A családi ezüstnek otthon a helye ?

Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak.

http://os.mti.hu/hirek/128590/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete szintén örömét fejezi ki a pár órával ezelőtt bejelentett hír hallatán, sikerült visszaszerezni az országnak a Seuso kincsek összes ismert darabját.

Ön, Miniszterelnök Úr, efelett érzett jogos örömében nyilatkozta a fenti mondatot, mellyel nemcsak hogy egyet értünk, de azt kérjük az ország nyilvánossága előtt, legyen ebben a kérdésben következetes, és kerüljön végre vissza a családi ezüst, az elrabolt úgymond „államosított” vagyon minden magyar családhoz, a törvényes tulajdonosokhoz, akiket kisemmiztek az államosításokkal, úgy ahogy ez már itt Európában minden országban restitúciós törvényekkel megtörtént, Magyarország kivételével.

A magyaroknak a családi ezüst az ún. „államosítással” elrabolt ház, lakás, vállalkozás, üzlet, gyár, és még sok minden érték, amire a kommunisták szemet vetettek, alighogy megkaparintották jogtalanul a hatalmat.

Alaptörvényünk is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz, melytől magyarok millióit fosztották meg a kommunista önkényuralmi időszak alatt, és ezeket a vagyonokat a mai napig nem adták vissza a törvényes tulajdonosoknak.

A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete ezért e nyílt levélben arra kéri a Miniszterelnök Urat, és Kormányát, hogy restitúciós törvények meghozatalával adják vissza a magyaroknak az elrabolt vagyonokat.

Sarkadi Károly

A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

Elnöksége nevében

 

 

Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti a Seuso kincsek visszaszerzését /2017.07.12/

vitéz Nagybányai Horthy Miklós megítélése kapcsán fellángolt vita

Tagságunkat erősen foglalkoztatja a kérdés, bár sokan azt mondják, a téma közvetlenül nem kapcsolódik Egyesületünk céljaihoz, ezzel nem igazán értünk egyet. Van több kapcsolódási pont. Üdvözlendő az, hogy a miniszterelnök a Kormányzó Urat méltatta, vagy mondjuk úgy talán, kezdő lépéseket tett az irányban, hogy sok-sok éves méltatlan posztmarxista torzítás, megaláztatás után az ország egyik kiemelkedő államférfija az őt megillető helyre visszakerüljön.

I. Axiómák

Miért foglalkozunk Horthy Miklós Kormányzó Urral, miért kapnak rendszeresen helyet honlapunkon az ővele kapcsolatos cikkek, állásfoglalások, vélemények ? A válasz erre az, hogy azért mert úgymond fontos kapcsolódási pontok vannak Egyesületünk restitúciós céljai, és a II. világháború előtti társadalmi-gazdasági rendszer között. Erről e cikk olvasásakor képet kap az olvasó, de elsőnek ismertetnénk néhány axiómát , melyet fontosnak tartunk tudatosítani ahhoz, hogy egyáltalán legyen kiindulási pontunk a mára kialakult helyzet értékeléséhez.

  • A lényegében marxista eredetű balliberális oldalnak nem érdeke az, hogy a magyarok, a nép megtalálja önazonosságát, az meg különösen nem, hogy büszke is legyen rá, akkor sem ha erre minden oka meglenne.

Köztudott Rákosi gonoszkodó, de hozzáállását és szándékait jól tükröző odamondása hatalomra kerülésekor „most én meg mit kezdjek tízmillió fasisztával ?” a jobb magyarázat, meg a fiatalabbak kedvéért hozzátesszük, a diktátor ezzel miránk, a magyar népre gondolt, talán csak a kommunista párt szekértábora volt a kivétel.

Rákosit „érdemeinek” megfelelően hamar kivágták a hatalomból, de sajnos ez a mentalitás, a magyar nép ilyen irányú lenézése megmaradt, nem csak a későbbi kommunista rendszerben /kádár-korszak/ de megmaradt a mai napig a balliberális körök részéről.

  • Horthy Miklós valóságos eredményeinek, sikerének, méltatásának bármilyen formában való megjelenése a közéletben a balliberális oldal számára azért nem kívánatos, mert a legfőbb céljukat, az önazonosság nélküli, a nemzeti öntudat nélküli nép kialakulását egy pillanat alatt ellehetetleníti.

Olyan ez az önazonosság és nemzeti öntudat nélküli nép elképzelés, mint egy kártyavár. Egyetlen mondattal, egyetlen felismeréssel egyből összedől a nagy hangon kiépített tévtan együttes. A Kormányzó Úr nem volt sem antiszemita, nem volt sem a nácik, sem Hitler barátja.

Szánalmas az az „érvrendszer” melyet a balliberálisok elő szoktak húzni tarsolyukból, ha szóba kerül a téma, mint most is. Csak azért térünk ki rá, mert néhányan hajlamosak arra, hogy vevők legyenek az ilyen tévtanokra.

A Kormányzó Úr barátai között számos zsidó ember volt, a felsorolásukat most mellőznénk, de erről a Kormányzó Úr emlékét őrző honlapon olvasni lehet. Ő lett volna antiszemita, mikor a németek országunkat ért megszállásáig a zsidó honfitársaink békében éltek itt ?

A balliberális „érvrendszer” ékköve a Zsidótörvényekre való hivatkozás. Azonban itt az alap dolgokat mélyen elhallgatják, nevezetesen azt, hogy ha a tengelyhatalmak, a náci Németország nagyfokú nyomásgyakorlása ellenére nem hoz meg ilyen törvényeket a magyar kormány akkor, nos akkor az országunk megszállása nem 1944. tavaszán, de jóval korábban megtörtént volna. Ezt tudta jól az akkori vezetés, és ezért kényszerült erre a lépésre.

  • A zsidótörvények meghozatala az országra nehezedő nyomás, és a megszállás elkerülése miatt történt kényszerű intézkedés volt a Horthy korszakban, melyhez hozzá kell tenni, országunkban zsidó honfitársaink ekkor is békében éltek, senkit nem vittek el addig, amíg az ország független, azaz megszállásmentes volt, sőt, országunk egyfajta „sziget” volt a környező náci-szövetséges országokhoz képest, mert ott nem maradtak a zsidó emberek háborítatlanul, ott folytak a deportálások.

Arra pedig szintén lehet tévtanokat építeni, vádaskodni, hogy „miért maradt hatalmon” a Kormányzó Úr akkor, mikor bekövetkezett az ország náci megszállása. De nagy-nagy tévedés azt hinni, hogy ha akkor lemond, az segített volna bármiben is, ennek ellenkezője az igaz. Hatalma fokozatosan korlátozódott, mivel Hitler, a németek rájöttek, hogy a Kormányzó Úr az országunk érdekeit képviseli, és nem lesz báb, szolgaként viselkedő kollaboráns, azaz olyan figura, mint amilyeneket a nácik állítottak az általuk megszállt országokban. Ha azonban lemondott volna ’44 tavaszán, a Kormányzó Úr nem tudta volna utasítani az év nyarán Koszorús Ferenc ezredes urat, hogy akadályozza meg a budapesti zsidóság deportálását.

