Április 16. - A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja.


1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.
A meggyilkolt vidéki, majd később a fővárosi zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.
Idén, a 80. évforduló alkalmából Egyesületünk most is csatlakozik a megemlékezésekhez.
Az élet és szabadság elvesztése tragikus és pótolhatatlan, emellett Egyesületünk még az áldozatok anyagi kifosztását is előtérbe hozza.
Ennek alátámasztására rögtön és elsősorban, Ungváry Krisztián megállapítását idézzük, mely leírja, milyen volt a társadalmi-gazdasági helyzet 1944-ben Magyarországon, mikor a náci megszállással ránkszakadt a vészkorszak, a Soá.
"Magyarországon a magyar zsidóság élenjárt a modernizációban, és ennek következtében a nemzeti vagyonnak egy sokkal nagyobb részét birtokolta, mint amit országos arányszáma indokolt. Különböző becslések vannak erről, amelyek 20-25 %-ig terjednek. Bármennyi is volt ez, az biztos, hogy a magyar zsidóság társadalmi szerkezetéből adódóan sokkal gazdagabb volt, mint az átlag magyar lakosság.
Ebből viszont az is következett, hogy sokkal több dolgot lehetett elrabolni tőlük.”
Magyarországon ma, a meg nem történt tehát csak látszólagos 'rendszerváltozás' utáni korban, lehet beszélni azokról a dolgokról, melyek a fennálló rezsim számára szimpatikusak, akár haszonnal is kecsegtetőek.
Szigorúan indexen vannak azonban, az olyan, bármennyire is alapvető és meghatározó jelentőségű TÉNYEK, melyek jóllehet pontosan ezen történésekhez kapcsolódnak, de a rezsim nagyon nem szeretné, ha az emberekben ezek tudatosulnának.
Nem lehet beszélni arról, hogy mekkora volt a fent említett vagyontömeg, és:
- kik rabolták ezt a vagyontömeget másodszor, az 1948-as bolsevik rémuralom kezdete után szinte azonnal,
- kik nem adták vissza az 1990-es évek elején ezt az -akkor is létező, bár 40 évig dilettáns módon kezelt-, elrabolt vagyontömeget restitúciós törvényekkel a törvényes tulajdonosoknak, jóllehet a többi volt szovjet-gyarmat országban ezt itt akkor mind megtették.
A rezsim képviselői, vazallusai tehát csak arról beszélnek ezen emléknap kapcsán, ami 'passzol' álságos és zavaros ideológiájukhoz, míg a 'nem passzol' -kategóriába tartozó, alapvető történésekről, mely a fenti, mély agyonhallgatás a kiadott parancs.

Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete
Elnökség
civil szervezet - Alapítva 1990
ASSOCIATION FOR THE SUPPORT OF DISPOSSESSED /KISE /
NGO - FOUNDED IN 1990/

/borítókép - az elrabolt zsidó vagyontömegből egy villa, mely ingatlanba fészkelte be magát a vészkorszak idején az itteni náci helytartó, Eichmann/

 

 

 

FEBRUÁR 25. – Áldozatok Emléknapja

 

Ma, 34 évvel az ún. „rendszerváltozás” , valójában komcsi hatalomátmentés után azok sajnálkoznak látszólag a kommunizmus áldozatain, akik ládafiában, vitrinjében ott őrizgetik, dédelgetik Mszmp-páttagkönyvüket, közben mindig figyelik merre fordul a széljárás, honnan lehet hasznot, előnyt, pozíciót remélni. Eközben akár az ország szövetségi rendszereihez való viszonyokat, kapcsolódást is átírhatják, megkérdőjelezhetik, és csak a jól értesültek tudói kivel, kikkel kamarilláznak a színfalak mögött.

 

 

Ajvékolásuk jól felerősített, köz- és kereskedelmi média-megafonos, tehetik, hiszen nem volt igazságtétel, lusztráció, az Mszmp-páttagkönyvesek ott trónolnak a hatalomban, legyen akár látszólag „polgári” , „kereszténydemokrata” , vagy „balliberális” társaság a nép nyakán.

