A Csehszlovák Köztáraság 403/1990.sz. törvénye
403 sz. T Ö R V É N Y
A vagyon elleni vétség kárpótlásáról
I. rész
§ 1.
Ide tartoznak azok is, akiket ilyen kár ért az 1959-ben kiadott mindennemű ilyen irányú törvényrendeletek szerint amely az 1948 bán kiadott államosításra
vonatkozó törvényrendeletre utalnak.
§ 2.
A kárpótlás abban áll - e
törvény szerint - hogy a kárvallott személyek
visszakapják jogos tulajdonukat, vagy a § 14. és a
§ 15-ben foglaltak alapján kártérítést kapnak.
§ 3.
(1) Ha a volt tulajdonos meghalt, vagy halottnak
nyilvánított, az elvett vagyoni tárgyakat a
hozzátartozók kaphatják vissza ilyen sorrendben :a) a végrendeletben szereplő örökös
b) a tulajdonos gyermekei és házastársa, ha még élnek, ha nem akkor az elhalálozottak leszármazottai,
c) a volt tulajdonos szülei, amennyiben a b) alatt szereplők közül senki sem élne,
d) a volt tulajdonos testvérei, akik e törvény érvénybelépésének időpontjában életben vannak, ha nem, akkor ezek gyermekei
(2) Ha az első pontban felsoroltak közül senki sem él, a legközelebbi vérszerinti rokon az örökös.
(3) Ha az elvett tárgy több személy tulajdona volt, akkor mindegyik volt tulajdonos jogos a részének visszakövetelésére, ha valaki közülük már nem él, az (1)
és a (2) pontban felsorolt személyek az örökösök.
II. R é s z
§ 4.
A (2) és 3 §-ban feltüntetett személyek azon
ingó vagy ingatlanaikat kérhetik vissza amelyek e
törvényrendelet életbe lépése előtt
jogi személyek tulajdona § 4.
volt, kivételt képeznek a vegyes-vállalatok, melynek tulajdonosai privát személyek. Ez a kivétel azonban nem vonatkozik azokra a tárgyakra, melyeket 1990.
okt. l.-után kaptak meg a jogi személyek, tehát ezek nem visszakövetelhetők.
§ 5.
(1) A vállalat köteles kiadnia a
visszakért tárgyat az eredeti tulajdonosának, ha
ezt a tulajdonos írásban kéri.(2) Ezen törvény alapján a vállalat és a jogosult személy megállapodnak a tárgy átadásáról.
(3) Az ilyen megállapodást a Közjegyzői Hivatal hitelesít. A Közjegyző a megfelelő előírások szerint jár el.
(4) Amennyiben a vállalat nem teljesíti a megállapodásban rögzített kötelezettségeit, a jogosult személy bírósághoz fordulhat.
§ 6.
(1) A tulajdonos a
visszatérítési kérvényéhez
annak a helyi nemzeti bizottság igazolását
csatolja ( Tanács ), amely területén a
visszakért ingatlan van. Ebben a HNB azt igazolja, hogy az ingatlant az 1959. év után államosították vagy vették el a 71/1959-es törvény értelmében és azt, hogy az ingatlan
kinek a tulajdona volt. Ezt az igazolást a Telekkönyvi Hivatal is kiállíthatja.
(2) Ha az ingatlant a 15/1959-es törvényrendelet alapján sajátították ki, erről a Járási Nemzeti Bizottság ad igazolást, és a volt tulajdonos személyéről is.
Ezt az igazolást is lehet az (l) pontban említett módon helyettesíteni. A Járási Nemzeti Bizottság ezen kívül a következőket is igazolja:
a/ a tulajdonos kapott-e az elvett ingatlanáért pénzt, mennyit és kitől ?
b/ Az elvett ingatlanért már nem fizettek-e kártérítést az állami költségvetésből, ha igen, kinek fizették és mennyit ?