A balliberális oldal úgymond történészei inkább egyfajta agit-prop tevékenységet végeznek e tárgyban, azaz elvtelen és logikátlan próbálkozások vannak részükről, melynek az a célja hogy a Kormányzó Urat besározzák. Azt állítják a Kormányzó Úr már „a kezdetektől” tudott volna a zsidók megsemmisítéséről, de ha ez igaz lenne, akkor ugyan miért utasította Koszorús ezredes urat a megszálló németek ellenében, miért kockáztatott, miért tett a zsidó honfitársaink életben maradásáért a németek esetleg várható retorziója ellenére is ?

A balliberális „történészek” azzal is érvelnek, hogy magyar hatóságok és csapatok intézkedtek a zsidó emberek deportálása végett, nem is a németek. Amikor ez a tévtan elhangzik, akkor rögtön fel kell tenni pár kérdést, mely az állítások félrevezető voltára rámutat. Mikor intézkedtek a „magyar hatóságok” az ország megszállása előtt, vagy utána ? Milyen „magyar hatóságok” azok, melyek egy megszállt ország részei ? A valóság ezzel szemben az, hogy magyar fasiszták, ilyen baky-félék felbátorodtak a megszállás után, és kiskirályokként kezdtek el viselkedni, ún. Csendőrpuccsot terveztek a Kormányzó Úr ellen.

  • A balliberális oldal emberei, hangadói a Kormányzó Úr cselekedetei, értékelése kapcsán már eljutottak odaáig, hogy következtetnek arra is hogy ha nem tett meg valamit akkor az a baj, de ha megtette akkor meg az a baj. A lemondásával kapcsolatos kérdésre ez a balliberális viselkedés teljesen illik.

Ez a viselkedés egyébként két, kádár-korbeli műalkotást jutat az ember eszére, egyrészt Hofi Géza, a korszak humoristája értekezett a „nyúlról” akit azért kell megverni mert van rajta sapka, de azért is ha nincs rajta. A másik alkotás meg a Tanú c. film, melyben bemutatták hogy az elvtársak már jó előre elkészítik az ítéletüket arról akit el akarnak ítélni, és ebben senki és semmi, de legfőképpen a tények és a valóság nem akadályozzák meg őket, jöhetnek az ürgebőrbe varrt bizonyítékok és a békaemberek is. Ungváry és Karsai balos hangadók ezt a vonalat tökéletesen megtanulták és alkalmazzák is. Csak legyen aki vevő erre.

Tanúi voltunk már több alkalommal ellenséges demonstrációknak, mikor is a Kormányzó Úr ellen, a lejáratása céljából tüntettek, Horthy-szobrokat megrongálnak, stb.

  • A Kormányzó Úr elleni demonstrációkban, cselekedetekben sokszor olyan megtévesztett zsidó emberek a főszereplők, akik valójában az életüket köszönhetik a Kormányzó Úrnak, hiszen meg sem születhettek volna, ha ő nem akadályozza meg szüleik, nagyszüleik deportálását, megsemmisítését.

Ha a korábbi rendszer elkötelezett hívei, a kommunista gondolkodást levetni nem tudó és nem is akaró megrögzött marxisták ontják szitkaikat a Kormányzó Úrra, azon az emberek már nemigen ütköznek meg, ezekkel nem lehet mit tenni. De az már inkább szomorú, és kétségbe ejtő, mikor megtévesztett zsidó emberek, azért támadnak a Kormányzó Úrra, mert a ravasz, körmönfont, tehát a nem buta de gonosz marxista korifeusok rájöttek arra, hogy ezeket az embereket azzal tudják befolyásolni, ha felmenőik gyalázatos megsemmisítését használják fel erre, saját aljas céljaik érdekében. Erről az aljas célról szólt a kádár-korszak teljes történelem-tanítása. Sajnos volt aki ezeket a tévtanokat el is hitte, és a mai napig hiszi.

Itt tehát arról van szó, hogy a Soa-t, a Holokauszt-ot a marxisták egy újabb gazságra használják fel, az ő ellenségüket, Horthy Miklóst és rendszerét rágalmazzák meg azzal hogy felelős volt ebben.

Nem volt az, sőt ellenkezőleg, megpróbálta menteni, sőt Budapest esetében sikeresen menteni a zsidóságot.

A Horthy korszakot lehet több szakaszra bontani, de a zsidóság üldözetése, és a független hatalomgyakorlás szempontjából markánsan 2 részre lehet bontani, mégpedig az 1944. március 19-i német megszállás előtti és az az utáni időszakra, a Kormányzó Úr eltávolításáig. Az első részben természetesen nem voltak deportálások, a másodikban kezdődtek meg. Lehet ugyan a második szakasz deportálásaiért a Kormányzó Urat megrágalmazni, felelőssé tenni, de aki ezt teszi az vagy tudatosan hazudik, vagy történelmi alap ismeretei hiányoznak. Bár ez utóbbi eset azért nem valószínű, mert ha valakinek sejteleme nincs az eseményekről, akkor nem kezd állításokba.

A balliberális hangadók /szándékosan történész helyett ez a megnevezést használjuk, lásd pl. Ungváry, Karsai, stb./ azt próbálják elhitetni, hogy a Kormányzó Úr antiszemitizmusát az támasztaná alá őszerintük, hogy Zsidótörvények születtek kormányzása alatt. Valóban születtek ilyenek, de csak ennyi igaz, ez a marxista következtetés hamis. A következőket kell tudni annak aki a kommunista tévtanok mételye alól fel kíván szabadulni, mert elhitte ezeket a tévtanokat eddig.

1./ Zsidótörvények, Numerus Clausus törvények abban az időben az igen erős nemzetközi nyomás hatásaképpen gyakorlatilag mindenütt voltak Európában, sőt még az USA-ben is. Sőt az USA-ban még néven is nevezték a törvényükben a zsidó embereket. De manapság nemigen lehet találkozni olyan híradással ahol ezt felróják. Nekünk miért róják fel ?

2./ Ha a Kormányzó Úr ellenáll a Numerus Clausus törvények meghozatalának, az ország náci megszállása jóval a 1944. március 19-i időpont előtt következik be, ezt a környező, nácik által „megbízhatatlannak” minősített országok példája ékesen bizonyítja.

Teljesen egyértelmű tehát, ezen törvények meghozatala a hazai zsidóságnak nemhogy nem ártott, hanem őket védte.

 

II. Kapcsolódási pontok

/folytatása következik/

Civiltörvény III.