 

 

Az Orwell-i szóhasználat, az Új Beszél intézményesen eluralkodott az országban, és vannak sarokkövek, tabuk. Fogalmakat átírnak, újakat kreálnak, bolondítják a népet.

 

 

Nem lehet beszélni pontosan és részletesen az áldozatokról valójában, csak felszínesen és érintőlegesen. Az, hogy közel 6 millió magyar kisemmizett van az országban, hogy megnyomorított, megcsonkított családok voltak kénytelenek -ahogy tudtak- alkalmazkodni a nyomorúságos körülményekhez, mára amolyan „nosztalgia kategória” mértékké silányodott.

 

 

Át van írva a „fejlődés” , a „gazdaságilag fejlett ország” fogalom meghatározás is, a mai kurzus az összeszerelő-üzemmé silányított országot, a külföldi hatalmasoktól függő, „most éppen ide telepített” monstrumokat próbálja annak nevezni, míg a versenyképtelen és komolytalan, jelentéktelen magyar tőke, -jóllehet helyesebb az összesíbolt holmikkal bíró kiskirályok megnevezés – kullogásával, sodródásával adja ma az ország bizonytalan jövőjét.

 

 

Időnként ez az Új Beszél propaganda gépezet is kitalál szembeötlő, megkapó dolgokat, megfogalmazásokat.

 

 

„Magyarország jobbat érdemel”

 

 

Hát igen, ennél amibe mára sikerült belelavírozni az országunkat, ennél valóban sokkal jobbat.

 

 

Budapest, 2024.02.25.

 

 

Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

 

 

civil szervezet - Alapítva 1990

 

 

ASSOCIATION FOR THE SUPPORT OF DISPOSSESSED /KISE /

 

 

NGO - FOUNDED IN 1990/

 

 

 

/ Borítókép : George Orwell , az 1984 c. mű szerzője, mely alkotás bemutatja a kommunizmus borzalmát, és ezen belül az Új Beszél örületét, népbutítását is /

FEBRUÁR 17. - A Kisemmizettek Emléknapja

 

1952.II.17-én lépett hatályba a hírhedt 4. 1952. Tvr., azaz Törvényerejű Rendelet, mellyel közel 6 millió magyart kisemmiztek, ingatlanától, azaz házától, lakásától vagy egyéb ingatlanától megfosztottak.

 

 

Jóllehet eddigre már elrabolták a gyárakat, üzemeket, a vállalkozások óriási többségét, de ekkora méretű rablás, mint amilyen e februári naptól elindult, a magyar történelemben még soha nem volt, sem ez előtt, sem utána.

 

 

A kommunizmus bukása után az összes volt „szocialista” országban megtörtént már az igazságtétel, a rablott vagyonok visszaadása itt Európában, az egyetlen Magyarország kivételével, itt nem adott vissza semmit egyetlen eddigi kormány sem.

 

 

Az áldozatok száma óvatos, visszafogott becsléssel is tehát legalább 6 millió magyar. Azért ennyi, mert hivatalos adatok szerint 1.431.747 fő nyújtott be vagyoni kárpótlási, és további 914.860 fő személyi kárpótlási kérelmet itthon, de kisemmizettekké váltak a családtagok, örökösök is. Ezért egy átlagos négytagú családot feltételezve becsülhető ezen 6 milliós szám.

 

 

A restitúció elmaradásával, szándékos megakadályozásával Magyarország szembemegy a demokratikus alapértékekkel, és olyan demokratikus alapdokumentumokat vesz semmibe, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, vagy a Római Egyezmény. Magyarországot ezen az úton az európai közösség országai közül nem követi senki.

 

 

A restitúció elmaradásával az országunk már több évtizede lecsúszott az EU közösségén belül, mivel a többi országgal szöges ellentétben itt nincs komoly, versenyképes nemzeti tőke. Az ország gazdasága erősen sebezhető lett, válságok, szélsőséges inflációs hatások, egyensúlyi zavarok a következmények.

 

 

A "magyar" gazdaságot, a GDP-t a nemlétező nemzeti tőke helyett az idetelepült külföldi cégek összeszerelő üzemei, leányvállalatok határozzák meg.

