Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Római Egyezmény ( a Kiegészítő Jegyzőkönyvekkel együtt )
Az Alaptörvény /Alkotmány/ Alapvetés fejezetének U) cikke
Kommunista, fasiszta önkényuralmi törvények:
Kitelepítési törvények:
1991. évi XXV. törvény
Tényleges kárrendezési, restitúciós törvények szintén 1990 után, a volt szovjet-blokk országaiban:
Csehszlovák Köztársaság (később Csehország és Szlovákia)
A 403/1990. sz. törvény a VAGYON ELLENI VÉTSÉG KÁRPÓTLÁSÁRÓL (magyarul)


Német Szövetségi Köztársaság
Nyitott vagyonjogi kérdések szabályozásának törvénye 1990.09.23. (magyarul)
E törvény eredeti szövege a német Igazságügyi Minisztérium törvénytárából

Szerb Köztáraság
ZAKON O VRAĆANJU ODUZETE IMOVINE I OBEŠTEĆENJU (72/2011, 108/2013 i 142/2014) (eredeti szöveg)

I. Lipót 1687. évi decretuma a kárrendezésről, részlet (latin és magyar)
1990. évi IX. törvény – A földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
2000 utáni, vagyontárgyak és tulajdonosaik szelektív-diszkriminatív kezelésével, és a médiumok közlési korlátozása mellett hozott, részben restitúciós elemeket is tartalmazó jogszabály, mely információink szerint nemzetközi nyomásra született:
449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
A közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről
DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 241/2012. (XI. 29.) számú ÖK. HATÁROZATA, ebben kivételezést alkalmazva visszaadják dr. Zlinszky János volt alkotmánybíró tulajdonába a tőlük /családjától/ a szokásos „államosítással” elvett Kúriát.
241/2012. (XI. 29.) számú ÖK. HATÁROZAT – DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Dabas város honlapján is, bár elrejtve de fellelhető volt a határozat/kivonatosan/ a 2020.4.havi állapot szerint, de gyakran változik a helye, ide-oda teszik. A Határozat a lap alján van: itt olvasható .
Permanens jogi tévedésen alapuló AB Határozatok, Végzések.
Egy olyan jogrendszert ismertek el törvényesnek, melyet egy illegitim, törvénytelen, diktatórikus, szabad választásokon soha meg nem választott hatalom hozott létre, és erre az illegitim jogrendszerre alapozták jogfolytonosan az ún. “rendszerváltozás” utáni demokratikusnak deklarált új jogrendszert. Az alábbi két AB jogforrás egyértelműen ilyen.
A 21/1990. (X. 4.) AB határozat. – “Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak. Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés. Az Alkotmány 10. § (2) bekezdéséből következően is az állam privatizálási és reprivatizálási joga elvileg korlátlan, ez a joga tulajdonosi szabadságából, és csakis abból következik. Privatizációra vagy reprivatizációra tehát az állam erre vonatkozó döntése nélkül, vagy attól eltérő feltételekkel senkinek sincs alanyi joga.”
A 3314/2014. (XI. 21.) AB végzés – “… joghatásnak minősül az is, hogy az Alkotmánybíróság nemvisszamenőleges hatállyal semmisítette meg a tvr.-t, továbbá az Abh. indokolása hangsúlyozta, hogy „e jogszabályokmegsemmisítése az Abtv. 43. § (2) bekezdése értelmében nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s abelőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Így a megsemmisítés nem érinti az államnak e jogszabályok végrehajtásakeretében hozott államigazgatási határozaton alapuló tulajdonjogát, s a tulajdonjogból eredő rendelkezési jogát sem” (Abh.,1991, 73, 79.). Ebből következően a panaszos jogelődje 1952-ben elveszítette a perbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogát, saz állam tulajdonjog-szerzése a panaszos jogelődjének tulajdonában álló ingatlanokra nem kérdőjelezhető meg.”