Washington: Magyarország egy újabb lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeitől

2017.06.20.

http://index.hu/kulfold/2017/06/20/washington_magyarorszag_egy_ujabb_lepessel_tavolodik_az_eu-tol_es_a_nato-tol/

Újabb közleményt adott ki az USA Külügyminisztériuma, idézetek az Index cikkéből:

Közleményben ítélte el az Egyesült Államok külügyminisztériuma a parlament elé került civil törvényt, ami Washington szerint igazságtalanul terheli meg és veszi célba a magyar civil társadalmat. A célba vett civilek Washington szerint a korrupció ellen harcolnak és a polgári szabadságjogokat védelmezik.
Az Egyesült Államok szerint azzal, hogy a törvény ezeket a szervezeteket úgy állítja be, mintha külföldi támogatással a magyar társadalom érdekeivel mennének szembe, a kormányzat gyengíti a magyarok azon képességeit, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek és a problémáikra is ilyen módon keressenek megoldást.
Washington szerint ha a törvény hatályba lép, akkor azzal Magyarország ismét egy további lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeivel.
(inkább “értékeitől” jav.szerk.)

Mikor ilyen közlemények megjelennek, és várhatóan ez még korántsem a vége a történéseknek, az embereknek ismételten fel kell tenni a kérdést, a Nemzeti Konzultáció által feltett, és igenlő válasszal zárult civil egyesületek átláthatóságára vonatkozó kérdések valóban feljogosították-e arra a kormányzatot, amit a most megszavazott Civiltörvényben tett, előírt ? A választ erre már megadtuk, de ahogy jönnek a reakciók, vélhetően egyre többen gondolkoznak el ezen.

Civiltörvény II.

Tegnap lett elfogadva a Civiltörvény, és tegnap jelent meg erre válaszul Mti közleményünk is. A törvény jól láthatóan hatalmas hullámokat kavar, és ki tudja hol lesz ennek a vége. Szó szerint idézzük az Amerikai Nagykövetség igencsak határozott elutasító álláspontját is:

https://hu.usembassy.gov/hu/az-amerikai-nagykovetseg-nyilatkozata/

Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak.  Ez az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.  Amennyiben életbe lép, a törvény visszalépést fog eredményezni a NATO, az EU és az EBESZ által képviselt egyesülési jog és szólásszabadság érvényesülése tekintetében, valamint a civil szervezetek támogatása iránti közös elkötelezettségünkben. Azon állítások, melyek szerint ez a jogszabály az Egyesült Államokban létező Idegen Ügynökök Bejegyzéséről szóló Törvényen alapul, nem valósak.

szerző | 2017. június 14.

Hiába ért egyet ezzel az állásponttal a civilek vélhetően 99 %-a, velünk együtt, a kormány valószínűleg úgy fogja majd kommentálni ezt, mint a “belügyekbe való beavatkozást” , azaz “egy idegen állam ne szóljon bele az országunk belügyeibe” és hasonlóak.

Hasonlóan vihart kavart Egyesületünkön belül is a kérdés. Többen megint azért aggódnak hogy nehogy a pártpolitika vizeire kerüljön civil szerveztünk. Nem fog odakerülni, de egynémely dolgot azért le kell szögezni, és a közvélemény számára világosan elmondani. Egy ilyen nagyon lényeges elem az hogy

A mostani Nemzeti Konzultáció ugyan hasznosnak mondható, kérdései valóban foglalkoztatták az embereket, a civil egyesületekre vonatkozó részek is, de az adott válaszok, és a benne kifejeződő népakarat arra nem jogosították fel a kormányzatot, hogy a civil szervezeteket -minden civil szervezetet értendő ez alatt, aki kintről pénzbeli támogatást kap- megalázó eljárásban, megbélyegzésben és regisztrálásban ledegradálják.

A Nemzeti Konzultáció kérdéseire adott egyöntetű válasz legfeljebb arra jogosították volna fel a kormányt, hogy átláthatóvá tegye a külföldi támogatást, erre pedig teljesen elégséges lett volna, ha az egyesületeknek az  amúgy is évente közzéteendő Beszámolóikban ennek közzétételét is előírják. De az, ami a Civiltörvényben van, regisztráció, megalázás, az köszönőviszonyban sincs a Konzultáció kérdéseivel, az önkényes.

További önkény az is, hogy mint erre már korábban rámutatunk, és az USA Nagykövetség idézett cikke is céloz rá, hogy

válogatás nélkül mindenkit, akár nemzeti ügyet képvisel, akár nem, mindenkit megaláz, megbélyegez,

akinek kintről utalnak a megadott pénzösszegen felül.

Kisgazda szellemiségű Egyesületünk nem mulasztja el annak megemlítését, hogy visszaköszön a múlt…. Torgyán József elnök úr számos esetben, parlamenti felszólalásaiban és könyveiben is figyelmeztetett, a hatalmon lévők, úgymint Mdf meg Fidesz, csak azt tegyék, annyit tegyenek, amire a nép, a választók felhatalmazták őket, és többet nem.

Elnök úr ma már nem tud szólni, sajnos, ezért itt és most mi tesszük meg a figyelmeztetést, csak azt tegyék amire felhatalmazást kaptak….

Budapest, 2017.06.15.

KISE Elnökség

 

 

 

MTI közlemény – Az Országgyűlés által ma megszavazott Civiltörvény kapcsán.

http://os.mti.hu/hirek/127713/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesuletenek_kozlemenye

A más országok példájára hivatkozva megszületett törvény sajnos elég egyoldalú szemléletet tükröz, és pontosan a jelenlegi kormány közeli erők által gyakran kifogásolt „kettős mérce” alapján született.Ezért Egyesületünk felhívja a figyelmet arra, hasonló szigorral járhatnának végre el a korábbi önkényuralmi rendszer ügynökeivel szemben, akik több százezres nagyságrendben épültek be 20-30 éve a mostani pártokba. Őket nem kell ügynökként megjelölni ? A közvélemény ezt inkább elvárná.

Továbbá meglehetősen zavaros definíció az, hogy „külföldről támogatott szervezet” , mert nincs pontosítva. A pénzbeli támogatásra történő hivatkozás véleményünk szerint elégtelen bármilyen megalapozott minősítéshez. Ellenpéldát is lehet természetesen felhozni, van olyan civil szervezet, mely külföldi pénzből magyar nemzeti célokat követ, és tesz is ezért. Vagy azt is példának lehet említeni, hogy magyar nemzeti célokért egy külföldi multinacionális cég tett sokat. Konkrétan a Bunge 200 éves amerikai multinacionális cégről van szó, akik bátor és sikeres lépéseket tettek országunkban az elburjánzó korrupció visszaszorítására.

Talán ennyi példa elég is annak bemutatására, hogy tévút az ilyen zavaros definíciójú törvénykezés, sokkal hasznosabb lenne igazságtételi törvényeket hozni végre, ahogy ezt az összes többi volt szovjet-blokkbeli ország már megtette, lehetne kezdeni a volt Mszmp-ügynökök megjelölésével.

