Sajtószemle

Szemelvények, idézetek a nyomtatott és az elektronikus sajtóból. Az itt idézett cikkekben foglaltak nem feltétlenül esnek egybe az Egyesület álláspontjával, de a hírérték, az Egyesület céljaihoz való kapcsolódás okán a szerkesztők a közlést látták szükségesnek.
Meghalt Tóth Zoltán József

 

https://index.hu/belfold/2018/01/30/meghalt_toth_zoltan_jozsef/

index, 2018.01.30.

Vasárnap este rossszul lett otthonában és 51 éves korában meghalt dr. Tóth Zoltán József, a második Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának egykori helyettes államtitkára, írta a Magyar Nemzet hétfőn a Magyarok Világszövetségének közleményére hivatkozva. A hírt megerősítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, ahol docensként tanított.”

Részlet dr. Hende Csaba parlamenti felszólalásából:

Tóth Zoltán József helyettes államtitkárt korábban több fronton is támadták. Még a Parlamentben is interpellálták a szakminisztert a kinevezésével kapcsolatban, mondván miért olyan politikus kap munkát a HM-nél, aki aktív támogatója a Szent Korona-Tannak. Hende akkor megvédte államtitkárát, parlamenti felszólalásában többek között azt mondta: „szavai azt sugallják, hogy manapság a magyar demokráciának két ellensége van, az egyik a Szent Korona-tan, a másik az azt tanulmányozó kiváló jogtudós, Tóth Zoltán József. A történelmünk, nemzeti identitásunk részét képező Szent Korona-tan ilyen felemlítése egész egyszerűen méltatlan. Ami pedig a helyettes államtitkár urat illeti: dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, közigazgatást, gazdasági közigazgatást és alkotmányjogot oktat. Hat könyvnek, számos tanulmánynak és számtalan cikknek a szerzője. A magyar jogtörténet elismert tudósa, ezen belül a Szent Korona-tan történetének egyik legelismertebb kutatója. (…) Tóth Zoltán József tudományos nézetei részévé váltak a mai közjogi gondolkodásnak. Büszke vagyok arra, hogy nem könnyű feladatomban munkatársamul szegődött”

Számunkra a jogtudós halála azért igen nagy veszteség, mert a korábbi, a 90-es évek eleji alapvető tévedéseken alapuló alkotmánybírósági határozatok ellenében ő mutatott rá, hogy -és itt idézzük- :

“Tehát a mai állam nem a történeti állammal jogfolytonos, hanem a diktatúra rendszerével.
No most ezzel azt ismeri el, hogy a korábbi oligarchia, mely
törvénytelenül szerezte meg a hatalmat 44 és 49 között, utána, 1989-90
után, ez most már törvényesnek van elismerve.
No most a probléma az hogy törvénytelenre
lehet-e törvényest alapozni
? Természetesen, -akár a mi közjogi
magyar hagyományaink alapján-, nem lehet.”

dr.Tóth Zoltán József  /1:06:18/

 

Ezen a cikk nem azért került fel ide, mintha különösebben egyetértenénk az itt leírt következtetésekkel, az illető amúgy is inkább a múlt embere, szerintünk.

Egy kérdés is megfogalmazódik, a fő következtetésével kapcsolatban, ugyan kivel gondolja ő a “váltást” a 2008-as gazdasági világválság kapcsán az ország tartós lemaradását okozó balliberálisokkal ? Mert azok már akkor leszerepeltek, kb. ugyanezt lehetne várni tőlük most is.

De mivel néhány jelentős megállapítást tett, mely tőle függetlenül tény, ezekre sajnos oda kell figyelni. A mi következtetésünk más. A magyar tőkét, ami nem létezik, ami nem rúg labdába a nemzetközi, meg idetelepült külföldi mellett, azt kellene helyre állítani.

Restitúcióval, törvényes vagyonvisszaadással kellene helyreállítani.

Az indok teljesen nyilvánvaló, még ha tabutéma is, a volt szovjet-blokk összes többi országában az ott véghezvitt restitúció okán kialakult a nemzeti tőke, és ezért nem sebezhető a gazdaságuk, ellentétben a mienkkel, mely bizony az. Erre gondoljon a t. olvasó mikor itt lent olvassa, mikor omlik, omolhat össze a költségvetésünk….

A cikk:

http://nepszava.hu/cikk/1151972-inotai-andras-nem-lesz-tobb-esely-2018-utan

Inotai András: Nem lesz több esély 2018 után!

Népszava|2018. febr 5. 05:26

Részletek:

“Az Európai Uniótól 2014-20. között összesen 23 milliárd eurót kapunk a kohéziós alapból. Ebben nincs benne az évi nagyjából 1 milliárd eurós mezőgazdasági támogatások összege és egyéb kisebb céltámogatások.”

“Magyarország megközelítőleg annyit fizet be a közös kasszába, amennyit az agrárium támogatására kap. Azt a 23 milliárdot tehát nettó értékben kell számolni.”

“Az uniós forrásokból sajnos nagyon kevés fenntartható növekedést elősegítő-megalapozó beruházás valósult meg.”

“Mi történhet, ha elapadnak ezek a források? – Akár össze is omolhat a költségvetés”

“Mi történt a meghatározó pénzforrást képező kohéziós alapokkal? – Ezek a források elsősorban a versenyképesség erősítését, a felzárkózást lettek volna hivatva támogatni. Nagyon kevés olyan uniós forrásból megvalósult beruházásról tudunk, ami a magyar vállalatok versenyképességét növelte.”

/ a felsorolás nem teljes /

Kollár Erzsébet

EGY ÉVSZÁZAD A DIKTATÚRÁKBAN
Búcsú a fellegektől – Az első NATO-katonák soraiban

2018.01.28.

