A Csehszlovák Köztáraság 403/1990.sz. törvénye


403 sz. T Ö R V É N Y
A vagyon elleni vétség kárpótlásáról


I.    rész

§ 1.
E törvény azokra a személyekre vonatkozik, akiket a 15/1959. és a 7/1959-es törvények alapján vagyoni kár ért.
Ide tartoznak azok is, akiket ilyen kár ért az 1959-ben kiadott  mindennemű ilyen irányú törvényrendeletek szerint amely az 1948 bán kiadott államosításra
vonatkozó törvényrendeletre utalnak.

§ 2.
A kárpótlás abban áll - e törvény szerint - hogy a kárvallott személyek visszakapják jogos tulajdonukat, vagy a § 14. és a § 15-ben foglaltak alapján
kártérítést kapnak.

§ 3.
(1)    Ha a volt tulajdonos meghalt, vagy halottnak nyilvánított, az elvett vagyoni tárgyakat a hozzátartozók kaphatják vissza ilyen sorrendben :
a)    a végrendeletben szereplő örökös
b)    a tulajdonos gyermekei és házastársa, ha még élnek, ha nem akkor az elhalálozottak leszármazottai,
c)    a volt tulajdonos szülei, amennyiben a b) alatt szereplők közül senki sem élne,
d)    a volt tulajdonos testvérei, akik e törvény érvénybelépésének időpontjában életben vannak, ha nem, akkor ezek gyermekei

(2)    Ha az első pontban felsoroltak közül senki sem él, a legközelebbi vérszerinti rokon az örökös.

(3) Ha az elvett tárgy több személy tulajdona volt, akkor mindegyik volt tulajdonos jogos a részének visszakövetelésére, ha valaki közülük már nem él, az (1)
és a (2) pontban felsorolt személyek az örökösök.

II. R é s z

§ 4.
A (2) és 3 §-ban feltüntetett személyek azon ingó vagy ingatlanaikat kérhetik vissza amelyek e törvényrendelet életbe lépése előtt jogi személyek tulajdona
volt, kivételt képeznek a vegyes-vállalatok, melynek tulajdonosai privát személyek. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik azokra a tárgyakra, melyeket 1990.
okt. l.-után kaptak meg a jogi személyek, tehát ezek nem visszakövetelhetők.

§ 5.
(1)    A vállalat köteles kiadnia a visszakért tárgyat az eredeti tulajdonosának, ha ezt a tulajdonos írásban kéri.
(2)    Ezen törvény alapján a vállalat és a jogosult személy megállapodnak a tárgy átadásáról.
(3)    Az ilyen megállapodást a Közjegyzői Hivatal hitelesít. A  Közjegyző a megfelelő előírások szerint jár el.
(4)    Amennyiben a vállalat nem teljesíti a megállapodásban rögzített kötelezettségeit, a jogosult személy bírósághoz fordulhat.

§ 6.
(1)    A tulajdonos a visszatérítési kérvényéhez annak a helyi nemzeti bizottság igazolását csatolja ( Tanács ), amely  területén a visszakért ingatlan van.
Ebben a HNB azt igazolja, hogy az ingatlant az 1959. év után államosították vagy vették el a 71/1959-es törvény értelmében és azt, hogy az ingatlan
kinek a tulajdona volt. Ezt az igazolást a Telekkönyvi Hivatal is kiállíthatja.
(2)    Ha az ingatlant a 15/1959-es törvényrendelet alapján sajátították ki, erről a Járási Nemzeti Bizottság ad igazolást, és a volt tulajdonos személyéről is.
Ezt az igazolást is lehet az (l) pontban említett módon helyettesíteni. A Járási Nemzeti Bizottság ezen kívül a következőket is igazolja:
a/  a tulajdonos kapott-e az elvett ingatlanáért pénzt, mennyit és kitől ?
b/ Az elvett ingatlanért már nem fizettek-e kártérítést az állami költségvetésből, ha igen, kinek fizették és mennyit ?
(3)    Amennyiben nem a volt tulajdonos igényli vissza az ingatlanát, az örökösnek is csatolnia kell ezeket az igazolásokat és a tulajdonoshoz való
viszonyát is.
(4)   Ha a jogosult személy deviza külföldi, igazolnia kell a megfelelő hatóságoknál, hogy az ingatlan a nemzetközi megállapodások értelmében rendezve volt.