 

 

Az évtizedek során tapasztalta a nép, hogy e kérdésről mély a hallgatás, ehelyett a balliberális, és polgári, vagy annak látszó kormányok önnön dicséretükkel vannak csak elfoglalva.

 

 

Civil Egyesületünk azonban 34 éve itt van a közéletben, támogatottsága nagy, és tudjuk jól, ezen alapvető igazságtételi intézkedést nem lehet megkerülni, elszabotálni.

 

 

A tulajdoni igények nem évülnek el.

 

 

Budapest, 2024.02.17.

 

 

Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

civil szervezet - Alapítva 1990

 

 

ASSOCIATION FOR THE SUPPORT OF DISPOSSESSED /KISE /

NGO - FOUNDED IN 1990

 

/ Borítókép: Az idetelepült külföldi cégek helyett, ez ma a magyar tőke sorsa, állapota. Weiss Manfréd művek. /

 

 

 

 

az 1956-os forradalom és szabadságharc  kérdése ma, 2023 október 23-án

 

 

 

Budapest 2023.10.20.

 

Nyílt levél Magyarország kormányához és a törvényhozáshoz

 

 

 

Azzal a kéréssel fordulunk ismét Magyarország kormányához és a törvényhozáshoz, hogy szüntessék meg az 1945-1989 közötti politikai foglyok kárpótlásánál alkalmazott különbségtételt. Igazságtalannak tartjuk, hogy a jelenlegi kárpótlás különbséget tesz a volt pártállam politikai foglyai között, nem adva például nyugdíj-kiegészítést és erkölcsi elismerésként állami kitüntetést az 1963 után bebörtönzötteknek, ellentétben az 1963 előtt bebörtönzöttekkel.

 

1963-1989 között kb. 30-35 000 politikai ítéletet mondtak ki a magyar bíróságok. kb. 20.000 ítélet biztosan párosult valamilyen szintű fogvatartással. A 93/1990-es kormányrendelet igaz vonatkozik az 1963 utáni politikaiakra, viszont mindösszesen 401 fő kapott Hatósági Bizonyítványt a Kárpótlási Hivataltól! Tehát az érintettek 2 %-a. Ha egy üldözött csoport 98 %-a nem kapott Hatósági Bizonyítványt a volt politikai elítéltekre vonatkozó kormányrendeletek közül a legcsekélyebb nyugdíjkiegészítést biztosító 93/1990-es rendelet után, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az üldözött csoport nem kapott semmilyen nyugdíjkiegészítést. Az 1963 előttiek kapják az 56-os Emlékérem és Emléklap után az extranyugdíjat biztosító Nemzeti Helytállásos nyugdíjat, amit tovább emelnek a 267/2000-es kormányrendeletben meghatározott összeggel és kapják a 93/1990-es kormányrendelet után is az emelést. 2015-ben Beregszászon tartottak egy konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, "A Kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Kelet-Közép-Európában" címmel. Répássy Róbert képviselte Magyarországot és az ő előadásából tudjuk, hogy melyik üldözött csoportból, mennyi volt politikai elítélt vagy üldözött kapott Hatósági Bizonyítványt a Kárpótlási Hivataltól. Ha megnézzük a táblázatot, akkor szembe tűnik, hogy minden üldözött csoportból igen magas %-ban igényelték a Hatósági Bizonyítványt, viszont az 1963 utániak közül csak 401 fő. Miért ilyen kevesen? Mert az 1963 utániaknak nincs érdekvédő szervezetük vagy szövetségük, őket nem képviseli senki. Az 1963 utániakra vonatkozó III. semmisségi törvény csak 1992-ben jött ki és akkor szépen, halkan beépítették a 93/1990-es Korm. rendeletbe az 1963-89 közöttieket, csak ez az érintettekhez nem jutott el. Az 1963 előttieknek (I-es semmisségi törvény, II-es semmisségi törvény) a bíróságok egy Igazolással adták ki a semmisséget egykori ítéletükről, viszont az 1963 utáni mehetett ismét a bíróságra és önmaga ellen kellett büntetőeljárást kezdeményezni, mert az 1963 utániakra különleges eljárásban, újabb ítéletben mondta ki a semmisséget a bíróság. (Akadt precedens, hogy még ebben a semmisségre irányuló ügyben is tudtak téves ítéletet hozni, tehát törvénysértő módon mondtak ki ítéletet 1992-ben, amit 2016-ban tettek semmissé.) A III. Semmisségi Törvény azzal indokolta ezt a különleges eljárásban hozott újabb ítélet lehetőségét az 1963 utániak körében, hogy már nem nehezedik olyan nagy nyomás a bíróságokra, mert nem volt olyan sok politikai ítélet 1963 után. Ez is hamis érv, mert 1956-1963 között kb. 22.000 politikai ítélet volt és 1963-89 között kb. 30-35 000. Tehát? Ez az egész diszkriminatív, az 1963 utániak kárára. Kérjük a jelenlegi kormányt, hogy azonnal segítsenek egy érdekvédő szervezetet felállítani az 1963 utáni politikai elítéltek számára, ugyanolyan jogokkal felruházva, mint a Pofosz, a Recski Szövetség, az 1956-os Szövetségek, a Hortobágyi Kitelepítettek a szövetsége, a Gulágosok érdekszövetsége van.