(3) Amennyiben nem a volt tulajdonos igényli vissza az ingatlanát, az örökösnek is csatolnia kell ezeket az igazolásokat és a tulajdonoshoz való
viszonyát is.
(4) Ha a jogosult személy deviza külföldi, igazolnia kell a megfelelő hatóságoknál, hogy az ingatlan a nemzetközi megállapodások értelmében rendezve volt.
§ 7.
A jogosult személy 60 napon belül köteles :a/ visszafizetni azt az összeget, amelyet annak idején esetleg az elvett vagyonáért kapott annak , aki ezt kifizette neki.
b/ visszafizetni az esetleges kártérítést, amit annak idején kapott. Ezt az összeget a megfelelő minisztériumba kell befizetni, ha a mostani tulajdonosnak (
vállalat) nincs jogi képviselete, vagy jogutód nélkül megszűnik.
§ 8.
A megállapodás ( szerződés )
benyújtásakor a közjegyzőhöz, a jogosult
személynek csatolnia kell egy igazolást, hogy a §
7-ben feltüntetett pénzösszegeket az illetékesnek visszafizette, vagy azt a szerződést, amely megszabja, hogy fogja ezt törleszteni.
§ 9.
Ha több jogos személy van, részesedésük
e törvény § 3-ból adódik, ha nem
egyeztek meg egymás kötött másképpen.§ 10.
(1) A visszakért vagyont olyan
állapotban kell a jogosult személynek átadni,
amilyenben a szerződés megkötésekor volt.Ha a szerződésben lévő ingatlanon ebben az időben átalakítás, tatarozás vagy egyéb beruházás folyik, a szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy a visszakérő
jogos tulajdonos milyen mértékben veszi át ezeket a munkálatokat.
(2) Ha az épület az államosítás idejében lévő állapotához viszonyítva olyan mértékben károsodott, hogy nem lehet benne sem lakni, sem üzletet nyitni,
vagy más foglalkozást benne folytatni, a volt tulajdonosnak pénzbeli kártérítés jár a § 14-es alapján.
3) Ha az épület kisajátításakor kapott kártalanítás összege a 73/1964. törvény alapján magasabb, mint a § 14-ben foglalt kártérítés összege, a kártalanított
személynek a különbözetet be kell fizetnie az erre illetékes minisztériumban.
(4) Az a telek, amelyen olyan épület áll, amit a § 1. felsoroltak alapján nem államosítottak és ki sem sajátítottak, nem visszaadható, ezért a § 14-ben
közölt módon pénzbeni kártérítés jár.
§ 11.
A vállalat semmi anyagi terhet nem ruházhat át a
visszaigénylőre, ami a visszaigénylésből ered. A
visszaigénylő személy sem jogosult más anyagi
igényre, mint amit ez a törvény megad. Az esetleges beterhelések, amik az államosított ingatlant terhelték az államosítás előtt, nem vehetők tekintetbe.
§ 12.
A visszaigényelt házak lakói, vagy más
helyiségek bérlőinek joga a visszaadás után
is érvényben maradnak, és továbbra is az
ide vonatkozó törvények érvényesek rájuk.
§ 13.
Az ingóságok visszaadása(1) Az a személy kaphatja vissza az ingóságát, aki bebizonyítja, hogy ezeket a § 1. alatti rendeletek alapján vették el tőle.
(2) Azokakat az ingóságokat, melyek a visszaadott ingatlan részei, berendezései, a vállalat köteles elsősorban az ingatlan vissza kapójának felajánlani,
megvételre a § 28. 19, 2. pont. feltüntetett időben.
III. Rész
Pénzbeni kártalanítás
§ 14.
Pénzbeni kártalanítás
§ 14.
(1) A tönkretett épületért és más ingatlanért, amely után kártalanítás jár a § 10. pontja alapján, az állami vagyon kezeléséért illetékes minisztérium a
jogos visszakérőnek a § 6. szerint, írásos kérvényére köteles kártérítést fizetni. Annyit kell fizetnie, amennyit az épület vagy más ingatlan a 73/1964-es
rendelet szerint történt kisajátítás idején ért.