Archívum – kiemelt cikkek

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
– Vannak sokkal fontosabb dolgok is, mint amiről beszélnek

Budapest, 2017. február 25., szombat (Mti – OS)

http://os.mti.hu/hirek/124603/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz
http://os.mti.hu/hirek/124604/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2resz

Hallgatjuk a beszédeket, a megemlékezéseket. Nem fér hozzá kétség, a 20. század két nagy borzalma közül a kommunista rendszer volt az egyik, 100-150 milliós áldozat tömegével, mérhetetlen anyagi pusztításával, mely beígért fejlődés és jólét helyett pontosan ennek ellenkezőjét eredményezte a fél világnak. Sokan bűnöst keresnek, és színes a kép, kik lehetnek felelősek. Igaz, a bűnösöket fel kell kutatni, meg kell nevezni. Sokan bemutatják a rendszer borzalmait, hogy emlékezzen az utókor. Ez is helyes.

Ezek tehát fontos dolgok, de vannak sokkal-sokkal fontosabbak ! Mégpedig ma, és itt az, hogy a kommunizmus által okozott, és a mai napig nem helyrehozott károkozásokat, melyek az országra a mai napig káros következményekkel hatnak, fel kellene végre számolni. Ez nagyságrendekkel fontosabb lenne mint a megemlékezések, a bűnös keresések.

Ha konkrétumokat kell megnevezni, melyek talán nem mindenki előtt ismertek, az első és leglényegesebb az, hogy országunkban magyar tőke, magyar nemzeti tőke ma nem létezik. Azért nem létezik, mert az országban elmaradt a restitúció, a kommunizmus alatt elrabolt vagyonok visszaadása a törvényes tulajdonosoknak, örököseiknek.

Ez „A” legnagyobb, ma is ható károkozás.

A sok-sok mikro- kis-, és a néhány közép vállalkozás, melynek tőkeereje nevetséges, elenyésző az itt jelenlévő multik tőkeereje mellett, becsülendő módon igyekszik helyt állni, de könnyűek a megmérettetésben. Sok elemző leírta már, a multik nélkül, a multik esetleges kivonulása esetén, az ország GDP-je zuhanna, mások még egy gazdasági összeomlást is vizionálnak hozzá.

Restitúciós törvényeket, a kommunisták által elrabolt vagyonok visszaadását megvalósító törvényeket már minden európai volt szovjet-blokk országban hoztak és végrehajtottak az egyetlen Magyarország kivételével.

A tulajdoni igények nem évülnek el, akkor sem évülnek el, ha az eddigi kormányok eddig nem voltak képesek visszaadni az elrabolt vagyonokat.

Ha ebben változás nem történik, az sajnos a károkozás továbbélése mellett az ország lemaradását kiszolgáltatottságát is eredményezi.

Budapest, 2017. február 25., A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján

KISE elnökség

A Kisemmizettek Emléknapja

1952. FEBRUÁR 17. – 2017. FEBRUÁR 17

Budapest, 2017. február 17., péntek (Mti – OS)

http://os.mti.hu/hirek/124369/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-1_resz

http://os.mti.hu/hirek/124370/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye-2_resz

Hatvanöt éve, a Rákosi korszak legsötétebb éveiben, 1952.II.17-én lépett hatályba a hírhedt 4. 1952. Tvr., azaz Törvényerejű Rendelet, mellyel mára közel 6 millió magyart kisemmiztek, azaz házától, lakásától vagy egyéb ingatlanától megfosztottak. Jóllehet eddigre már elrabolták a gyárakat, üzemeket, a vállalkozások óriási többségét, de ekkora méretű rablás, mint amilyen e februári naptól elindult, a magyar történelemben még soha nem volt, sem ez előtt, sem utána.

A kommunista rendszerre jellemző terror és zűrzavar a társadalom legalját emelte legfelülre, és ennek megfelelően ezt a szabadrablást biztosító rendeletet is ez jellemezte. A rendeletben szereplő “hat lakószobánál nagyobb” ingatlanok “államosítástól” /értsd rablástól/ való megmenekülése, vagy a marxista terminológiák még a hatóságok számára is értelmezhetetlen zagyva elegye széles táptalajt adott az önkényeskedésnek, a féktelen szerzési vágynak ugyanúgy, ahogy 8 évvel azelőtt, 1944-ben lehetett rabolni zsidó honfitársainktól. Sok esetben ugyanazok, csak akkorra a barna mundért vörösre cserélték.

Az összes volt “szocialista” országban megtörtént már az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével, itt nem adott vissza semmit egyetlen eddigi kormány sem. Soha nem hozták helyre a 4. 1952. Tvr. meg a többi szabadrabló /államosító/ törvény pusztítását.

A kommunizmus nyomasztó örökségéből és károkozásaiból csak nagyon nehezen tud szabadulni országunk. Dilettánsok és a korábbi rendszer emberei az 1990-es első többpártrendszerű választások után is sajnos meghatározó pozícióban maradtak. A Sólyom László vezette AB számos elemző szerint elemi jogi tévedései közül a legnagyobb, – nevezetesen mikor legitimnek ismerte el a kommunista rendszert, ezzel együtt annak jogrendszerét, és abból jogfolytonosan próbálta továbbvinni az 1990 májusa utáni jogrendszert – , katasztrofális állapotokat idézett elő országunkban.

Ebben a kilátástalan helyzetben az első igazán kedvező fordulatot a mostani kormány által megalkotott Alaptörvény/Alkotmány U) cikkének megjelenése jelentette. Ennek (1) bekezdésében kerül végre megállapításra az az alappillér, melyet a Sólyom-AB teljesen figyelmen kívül hagyott, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

Álláspontunk szerint ez az a megállapítás, ami alapján tovább kell lépni, sőt következik is a továbblépés szükségszerűsége. Az illegitim rendszer törvénytelenségeit, jogsértéseit helyre kell hozni. Az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása, itt Európában utolsóként a volt szovjet-blokkbeli országok sorában, alapvető következménye ezen U) cikk (1) bekezdésének.

Budapest, 2017.február 17.

KISE Elnökség

Az amerikai hatóságok megelégelték a trükközést

Barack Obama aláírta a nácik által elrabolt műkincsek visszaszerzését segítő HEAR törvényt

http://europe.newsweek.com/nazi-looted-art-shepherdess-bringing-sheep-university-oklahoma-505736?rm=eu

http://europe.newsweek.com/obama-hear-act-law-holocaust-534793?rm=eu

magyarhirlap.hu

www.napi.hu

 

A nácik által elrabolt műkincseknek az örökösök által indított visszaszerzését különféle trükkökkel, időhúzással manipulálták eddig különféle szervezetek, úgymint múzeumok, a „múzeumi lobbi” , de sajnos ide értendők a felügyelő kormányszervek is.

Részletek a fent hivatkozott magyar cikkekből:

Napi.hu – 2016. december 21.

