Jogszabályok

Történelmi alapdokumentumok:

 

Az Alaptörvény /Alkotmány/ Alapvetés fejezetének U) cikke, melyet 2013.04.01-én hatályba lépett Alaptörvény kiegészítés tartalmaz:
Az Alaptörvény /Alkotmány/ Alapvetés fejezetének U) cikke

Kommunista, fasiszta önkényuralmi törvények:

1600 / 1944. ME sz. nyilas rendelet “a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről”
1830 / 1944. ME sz. nyilas rendelet “a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételéről és megőrzéséről”
50.550 / 1944. KKM sz. nyilas rendelet “a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről”
2650 / 1944. ME sz. nyilas rendelet “a zsidók vagyonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról”
1948: XIII. tc. “a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról”
1948: XXV. tc. “az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről”
1948: XXVI. tc. “külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztása és vagyonuk elkobzása tárgyában”
10.010/1948: Korm. r. “a földbirtokreform végrehajtása során megváltott vagy elkobzott ingatlanokhoz tartozó mezőgazdasági ipari üzemek igénybevétele tárgyában”
1949. évi 20. tvr. “egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről”
1.310/1949. (II. 12.) Korm. r. “az ország területéről engedély nélkül eltávozott személyek bejelentése és visszahagyott vagyonuk kezelése tárgyában”
4091/1949. (VI. 16.) Korm. r. “a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésének felajánlásáról”
1950. évi 25. tvr. “a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről”
284/1950. (XII. 10.) MT r. “ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazottak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásáról”
94/1951. (IV. 17.) MT r. “a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról”
101/1951. (IV. 29.) MT r. “a lakásra alkalmas, de egyéb célra használt helyiségek bejelentéséről és átadásáról”, valamint ennek kiegészítéséről és módosításáról szóló 165/1951. (IX. 7.) MT r.

Kitelepítési törvények:

12.200/1947. Korm. r. “a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. ME r., valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása”
22.900/1948. FM r. “a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.200/1947. Korm. r. vagyonjogi rendelkezéseinek végrehajtásáról”
Valóságos kártalanítás, restitúció helyett névleges, fiktív, ún. “kárpótlási” törvények az 1990-es magyarországi változások után:
1991. évi XXV. törvény
Tényleges kárrendezési, restitúciós törvények a magyar történelemben:
I. Lipót 1687. évi decretuma a kárrendezésről, részlet (latin és magyar)
Az ún. “rendszerváltozás” során az egyetlen olyan törvényt Magyarországon, amely restitúciós elemet tartalmazott, Németh Miklós kormánya hozta 1990-ben, majd az Antall kormány igen gyorsan hatálytalanította, így gyakorlatilag végrehajthatatlan volt:
1990. évi IX. törvény – A földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról


2000 utáni, vagyontárgyak és tulajdonosaik szelektív-diszkriminatív kezelésével, és a médiumok közlési korlátozása mellett hozott, részben restitúciós elemeket is tartalmazó jogszabály, mely információink szerint nemzetközi nyomásra született:
449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
A közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről


DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 241/2012. (XI. 29.) számú ÖK. HATÁROZATA, ebben kivételezést alkalmazva visszaadják dr. Zlinszky János volt alkotmánybíró tulajdonába a tőlük /családjától/ a szokásos „államosítással” elvett Kúriát.
241/2012. (XI. 29.) számú ÖK. HATÁROZAT – DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA


Dabas város honlapján is, bár elrejtve de fellelhető volt a határozat/kivonatosan/ a 2020.4.havi állapot szerint, de gyakran változik a helye, ide-oda teszik. A Határozat a lap alján van: itt olvasható .


Permanens jogi tévedésen alapuló AB Határozatok, Végzések.

Egy olyan jogrendszert ismertek el törvényesnek, melyet egy illegitim, törvénytelen, diktatórikus, szabad választásokon soha meg nem választott hatalom hozott létre, és erre az illegitim jogrendszerre alapozták jogfolytonosan az ún. “rendszerváltozás” utáni demokratikusnak deklarált új jogrendszert. Az alábbi két AB jogforrás egyértelműen ilyen.

A 21/1990. (X. 4.) AB határozat. – “Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak. Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés. Az Alkotmány 10. § (2) bekezdéséből következően is az állam privatizálási és reprivatizálási joga elvileg korlátlan, ez a joga tulajdonosi szabadságából, és csakis abból következik. Privatizációra vagy reprivatizációra tehát az állam erre vonatkozó döntése nélkül, vagy attól eltérő feltételekkel senkinek sincs alanyi joga.”

A 3314/2014. (XI. 21.) AB végzés – “… joghatásnak minősül az is, hogy az Alkotmánybíróság nemvisszamenőleges hatállyal semmisítette meg a tvr.-t, továbbá az Abh. indokolása hangsúlyozta, hogy „e jogszabályokmegsemmisítése az Abtv. 43. § (2) bekezdése értelmében nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s abelőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Így a megsemmisítés nem érinti az államnak e jogszabályok végrehajtásakeretében hozott államigazgatási határozaton alapuló tulajdonjogát, s a tulajdonjogból eredő rendelkezési jogát sem” (Abh.,1991, 73, 79.). Ebből következően a panaszos jogelődje 1952-ben elveszítette a perbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogát, saz állam tulajdonjog-szerzése a panaszos jogelődjének tulajdonában álló ingatlanokra nem kérdőjelezhető meg.”

Tovább az eszköztárra