§ 7.
A jogosult személy 60 napon belül köteles :
a/ visszafizetni azt az összeget, amelyet annak idején esetleg az elvett vagyonáért kapott annak , aki ezt kifizette neki.
b/ visszafizetni az esetleges kártérítést, amit annak idején kapott. Ezt az összeget a megfelelő minisztériumba kell befizetni, ha a mostani tulajdonosnak (
vállalat) nincs jogi képviselete, vagy jogutód nélkül megszűnik.

§ 8.
A megállapodás ( szerződés ) benyújtásakor a közjegyzőhöz, a jogosult személynek csatolnia kell egy igazolást, hogy a § 7-ben feltüntetett pénzösszegeket az
illetékesnek visszafizette, vagy azt a szerződést, amely megszabja, hogy fogja ezt törleszteni.

§ 9.
Ha több jogos személy van, részesedésük e törvény § 3-ból adódik, ha nem egyeztek meg egymás kötött másképpen.

§ 10.
(1)    A visszakért vagyont olyan állapotban kell a jogosult személynek átadni, amilyenben a szerződés megkötésekor volt.
Ha a szerződésben lévő ingatlanon ebben az időben átalakítás, tatarozás vagy egyéb beruházás folyik, a szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy a visszakérő
jogos tulajdonos milyen mértékben veszi át ezeket a munkálatokat.
(2)    Ha az épület az államosítás idejében lévő állapotához viszonyítva olyan mértékben károsodott, hogy nem lehet benne sem lakni, sem üzletet nyitni,
vagy más foglalkozást benne folytatni, a volt tulajdonosnak pénzbeli kártérítés jár a § 14-es alapján.
3) Ha az épület kisajátításakor kapott kártalanítás összege a 73/1964. törvény alapján magasabb, mint a § 14-ben foglalt kártérítés összege, a kártalanított
személynek a különbözetet be kell fizetnie az erre illetékes minisztériumban.
(4) Az a telek, amelyen olyan épület    áll, amit a § 1. felsoroltak alapján nem államosítottak és ki sem sajátítottak, nem visszaadható, ezért a § 14-ben
közölt    módon pénzbeni kártérítés jár.

§ 11.
A vállalat semmi anyagi terhet nem ruházhat át a visszaigénylőre, ami a visszaigénylésből ered. A visszaigénylő személy sem jogosult más anyagi igényre, mint
amit ez a törvény megad. Az esetleges beterhelések, amik az államosított ingatlant terhelték az államosítás előtt, nem vehetők tekintetbe.

§ 12.
A visszaigényelt házak lakói, vagy más helyiségek bérlőinek joga a visszaadás után is érvényben maradnak, és továbbra is az ide vonatkozó törvények
érvényesek rájuk.

§ 13.
Az ingóságok visszaadása
(1)    Az a személy kaphatja vissza az ingóságát, aki bebizonyítja, hogy ezeket a § 1. alatti rendeletek alapján vették el tőle.
(2)    Azokakat az ingóságokat, melyek a visszaadott ingatlan részei, berendezései, a vállalat köteles elsősorban az ingatlan vissza kapójának felajánlani,
megvételre a § 28. 19, 2. pont. feltüntetett időben.

III. Rész
Pénzbeni kártalanítás

§ 14.