Óvatos becslés szerint a II. világháború alatt az európai műkincsek ötödének nyoma veszett, mivel a nácik elrabolták. Még mindig
300 ezer értékes műtárgy nem került vissza eredeti tulajdonosához – ezek múzeumokban vagy magángyűjteményekben lehetnek. Az elrabolt javak megtalálásában
korszakhatárt jelölhet az új amerikai törvény, amely Obama elnök aláírásával életbe lép. Az ügynek komoly magyar vonatkozásai is vannak.

 

Eddig a restitúció és a proveniancia-kutatás (műtárgyeredet-kutatás) során nagyon nehéz volt legyőzni a kormányok és a
múzeumi lobbi ellenállását. A nácik által évtizedekkel ezelőtt elrabolt műkincsek túlnyomó része ezért nem kerülhetett vissza jogos
tulajdonosához még akkor sem, ha kellő mennyiségű pénzzel és türelemmel rendelkeztek. Most azonban alapjaiban változhat meg a műtárgyak visszaadása: az új amerikai szövetségi törvénynek köszönhetően ugyanis felgyorsulhat a folyamat.

Az új törvénnyel várhatóan megszüntethető lesz az a gyakorlat, amelynek egyetlen célja a bíróság elé kerülő ügyek elhúzása – akár a
végtelenségig. Az amerikai jogrendszerben és a világ többi országában is bevett taktikája a múzeumoknak és a kormányoknak, hogy “kifárasztják” az
örökösöket, évtizedekig húzzák-halasszák a pereket és különböző kifogásokkal és érvekkel tegyék szinte lehetetlenné az elrabolt műtárgyak visszaadását
még akkor is, ha azokat egyértelműen elrabolták a nácik egykori tulajdonosaiktól.

az 1998-as washingtoni megállapodást … szinte minden érdekelt ország képviselője aláírta, és ezt a Terezin nyilatkozattal
megerősítették 2009-ben a Prágában tartott konferencián is.

A magyar kormány ugyan mindkét nyilatkozatot aláírta, de eddig vajmi keveset tett az ebben foglaltak megvalósításáért. A magyar
múzeumok 2015 nyara óta a jelek szerint hivatalosan is “szabotálják” annak a rendeletnek a megvalósítását, miszerint ha egyértelműen nem
bizonyítható az állam tulajdonszerzése, akkor a műtárgyat vissza kell szolgáltatni egykori tulajdonosának. Annak ellenére, hogy néhány múzeum eleget tett azon kötelezettségének, hogy számba vegye a feltehetően a holokauszt során elrabolt műtárgyakat, továbbá, hogy a magyar állam több mint kétezer ilyen
műtárgyat tart nyilván, ezeket a listákat soha nem hozták nyilvánosságra.

 

Ráadásul mindez idáig alig néhány esetben került sor visszaadásra, és ez esetek egyikében sem a nácik által elrabolt
műkincseket adták vissza. A nagy magyar műgyűjtemények tulajdonosai közül eddig a Herzog, a Hatvany és a Vida család indított pereket itthon a javak
visszaszerzéséért – jórészt sikertelenül.

 

Magyar Hírlap/MTI – 2016.12.18


Az új törvény meghosszabbítja a műkincsek megtalálásának elévülési idejét

Júniusban Helen Mirren is felszólalt az amerikai szenátus igazságügyi albizottságában a holokauszt alatt elrabolt műkincsek
visszaszolgáltatásával foglalkozó törvény tárgyalásán. Az Oscar-díjas színésznő kifogásolta, hogy az érintettek nem jutnak hozzá a lopott műkincsek
jelenlegi helyével kapcsolatos információkhoz..

Gustav Klimt – Adele Bloch Bauer portréja

Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma

Európai és eurázsiai ügyekért felelős Iroda

A Washingtoni Konferencia nácik által elkobzott műkincsekre vonatkozó Alapelvei

/ Washington Conference Principles on Nazi-Confiscated Art /

 

[Megjelent A Holokauszt éra vagyoni követelései című Washingtoni Konferencia anyagához kapcsolódóan, Washington DC, 1998. december 3, ]

http://www.state.gov/p/eur/rt/hlcst/122038.htm#.V7zsimPk9qU.mailto

Cél egy konszenzus kialakítása, és nem kötelező érvényű alapelvek kialakítása azon kérdések rendezésével kapcsolatban, melyek a
nemzetiszocialista érában elkobzott és elkonfiskált műkincsekre vonatkoznak. A Konferencia ugyanakkor elismeri, hogy a
kérdésben érintett nemzetek eltérő jogi rendszerekkel bírnak, és ezen országok saját törvényeik keretein belül járnak el.

1./ A nácik által elkobzott, és vissza nem szolgáltatott műkincseket
azonosítani kell.

2./ A vonatkozó nyilvántartások és archívumok legyenek nyitottak és
hozzáférhetőek a kutatók számára, a Nemzetközi Levéltári Tanács
iránymutatásaival összhangban.

3./ Biztosítani kell az anyagi és humán erőforrásokat ahhoz, hogy
lehetővé váljon a nácik  által elkobzott és a későbbiekben sem
visszaszolgáltatott  műkincsek beazonosítása.

4./ Annak megállapításánál, hogy egy műalkotás a nácik által elkobzott
és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott-e, meg kell azt is fontolni,
hogy az holokauszt óta eltelt időmúlás miatt elkerülhetetlenek a
hiányos, vagy nem egyértelmű eredet adatok.

5./ Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a nácik
által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
műkincsek adatai nagy nyilvánosságra kerüljenek azért, hogy
behatárolják azok háború előtti tulajdonosait vagy az eredeti
tulajdonosok örököseit.

6./ Erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy létrehozzanak egy
központi nyilvántartást, ahol az ilyen tárgyú információkat tárolják.

7./ A háború előtti eredeti tulajdonosokat illetve azok örököseit arra
kell ösztönözni, hogy jelentkezzenek és tudassák követeléseiket a nácik
által elkobzott és a későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált
műkincsek vonatkozásában.

8./ Ha be lehet azonosítani a nácik által elkobzott és a későbbiekben
sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti eredeti
tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor lépéseket kell tenni annak
érdekében, hogy gyorsan elérjük az igazságos és méltányos megoldást,
amely többféle lehet a tények és körülmények konkrét ismeretében.

9./ Ha nem lehet beazonosítani a nácik által elkobzott és a
későbbiekben sem visszaszolgáltatott, megtalált műkincsek háború előtti
eredeti tulajdonosait illetve azok örököseit, akkor is lépéseket kell
tenni annak érdekében, hogy egy igazságos és méltányos megoldás gyorsan
megszülessen.

10./ Bizottságokat, vagy egyéb szervezeteket kell létrehozni, a nácik
által elkobzott műkincsek azonosítására, továbbá hogy azok segítsék az
érintetteket tárgyilagosan a tulajdonjogi kérdésekről.