 

1. ábra A kommunizmus idején elszenvedett szabadságkorlátozások miatt jelenleg is igényelhető kárpótlási célú ellátások

 

Érthetetlennek és különösnek tartjuk azt is, hogy a Miniszterelnök úr és a Parlament Magyarország Alaptörvényébe építette be (U cikk 9 szakasz), hogy 2012 márc. 30.-a után "nem hozható törvény az életüktől és szabadságuktól 1945-89 között törvénysértő módon megfosztott volt politikai elítéltek ügyében", így lezárva a kárpótlási folyamatot.

 

A magyar törvényhozás több alkalommal tárgyalta a szovjet katonai megszállás idején a NATO-országok javára végzett hírszerzők, a "kémkedésért" elítéltek esetleges rehabilitálását, melyet egyébként minden volt szocialista, a szovjet által megszállt országokban megtettek, de Magyarországon, a NATO tagállamában, a mai napig sem történt meg az első NATO-katonák rehabilitálása, a még életben lévő egykori politikai elítéltek sorsának rendezése.

 

Az egyenlőtlen elbírálás elvének hibájától eltekintve erkölcsileg tarthatatlan. hogy hogy az új rendszerben éppen azon keveseket mellőzzék, akik mintegy a lakosság lelkiismereteként szabadságuk és egzisztenciájuk feláldozásával szálltak szembe a kádári kompromisszummal. Ez a jelen és jövő generációinak nem a legjobb morális lecke, mint ahogy az sem, hogy a mellőzést eldöntők között prominensen szerepelnek azok, akik életútja nem elhanyagolható szakaszai e kompromisszumok különböző mértékű támogatásával telt el.

 

Ezen hibákat vette észre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is és tett javaslatot a kormány felé 2015 szeptember 14.-én. a NEB ekkor készítette el az "Átfogó nyugdíjkoncepció a kommunista diktatúra áldozatainak kárpótlására" című javaslatát. A mai napig nem történt előrelépés ez ügyben. Pedig a legtöbb áldozat már igen idős volt akkor is...

 

https://neb.hu/hu/atfogo-nyugdijkoncepcio-a-kommunista-diktatura-aldozatainak-karpotlasara

 

Ha ilyen tudós elmék, mint a NEB vezetői is észreveszik e hibákat, akkor valóban jogos a volt politikai elítéltek kérése. Ugyancsak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tett le a kormány asztalára egy javaslatot "Konkrét jogszabály-módosítási javaslat a tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek valamint családtagjaik kompenzációjára". Ez a javaslat 2014-ben keletkezett, a mai napig nem történt semmi a javaslattal....