A kisajátítás idejétől fogva minden évre e törvény megjelenéséig 3 %-ot kell hozzászámítani.
(2) A kártérítés összege csökken a § 6. 2. sz. bekezdésben, ill. a) és b) pontja alatt szereplő kártalanítás összegével.
(3) A § 10. 2. bekezdése alapján nyújtott kártérítés összege csökken a visszaadott ingatlan értékével.
§ 15.
(1) Ha az ingatlant más személynek
adták el, ezektől nem lehet már elvenni. Ezekért
az ingatlanokért a jogos tulajdonos
kártérítést kap a
vállalattól, ha
ez már megszűnt, akkor az illetékes minisztérium kártalanítja a jogos tulajdonost.
Ha a jogos tulajdonos e privatizációs törvény megjelenése előtt megvásárolta a volt saját tulajdonát, joga van a vételárat vissza kérni.
(2) A vegyes vállalatok tulajdonjoga is érintetlen marad, az ilyen esetben is a volt tulajdonost kártalanítás illeti.
§ 16.
Ha a jogosult személy ingatlanának vételára
alacsonyabb, mint a § 14-ben megadott
kártalanítás összege, az illetékes
minisztérium az érintett személynek kifizeti a különbözetet.
§ 17.
Ha több jogosult személyből egy tartja meg a visszakapott
ingatlant, ez köteles a többi személyt kifizetni.§ 18.
Az időben vissza nem kért ingatlanért, amelyet a §
19-ben van meghatározva, nem jár
kártalanítás.§ 19.
(1) Az ingatlan átadását a § 5.
alapján vagy a vételár kifizetését a
§ 15. szerint a jogos személy e törvény
életbelépésétől számított 6
hónapig kérvényezheti. Ezután a jogosultsága megszűnik.
(2) A vállalat köteles a visszakérővel szerződést kötni és 30 napon belül az (1) bek. szerint az ingatlant vagy ennek az árát a kérvényezőnek.
(3) Az (1) bek. értelmében a jogos személy felszólíthatja az illetékes minisztériumot a § 14. értelmében az ingatlan kártérítésére, vagy a vételár
kifizetésére a §. 15 értelmében, illetve a § 16-ban foglaltak szerint a különbözet megtérítésére.
(4) Az illetékes minisztérium a felszólítástól számított l éven belül köteles ezt kifizetni.
IV. Rész
§ 20.
Ez a törvényrendelet a deviza külföldiekre is
vonatkozik, akik be tudják bizonyítani, hogy az ingatlan
ügye, amit kérvényez, még nem volt rendezve
nemzetközi § 20.
megállapodás révén.
§ 21.
E törvény megvalósításához a
szükséges anyagi fedezetet az illetékes
minisztérium biztosítja.§ 22.
(1) A vállalat köteles e
törvényben biztosított visszaadható
ingó és ingatlanokkal gondosan gazdálkodni
és e törvény megjelenése után nem
szabad ezeket másképpen értékesíteni, azaz másoknak eladni, csak a jogerős tulajdonosoknak, és bérbe sem szabad ezeket adni.
(2) Ha a vállalat az előbbieket nem tartaná be, felelősségre vonandó a § 11. alapján.
(3) Ha a vállalat nem tesz a megszabott időn belül ( § 19. 2.bekezdés) minden nap elteltével 3.000,- Kčs késedelmi büntetést fizet.
Ha a jogerős személy bírósághoz fordul követeléseivel, a megadott határidő a bírósági végzéstől számított 30. nap.
§ 23.
(1) A két fél közötti
szerződés költségeit a vállalat viseli.(2) Közjegyzői és egyéb illetékek ezekben az esetekben nem
róhatok ki.
( 3) A jogerős személyt, aki e törvény szerint a jogait követeli vissza, semmiféle illeték nem terheli.