11./ A nemzeteket arra kell ösztönözni, hogy dolgozzanak ki nemzeti
eljárásokat  ezen elvek végrehajtására, különösen a tulajdonjogi
kérdésekre vonatkozó az alternatív vitarendezési mechanizmusok
megoldására.

Az a ház ott a Vadász utcában

Budapest, 2016.04.17.

Már nem voltak fiatalok. Jóllehet a kor ahogy mindenkit, őket is megviselte, de lelkük fiatal maradt. S töretlen maradt bennük a hinni akarás is. Hinni abban, hogy az emberek legbelül és végső soron azért jók, hogy bár olykor túllőnek a célon, olykor indulataikon nem tudnak uralkodni, de aztán aki ilyen megbánja és magába száll.

-Meglátod majd még bocsánatot is fog kérni- mondta Papi. Anyus ilyenkor mosolyogva hallgatott, mert Papival nem lehet amúgy sem vitába szállni.

Az utolsó percig reménykedtek.

Az nem lehet hogy őket csak úgy kirakják a házukból, a házból mely a családjuké volt már több felmenőn keresztül. Magukat nem kímélve dolgoztak egy életen át, minden fillérnek megvolt a helye, minden el volt gondosan tervezve. A ház, az az övék. Tudja ezt mindenki itt a környéken, a szomszédok, a hatóság, mindenki. Bár most oly furcsán viselkednek. Furcsa szavakat, kifejezéseket használnak, és szemükben a gonoszság tüzét látni. Ahogy bejönnek, mindenféle hivatalos végzésekre hivatkoznak, és közben mohón körbe néznek, mit lehetne elvinni, mi lehetne majd az övék….

“Majd ha téged innen elvisznek, én ezeket az értékeket mind összeszedem” – ezt érezte ki Anyus a fiatal karszalagos suhanc tekintetéből, ahogy körbepilogott, de az ő tekintetét kerülte. Nem mert igazán a szemébe nézni.

De még reménykedtek.

Később a “szomszéd” jött. Akiről tudták hogy már pályázik a házukra. Nagy nyájasan “felajánlotta” hogy segít a holmijaik megőrzésében.
De gyorsan, mondta, mert sürget az idő, eljön a nap….

Aztán eljött a nap.

Berúgták a házkaput. és artikulálatlan hangon üvöltözni kezdtek a feketeruhás karszalogosok. Aki nem jön helyben felkoncolandó.
Hát ez történt.

Szellemük ma is ott él a falak között, és van olyan ember ma is a házban, aki tudja a történetüket és életben tartja emléküket.

Emlékük legyen áldott.

—-

A GDP EURO/fő alakulása 2003-2014 között, Magyarország illetve a többi 3 Visegrádi ország átlaga


Ezt sikerült elérni a restitúció elszabotálásával.

A többi 3 Visegrádi ország mindegyikében volt restitúció, míg Magyarországon, mely a fent látható módon már leszakadt, nem volt, eddig nem volt.

Ezúttal csak kommentek…

A Honlapszerkesztők ezúttal úgy döntöttek, a fenti 2 rövid ténymegállapító mondaton kívül most semmilyen írás, vagy cikk, a mi részünkről nem kerül fel ide. Egyébként is, erről a GDP grafikonról már pár hete megjelent egy írás itt.

Ehelyett szabad teret engedünk a kommentelőknek ! Tehát akinek e fenti grafikonról, s e tényekről véleménye van, és a moderálási szabályokkal sem áll hadilábon, annak írása ide most majd felkerül…

Budapest, 2016.01.25. / Honlapszerkesztők

 

Kommentálja ön is a fenti grafikont. Az eddig beérkezett hozzászólások:
  • Megmondom őszintén, nekem az tetszik nagyon az önök honlapjában, hogy valami teljesen más…
    itt nem akarnak az emberek alantas ösztöneire építeni, a gyűlölködésre, a kárörömre, az olcsó szenzációra mint a szennyportálok…. azt hittem ezeknél nincs lejjebb, de amikor minap olvasom hogy kire „recskázik” a fél ország, akkor látom, hogy de, van lejjebb…
    Itt nem akarják az embereket megvezetni, beléjük szuggerálni olyan dolgokat, amiket ők valójában nem akarnak, ami valójában nem érdekük, csak azt hitetnék el velük.
    Ez a honlap a szennyel ellentétben valódi érdekképviselettel, valódi, az embereket valóban érdeklő kérdésekkel foglalkozik. Az elmaradt igazságtétel ilyen. Legyen szó akár igazságos tulajdonrendezésről, akár a múlt rendszer embereinek elszámoltatásáról, felelősségre vonásáról.
  • Hányan olvasták az új Alkotmány(Alaptörvény) „U” cikkét ? Én most tisztelettel ide felteszem. // A Dokumentumok oldalra is fel fogjuk tenni, csak ezt az „U” cikket – A Szerk. ///Részlet az Alaptörvény-ből / — U) cikk

    (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
    a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
    b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
    c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
    d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
    e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
    f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
    g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
    h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
    i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
    A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
    (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
    (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
    (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
    (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
    (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
    (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
    (9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
    (10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.

    eddig az U) cikk, olvassuk figyelmesen. Különösen olyanokra hívnám fel a figyelmet, mint hogy
    „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak…. … az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért …. különösen …… a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért,”
    Hát kérem, sok-sok gazság, bűncselekmény van itt felsorolva, de én a kisemmizést emeltem ki azért mert ebben érintett az Egyesület.
    Továbbá az elejét is kiemelem:
    „Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.”
    Világos, ezt azt mondja ki tehát hogy ha összeegyeztethetetlen, akkor semmiképpen sem lehet jogfolytosan elismerni a kommunista diktatúra időszakát !
    Ha valakinek még nem tűnt volna fel a Sólyom-féle Alkotmánybíróság pontosan ezt a kapitális hibát vétette !
    De erről úgy tudom hamarosan egy cikk is lesz itt a honlapon.