 

https://neb.hu/hu/konkret-jogszabaly-modositasi-javaslat-a-tartos-idotartamu-szabadsagelvonast-els

 

A 267/2000-es kormányrendelettel tovább emelik a Nemzeti Helytállásos nyugdíját az 1963 előtti politikai elítéltnek, aki 1 évet meghaladó szabadságvesztést szenvedett el, de ez a 267/2000-es kormányrendelet nem vonatkozik például Munkácsi Pálra vagy Pallagi Árpádra mert 1963 után szálltak szembe a kommunista diktatúrával. Pedig őket 4x ítélték el politikai okok miatt és 12-13 évet voltak fegyházban... Az 1963 utáni politikai elítéltek körében nagyon sok volt a visszaeső, akiket többször ítéltek el és többet ültek, mint azok az 56-osok, akik 1963-ban szabadultak.

 

Növeli a szakadékot az 1963 előtti és az 1963 utáni politikai elítéltek között az, hogy a Szabadságharcosokért Közalapítvány biztosít évente egy alkalommal szociálsegélyt és egy alkalommal gyógyszerre költhető segélyt az 1963 előttieknek. Tehát egy Nemzeti Helytállásos extranyugdíjjal és az azt még tovább emelő 267/2000-es és 93/1990-es rendelettel elismert 1963 előtti politikai még igényelhet segélyt is...... Jól van ez így?

2. ábra Munkácsi Pál vádirata (https://photos.app.goo.gl/SJWDSPxBdV2ZHBBYA)

 

 

3. ábra Pallagi Árpád ítélete (https://photos.app.goo.gl/x2vB9vgi7MUhj4gP9)

 

Ha egyáltalán lehet különbséget tenni az 1963 után és a korábban elítélt politikai foglyok között, akkor az az, hogy 1963 után "ártatlanul" gyakorlatilag nemigen került börtönbe senki: az 1963 és 1989 között börtönbe került politikai foglyok tudatosan léptek fel a "barakk" kényelme és a kompromisszum "bölcsessége" ellen. Nem mártírok, ellenállók voltak. E tettükért a nemzet mostani vezetőinek és törvényhozóinak nem a negatív megkülönböztetéssel kellene válaszolniuk az új rendszer fennállásának immár harmincharmadik évében. Ha ezt tennék, többekben ébredhetne fel az az érzés, hogy a kádárizmus "aranykorszakában" börtönbe zártakat jogosan ítélték lázadásukért.

 

Az egykori antikommunista politikai foglyok és az 1990 előtt politikai perekben kivégzett bajtársaink nevében:

 

2023. szeptember 23. napján

 

Szemenyei-Kiss Tamás

Szügyi István

Gyarmati László

Balázs Pál

Siklóssi Attila

Tamás János

Kollár Erzsébet

Siklósi András

Nádassy József

Abrankó Erzsébet

Filkor Géza

Papp János

Haska Béla

Haska-Fehér Anna Eszter

Nagy Jenő

Jó András

Bogád Antal

Benkő Zoltán

Vaczola Péter

 

4. ábra Gyűjtőfogház

2023. 09. 04.

 

LEGYEN ÍTÉLET ÉS NE PROPAGANDA

Horthy Miklós Kormányzó méltatása

Sarkadi Károly - KISE/NGO civil szervezet

"Istenem! Óvd meg nyelvemet a rossztól s ajkaimat a

hamis beszédtől. Legyen néma a lelkem, midőn átkoznak engem,

s olyan legyen lelkem mindenkinek, mint a por. Nyisd meg telkemet a te tanodnak és parancsaid után járjon lelkem. És óvj meg engem gonosz véletlentől, gonosz hajlamtól, gonosz aszszonytól és minden bajtól, ami az emberek fölött gomolyog.

Akik gonoszat tervelnek ellenem, hiúsítsd meg gyorsan tervüket, ziláld szét gondolatukat. Vajha tetszésre lelnének előtted szám mondásai és szívem gondolatai, ó, Örökkévaló, szirtem és megváltóm!"

/Talmud, Mar ben Rabina/

 

Ahogy egynémely, éppen e témában megjelent írás is Szentírás idézettel kezd, ezt választottam én is.

De azért teljesen más a koncepció.