Szemenyei-Kiss Tamás, az író-újságíró 1945. november 1-én született Budapesten, szülei a Partiumból (Nagyváradról és Aradról) települtek át Magyarországra. A második világháborút követően 1948-ban „osztályidegenként” az egész családot internálták, lakhelyül később Szeghalom sárréti községet kijelölve számukra. – Középiskoláit Budapesten végezte 1964-ben, 1968-ban Csehszlovákia megszállását, a Varsói Szerződés tagállamainak invázióját követően egy, az NSZK-ban megjelent írása után, sajtó útján elkövetett izgatás miatt 1 év szigorított börtönre ítélték. Ez az ítélet félbeszakította az ejtőernyős sportoló, segédoktató pályafutását… Később, a nyugat-németországi cikket közlő orgánumot (a „Nemzetőr” című müncheni lapot) a nyugati titkosszolgálatok fedőszervének minősítő váddal kémkedés bűntette miatt a Budapesti Katonai Bíróság 7 év fegyházra ítélte. Együtt raboskodott Lénárd Ödön piarista szerzetessel, Tabódy István főesperessel és több, a nemzeti ellenállásból ismert politikussal, 56-os szabadságharcossal.

1976-tól rendőrségi felügyelet alá helyezték, az Állami Könyvterjesztő Vállalatot jelölték ki munkahelyéül. 1981-ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat áruforgalmi előadója, instruktora, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) piackutató csoport munkatársa, a „Könyvvilág” c. havilap szerkesztője lett. 1987-ig a demokratikus ellenzék tagjaként kapcsolatban állt a legismertebb írókkal, költőkkel. 1987-ben a „Magyar Ifjúság” c. hetilap – Kádár baloldali ellenzékének szócsöve – a sajtómenedzseri állás betöltésére kérte fel, ezután, 1988 januárjában hívta meg a budapesti Jurta Színház (a demokratikus ellenzék központja) a titkárságvezetői állás betöltésére. E helyen, amint azt a korabeli sajtó és a szamizdat irodalom cikkei is bizonyítják, aktív munkát végzett az ellenzéki pártok, politikai csoportok megszervezésében. A Fidesz Munkáscsoport tagjaként egyike volt azoknak a fiataloknak, akik „elsöpörték” november 7-ét a magyar történelemből, 1988 őszén.

Tájékozott lévén az akkori paktum, az MSZMP-vel történő egyezkedés kialakulásában, a politikai foglyok alapvető követeléseinek feladásával, 1988 decemberében elhagyta az országot, feleségével (a Tudományos Dolgozók Szabad Szakszervezete küldöttével) Düsseldorfban telepedett le, ahol a „Komet” című német nyelvű irodalmi-politikai folyóiratnál Gosztonyi Péterrel együtt dolgozott – egészen az 1993-as hazatéréséig… – 2001-ben a Fidesz MPP liberális-baloldali ellenzékének átadta azokat a dokumentumokat, melyek egyértelműen bizonyították Orbán Viktor pártja együttműködését a szélsőjobboldali, neonáci csoportokkal. Ugyanebben az évben – Kenedi János történész segítségével – az Országos Széchényi Könyvtár (Bibliotheca Nationalis Hungariae) felkérte a fellelhető kéziratai, írásai, és a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata kutatási anyagainak átadására. A muzeális értékű dokumentáció feldolgozása napjainkban is zajlik… Ismertebb művei: Képíró-dosszié, Ecce homo – Egy történet a vészkorszakból, Perben a demokráciával, Ki menti meg Wass Albert lelkét?…stb. című cikksorozatok és az 1956 didergő lángjai című könyv, amely 2013-ban jelent meg.

Nagyapja – Szemenyei Gy. László – már 1921-től bekapcsolódott az agrárszocialista mozgalomba. Jegyzőként, majd a politikai tevékenység megkezdése után ingatlankereskedelmi céget alapítva dolgozott Budapesten és Orosházán. Ekkor ismerkedett meg Nagy Imrével (a később a szabadságharc mártírjává lett miniszterelnökkel), akivel később, két esztendőn keresztül, együtt szerkesztették a Parasztok Lapját és a Testvériség című hetilapokat. – Családját először Aradon helyezte el, ahol feleségét és az 1924-ben született Olga nevű lányát nagyobb biztonságban érezte.

Szemenyei Gy. Lászlót a felszabadulás után az elsők egyikeként végeztette ki Rákosi Mátyás, akivel az író nagyapja még Szegeden raboskodott hosszabb ideig és e helyen igen gyakori ideológiai viták voltak kettőjük között.

„Rákosi Mátyás megígérte az özvegyeknek, majd társainak is: ha egyszer hazajönnek a Szovjetunióból, és hatalomra jutnak, nem ismétlődnek meg a törvénytelenségek! – Csakhogy elhatározásán már ekkor megjelentek az első hajszálrepedések. Például a németek deportálása… Vagy amit Gerőnek írt: ’A Népbíróság felállítása a helyes, de ne Szemenyei Gy. László, az áruló legyen az első, aki lóg, hanem megfelelő nyilas, különben kommunista bosszúnak fog az ítélet kinézni…’ – Itt talán mentség, hogy csak a kivégzések sorrendjébe szólt bele. Ám honnan tudta, mi lesz – az állítólagos áruló és provokátor – Szemenyei ítélete? Fogadalmának már születése pillanatában voltak kibúvói…” olvasható Pünkösti könyvében. (Pünkösti Árpád: Rákosi a hatalomért /1945-1948/, I. fejezet, 1992. – OSZK)

Kollár Erzsébet

Az 1989 januárjában – a Fidesz Országos Választmánya által – betiltott Fidesz Munkáscsoport tagja, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (az első szabad szakszervezetnek) az alapító tagja.