(1)  A tönkretett épületért és más ingatlanért, amely után kártalanítás jár a § 10. pontja alapján, az állami vagyon kezeléséért illetékes minisztérium a
jogos visszakérőnek a § 6. szerint, írásos kérvényére köteles kártérítést fizetni. Annyit kell fizetnie, amennyit az épület vagy más ingatlan a 73/1964-es 
rendelet szerint történt kisajátítás idején ért.
A kisajátítás idejétől fogva minden évre e törvény megjelenéséig 3 %-ot kell hozzászámítani.
(2)    A kártérítés összege csökken a § 6. 2. sz. bekezdésben, ill. a) és b) pontja alatt szereplő kártalanítás összegével.
(3)    A § 10. 2. bekezdése alapján nyújtott kártérítés összege csökken a visszaadott ingatlan értékével.

§ 15.
(1)    Ha az ingatlant más személynek adták el, ezektől nem lehet már elvenni. Ezekért az ingatlanokért a jogos tulajdonos kártérítést kap a vállalattól, ha
ez már megszűnt, akkor az illetékes minisztérium kártalanítja a jogos tulajdonost.
Ha a jogos tulajdonos e privatizációs törvény megjelenése előtt megvásárolta a volt saját tulajdonát, joga van a vételárat vissza kérni.
(2)    A vegyes vállalatok tulajdonjoga is érintetlen marad, az ilyen esetben is a volt tulajdonost kártalanítás illeti.

§ 16.
Ha a jogosult személy ingatlanának vételára alacsonyabb, mint  a § 14-ben megadott kártalanítás összege, az illetékes minisztérium az érintett személynek
kifizeti a különbözetet.

§ 17.
Ha több jogosult személyből egy tartja meg a visszakapott ingatlant, ez köteles a többi személyt kifizetni.

§ 18.
Az időben vissza nem kért ingatlanért, amelyet a § 19-ben van meghatározva, nem jár kártalanítás.

§ 19.
(1) Az ingatlan átadását a § 5. alapján vagy a vételár kifizetését a § 15. szerint a jogos személy e törvény életbelépésétől számított 6 hónapig
kérvényezheti. Ezután a jogosultsága megszűnik.
(2)    A vállalat köteles a visszakérővel szerződést kötni és 30 napon belül az (1) bek. szerint az ingatlant vagy ennek az árát a kérvényezőnek.
(3)    Az (1) bek. értelmében a jogos személy felszólíthatja az illetékes minisztériumot a § 14. értelmében az ingatlan kártérítésére, vagy a vételár
kifizetésére a §. 15 értelmében, illetve a § 16-ban foglaltak szerint a különbözet megtérítésére.
(4)    Az illetékes minisztérium a felszólítástól számított l éven belül köteles ezt kifizetni.


IV.  Rész

§ 20.
Ez a törvényrendelet a deviza külföldiekre is vonatkozik, akik be tudják bizonyítani, hogy az ingatlan ügye, amit kérvényez, még nem volt rendezve nemzetközi
megállapodás révén.

§ 21.
E törvény megvalósításához a szükséges anyagi fedezetet az illetékes minisztérium biztosítja.

§ 22.
(1)    A vállalat köteles e törvényben biztosított visszaadható ingó és ingatlanokkal gondosan gazdálkodni és e törvény megjelenése után nem szabad ezeket
másképpen értékesíteni, azaz másoknak eladni, csak a jogerős tulajdonosoknak, és bérbe sem szabad ezeket adni.
(2)    Ha a vállalat az előbbieket nem tartaná be, felelősségre vonandó a § 11. alapján.
(3)    Ha a vállalat nem tesz a megszabott időn belül ( § 19. 2.bekezdés) minden nap elteltével 3.000,- Kčs késedelmi büntetést fizet.
Ha a jogerős személy bírósághoz fordul követeléseivel, a megadott határidő a bírósági végzéstől számított 30. nap.

§ 23.
(1)    A két fél közötti szerződés költségeit a vállalat viseli.
(2)    Közjegyzői és egyéb illetékek ezekben az esetekben nem
róhatok ki.
( 3)  A jogerős személyt, aki e törvény szerint a jogait követeli vissza, semmiféle illeték nem terheli.