elolvasta a cikkeket, mennyire volt okos dolog a miniszterelnöktől a témában nyilatkozni, támadási felületet adni, ez az írás azonban az Egyesület céljainak alárendelve íródott, és egyáltalán nem az éppen aktuális kormányfői megnyilatkozásokat kívánjuk minősíteni. Aki minősíteni akarja, tegye meg maga.
    További idézetek az Index-től:
    “Uniós pénzek nélkül siralmas állapotban lenne a magyar gazdaság”
    “A magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP”
    A fentihez annyit, az “55 éves” grafikon  1,75 %-os becsült átlagos GDP növekedés használatával készült, itt meg lehoztak 4,6 %-os növekedést, ennek mintha még siralmasabb lenne az átlaga, még ha világválság is volt az időszakban.
    Az EU-s támogatás hiányába meg jobb bele nem gondolni, a nem létező magyar tőke árnyékában.
    További idézet:
    “Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a régiós országokhoz képet minden létező statisztikán, mind a legutóbbi WEF-rangsor, mind a régiókra vonatkozó uniós statisztika szomorú trendet mutat.”
    Ugyanez a cikk megemlíti, hogy “stabilizálta a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlyát” az EU-s segítség, kérdés persze, hogy mihez képest stabilizálta, a nagyobb leszakadáshoz képest, így csak “kicsit” szakadtunk le… ?
    Javasoljuk a tagságnak, és támogatóinknak tehát, olvassák el ezen Index-ben megjelent írásokat, és elolvasás után, rögtön tegyék fel a kérdést:
    Mi hiányzik ezekből a cikkekből ?
    Mert ezek a cikkek csak egy tüneti diagnózist adnak, a GKI, a KPMG, a Napi.hu, meg a nemzetközi szervezetek, /a WEF itt hivatkozott/ de a kiváltó okot, a restitúció elmaradásából következő magyar tőke hiányáról egy “bötű” említés nincs, ezekben sehol.

     

    Ez így elég szánalmas.

     

    Ezt az írást úgymond “lektorálásra” kiadták támogatóinknak, szimpatizánsainknak, akik otthon vannak gazdasági kérdésekben. Így jött egy olyan kritika, hogy az egyszerű embereknek, akik nem járatosak a gazdaság kérdéseiben, összefüggéseiben, ez így talán nehezen emészthető, mert ők csak azt szeretnék, ha lenne jó állásuk, jó jövedelmük, ha közelítenénk a fejlett Nyugat-hoz.
    A válasz az, hogy a cikk pontosan erről szól, erről is szól.

     

    Az értékelés első cikke volt ez, továbbiak várhatóak.

     

    Budapest, 2017.09.11.
    A KISE elnöke

    (a háromrészes  elemzés második része október közepén várható)

Tovább az eszköztárra