 

MTI közlemény – Nem tűnik túl hitelesnek Trianon igazságtalanságának hangoztatása egy olyan ország részéről, mely saját népének sem adja vissza az elrabolt vagyont

Budapest, 2017. június 4., vasárnap (MTI-OS)

http://os.mti.hu/hirek/127477/a_kisemmizettek_erdekvedelmi_egyesulete_kozlemenye

A Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete a mai napon, a trianoni békediktátum emléknapján szeretné emlékeztetni az ország közvéleményét, a felelősen gondolkodó, az ország sorsa iránt valóban felelősséget érző embereket, gondolkozzanak végre el ezen.
Mint kisgazda alapítású civil szervezetnek, nekünk is fáj Trianon, és ez a közlemény nem azokhoz szól, nyilván vannak ilyenek is sajnos, akinek nem fáj, nem érdekes a diktátum.
Arra szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, a hitelesség minimuma lenne szükséges ahhoz, hogy országunk a nemzetközi közösség előtt valóban súllyal és nyomatékkal tudja a békediktátum igazságtalanságát kifogásolni, valamilyen formában való orvoslását képviselni, s a kérdésben előrehaladni.
De ezzel szemben a nemzetközi közösség, és benne a környező, ellenérdekelt országok azt látják, egy olyan ország hangoztatja békediktátummal szembeni igényét, mely egyes-egyedüliként itt Európában, nem hajlandó visszaadni polgárainak a kommunista rémuralom alatt elrabolt vagyonát. Mivel fog az ellenérdekelt érvelni, ha egyszer nagyhatalmak elé kerülne a kérdés, legelőször ezzel.
Ha Trianon kérdése valóban fájó pont a felelős helyen lévő embereknek, és nem csak a szavak szintjén akarnak maradni, itt kellene előre haladni, meghozni végre a restitúciós törvényeket, melyet már mindenütt meghoztak itt Európában rajtunk kívül.

KISE Elnökség

 

Közgyűlés 2017.05.23.

 

>>>>>> A Közgyűlésról szóló beszámoló hamarosan felkerül ide.

 

2017. május 23-án  a Pofosz Székházban, Budapest, V. Nádor u. 36. IV. em.,  Nagyterem, az Egyesület Közgyűlést tartott.

Napirendi pontok:

  1. Egyesületi Beszámoló
  2. Tagfelvétel
  3. A budapesti kitelepítettek járandósága érdekében az Ombudsmanhoz intézett beadványunk, és további lépések ez ügyben
  4. Civil szervezetek összehangolt lépései az eddig még elmaradt restitúciós törvények tárgyában

Pofosz székház bejárat

Pofosz székház

 

A 2017-es Nemzeti Konzultációs kérdőív II.

 

A kormány folyamatosan információkkal látja el a közvéleményt a tárgyban, nagy hangsúlyt fektet arra hogy az emberek egyrészt megismerjék a kialakult helyzetet, másrészt a kormány ezzel kapcsolatos álláspontját.

Mivel civil szervezet vagyunk mi is, nincs más választásunk, nekünk is állást kell foglalni az ügyben, különösen a civil szervezetekre vonatkozó részekben.

Nemrég egy kormánytag aggodalmát fejezte ki azért, mert véleményük szerint nem kell hagyni hogy külföldről támogatott szervezetek ellenőrizetlenül fejthessék ki kockázatos tevékenységüket, és ez ellen tenni kell.

Egyesületünk ezzel egyetért. Korábban írtuk, mi is azt javasoljuk, a kérdőíven az összes kérdésre az a./ pontot jelöljék meg tagjaink és követőink, köztük nyilván az egyesületekere, civil szervezetekre vonatkozó 3./ és 4./ -es kérdések esetében is tegyék ezt.

Igenis legyen ellenőrzés, játsszunk tiszta lapokkal. Tudjuk meg kik azok akik külföldről támogatást kapnak, akár azt is miért, mi célból. Ha mi kapunk/kapnánk támogatást, azt sem kívánjuk elhallgatni.

Azonban ehhez az érveléshez és témakörhöz egynémely gondolatot hozzá kívánunk fűzni, mely talán a kormány álláspontjából kimaradt, vagy azzal nem egyezik, s ez a következő.

Álláspontunk szerint, bár nyilván fontos az, ki és mennyi támogatást kap külföldről, adott esetben nyilván instrukciókkal együtt, de véleményünk szerint elsősorban nem ez alapján, hanem ehelyett 2 alap kritérium alapján kellene megítélni a civil szervezetket.

Az egyik ilyen kritérium az, hogy mi van az adott szervezet alapszabályában, mit határoznak meg ott a szervezet céljaként és feladatént.

A második kritérium meg az, mit tesz ténylegesen a szervezet.

Ha már ez napirenden van, ha már intézkedni, “jogszabályosítani” kell, akkor álláspontunk szerint itt van a lényeg, e fenti két pontban.

KISE elnökség

 

 

 

A 2017-es Nemzeti Konzultációs kérdőív I.

 

Állítsuk meg Brüsszelt ! címmel Nemzeti Konzultációs kérdőívet juttatott el a kormány az emberekhez, így hozzánk is.Többen kérdezték, mi az Egyesület álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy válaszoljanak a KISE tagok.

Röviden: mind a 6 kérdésre az a./ pontot javasoljuk bejelölni.

Nem örvendetes hogy vitázni kell Brüsszellel, és hogy veszekedés van, mikor egy szövetségi rendszer kellene hogy legyen az EU. De kényszerhelyzet van, nem lehet mást tenni úgy látjuk, nincs más választás mint ellent mondani, és ilyen eszközökhöz nyúlni mint a népszavazás, és a konzultációs kérdőív.

A magyarok érdeke semmiképpen nem az, hogy ide oly nagy számban telepítsenek be menekülteket, hogy az idővel az ország etnikai összetételét is megváltoztatja majd. Szomorú egyébként, hogy magukat képzettnek gondoló emberek, vezetők a fejlett Nyugaton ilyeneket nem látnak, nem ismerik például a trendek számítását. 30-50 év múlva, ha nem tesznek semmit, az idegenek akár többségbe kerülhetnek. Okos ember ezért előre lát ilyeneket. Az Egyesület elnöksége azért azt javasolja amit itt fent írtunk, 6 db a./ választ adjunk.

Két dolog még. Egyes szónokok azzal jönnek, nem keresztényi magatartás az, hogy a menekülteket elzavarjuk, nem kérünk belőlük. Úgy véljük itt a dolgok összekeverése áll fenn. Az, hogy valaki, egy kormány nem szeretné  migránsok tömeges betelepítésével tönkretenni a saját országát, az még nem keresztény ellenes gondolkodás. Segíteni, keresztényi elveket követni úgy lehet, és kell is, ha abban nyújtunk segédkezet, hogy otthonukban, hazájukban legyenek meg a menekülteknek az élhető körülményei.

A másik a civil egyesületekkel kapcsolatos kérdés, ami látszólag kényes nekünk azért, mert mi is az vagyunk, és nekünk is vannak külföldi kapcsolataink. Nem gondoljuk azonban kényesnek a kérdést, és itt is az a./ pontot javasoljuk megjelölni.

Azért, mert az átláthatatlanságot mi sem támogatjuk. Játsszon mindenki nyílt lapokkal. Ha minket magyar restitúciós céljaink elérésében valaki, bárki, támogat, akkor azt mi nem fogjuk eltitkolni. Mi nem idegen, nem más ország érdekéért küzdünk, a magyar restitúció egy magyar nemzeti cél. Nekünk ez az Alapszabályban lefektetett alapcélunk, és más célt, más megbízást már ebből következően sem követhetünk.

KISE elnökség

 

A honlapszerkesztők megvédik az FKgP volt elnökét

Az alábbiakban közreadjuk a levélváltást, melyben a honlapszerkesztők megvédik az FKgP volt elnökét a közelmúltban észlelt méltatlan támadásoktól. Olyan gondolatokat adunk itt közre, melyen nagyon érdemes elgondolkodni a kisemmizettek népes táborának.

Mint ismeretes, a temetésről, a gyászról hírt adtunk, és az kiment a sok Hírlevélre feliratkozottnak címére is. Volt néhány, akinek ez nem tetszett. Egyet itt most közre adunk, és a válaszunkat is.

2017. március 8. 18:05 SZOLNOKI SZABINA írta, <szabina812009@windowslive.com>:

Elnezest mi kozunk nekunk tagoknak ahhoz hogy dr Torgyan Jozsef elhunyt??Segitett O barmiben?Ami elore hozta volna a kisemmizettek,karpotlanok,Kitelepitettek ugyet sorsat,Eletet?

hírlevél KISE <kise.hirlevel@gmail.com>

címzett: SZOLNOKI

Tisztelt Szolnoki Szabina !

Most olvastuk levelét, röviden válaszolnánk rá.

Talán keveset, vagy semmit nem olvasott abból, ami honlapunkon van, és talán minimális az, amit tud az Egyesületről.

Az Egyesületet 1990 őszén a Független Kisgazdapárt alapította, közelebbről annak budapesti szervezete.

Az FKgP nélkül ez a szervezet nem is létezne.

Nem kellene megemlékeznünk a párt meghatározó elnökéről ?

Az ún. “rendszerváltozás” utáni pártok közül ez egyetlenegy Kisgazdapárt volt az, melynek restitúciós, akkori elnevezéssel reprivatizációs programja volt, erről ön tud ? A többi párt, bár névleg európainak, meg demokratának mondták magukat, de az a viselkedés, hogy a rablott vagont nem adjuk vissza, hogy azt megtartjuk magunknak, nagyon mélyen ellentmond az európai viselkedésnek. Mert itt Európában, minden országban, ahol kommunizmus volt, hoztak restitúciós törvényeket, az egyetlen Magyarországot kivéve.

Nem kell persze szeretni az elnök urat, és amíg tagjaink, támogatóink az Egyesület restitúciós alapcéljával egyetértenek és támogatják, ez marad magánügy, de azért kíváncsiak lennénk, ha nem az elnök úr, akkor ugyan ki lenne önnek a példakép, a követendő személy ?

Mert ha szintén az olvasottságra hivatkozva, végig tekintünk az elmúlt 27 éven, az elnök úr volt az egyetlen első vonalbeli vezető, aki egyáltalán szóba hozta a restitúció, a vagyonvisszaadás szükségességét, a többi hallgatott róla mint a sír.

Erről azért jó lenne olvasni, meg ismereteket szerezni, mielőtt itt különféle indulatos megjegyzéseket tesz.

Üdvözlettel

Kise

honlapszerkesztők

/ui. a levelezés felkerül a honlapra, jelezze ha nem ért vele egyet/

Az Egyesület Facebook oldalának “átmeneti” felfüggesztése / account of KISE has been “temporarily” suspended

Először 2016 novemberében kaptunk értesítést arról, hogy “átmenetileg” felfüggesztik az Egyesület Facebook oldalát. Majd némi módosítás után oldották a zárolást, de ez év márciusában aztán újra zároltak, ezúttal már úgy tűnik tartósan.

Az intézkedések jellemzői:

  • név nélkül teszik, illetve “Adam” meg “Paul” aláírás látható, tehát nem vállalja a nevét aki tette.
  • arra hivatkoztak először, nem megfelelő a névhasználatunk, később másba kötöttek bele, de nem egészen világos mibe. Ugyanis magyarra fordított formaszövegeket küldözgetnek, de látható, hogy aki írogat igazából nem ismeri a nyelvünket, talán nem is érdekli. Tejesen értelmetlen szintre került a levelezés, odaát nem értik sem azt amit mi írunk, sem a küldött formaszövegeket nem érik igazán, ez látható.

Az Egyesületnek ugyanakkor más forrásokból is vannak értesülései, amelyeket most megosztunk.

Valakiknek -egyenlőre nem írjuk hogy kiknek- nem tetszik, az érdekeit sérti az, hogy olyan háború előtti meghatározó családok és vagyonok mellett állunk ki, mint:

Weiss Manfréd, Richter Gedeon ,  Chorin Ferenc, Pick Márk ,  Herz Ármin és Zsigmond családok,  Farkasházy Fischer Móricz, Hatvany Deutsch család,  Neubauer Károly, Goldberger Leó , Aschner Leopold -hogy csak a legismertebbeket említsük.

Természetesen különféle lépéseket ajánlanak nekünk, egyenlőre csak annyit teszünk hogy nyilvánosságra hozzuk az oldalunk felfüggesztését.

KISE elnökség


//
Our NGOs, Association for the Support of Dispossessed property justice struggling in Hungary directing. A lot of people were dispossessed in this country, particularly in the period 1948-1953 and have not received their property back.
Only a few large factories and names mentioned, Manfred Weiss, Gedeon Richter, Francis Chorin, Mark Pick, Armin Herz, Herz Zsigmond Moricz Farkasházy Fischer, Hatvany Deutsch, Karl Neubauer, Leo Goldberger, aschner Leopold, etc.
Our Non-Governmental Organizations fighting for justice directing property, so he returned to the lawful owners or their heirs.
Our Non-Governmental Organizations fighting for  the restitution in Hungary.

Budapest, 26-11-2016

 

 

 

A budapesti kitelepítettek érdekében

Eddig is már számos feladatban működtünk együtt a Pofosz-al és a  Hortobágyi Kényszermunkára Elhurcoltak Szövetségével. Ezúttal a budapesti kitelepítettek érdekében  ismételten összefogtunk, és az Ombudsman-hoz fordultunk e tárgyban.

Jó tudni, hogy mára csak   pár száz budapesti kitelepített aki él még, és legtöbbjüknek sajnos napi megélhetési gondjaik vannak. Ezért a helyzet tarthatatlan.

Már több aktivista, érdekvédő próbált előttünk is tenni valamit az ügyben, ezeddig sikertelenül.

Ne legyünk finomkodóak, a korábbi beadványokra rendszeresen mindenféle mellébeszélés meg hazudozás volt a válasz.

Tegyük egészen nyilvánvalóvá, és a közvélemény számára világosan érthetővé a célt: ez a pár száz még élő áldozat kapjon tisztességes ellátmányt. Kapjon legalább annyi juttatást /az sem sok/ mint a zárt munkatáborban szenvedettek. Azért kapjanak, mert ha megkülönböztetik őket az diszkrimináció, továbbá az ő sorsuk semmiképpen nem nevezhető jobbnak, könnyebb kategóriának mint a másik.

Amennyiben az elnökség ezzel egyetért, idővel a teljes beadvány is felkerül a honlapra.