Nem ajánlott, sőt nem szabad hibába esni.

Az Istent kérni kell, segítsen minket a helyes út, a helyes értékelés megtalálásában, máskülönben túllép a közösségen, a véleményt alkotókon a történelem.

  1. összegzés és ítélet

Az írás összegzése, az ítélet, az most itt a legelején kerül kihirdetésre. Az indoklás meg utána.

Van két állítás, álláspont, mely kölcsönösen kizárja egymást. Az egyik fikció, alátámasztás nélküli, a másikat meg a megállapító történész korrekten adatokkal támasztotta alá.

Kétség tehát nem fér hozzá, melyik az igaz, és melyik a hamis állítás.

 

Jelöljük az első állítást, álláspontot a ’A’ –val.

Ezekből az ide tartozó álláspontokból elég sok van, és bár nem célja e cikknek a minősítés, de az A csoportba tartozó állítások erős hasonlóságot egyezést mutatnak a korábbi, önkényuralmi rendszer által hangoztatott propagandával.

Az A csoport állításai közül kettőt idézek, név nélkül, de szó szerint.

„Horthy vitathatatlanul antiszemita volt, a zsidók visszaszorítását kívánta a gazdasági életben”

/Horthy kormányzó/ „…megkérdőjelezhetetlen erkölcsi és politikai felelősséggel tartozik a német megszállás előtti 24 év antiszemita közpolitikájáért”

Ezekből tehát ennyi elég, és tudja a tisztelt olvasó, ezekből nagyon sok van, természetesen bármilyen igazolás és alátámasztás nélkül. Antiszemita lett volna a Kormányzó, mert így szól az állítás, és így készültek e cikkek, nyilatkozatok.

Nézzük akkor a ’B’ állítást.

Itt viszont névvel, és a forrás pontos megjelölésével adom közre azt. Ungváry Krisztián történész a közmédiákon számos alakalommal már leadott, Budapest Ostroma című | Dokumentumfilmjéből való e szövegrészlet, a történész az alábbiakat nyilatkozza:

„ A magyar és a német antiszemitizmust, ha összehasonlíthatjuk, akkor egy dolgot semmiképpen sem szabad elfelejteni. Hiába volt Németországban 1933-ban az antiszemitizmus hivatalos állami ideológia, és ezt rengeteg atrocitás kísérte, a német zsidóság vagyona a nem zsidókéhoz, nem aránylott abban a mértékben, mint Magyarországon.

Magyarországon a magyar zsidóság élenjárt a modernizációban, és ennek következtében a nemzeti vagyonnak egy sokkal nagyobb részét birtokolta, mint amit országos arányszáma indokolt. Különböző becslések vannak erről, amelyek 20-25 %-ig terjednek. Bármennyi is volt ez, az biztos, hogy a magyar zsidóság társadalmi szerkezetéből adódóan sokkal gazdagabb volt, mint az átlag magyar lakosság.

Ebből viszont az is következett, hogy sokkal több dolgot lehetett elrabolni tőlük.”

Kérem, itt nincs mit tovább magyarázni, tovább bizonyítani, mert ez teljesen egyértelmű. A mértékadó történész megállapítása az 1945-ös állapotot, helyzetet írja le, azt, amikor már a Horthy-korszak véget ért. Az a korszak volt már 1945-ben a múlt, amelyről a korábbi rendszer propagandáját követő, és az A csoportba tartozó állítások azt mondják, a zsidók visszaszorítását akarták volna akkor.

Ismétlem, ezen már nincs mit magyarázni.

A történészeknek alapvető feladata lenne a relációs adatkezelés. Nem lenne szabad adatokat közölni, kijelentéseket tenni úgy, hogy bármelyik adat relációját nem kezelik megfelelően, kihagyják, összekeverik.

 

  1. További felvetések.

 

Erős és indulatos felvetések, azokból kérem nincs hiány, a Kormányzó úr megítélésekor. Idézetek a médiákból.

Valahányszor előtérbe kerül vitéz nagybányai Horthy Miklós neve Magyarországon, azonnal megszólal az a hisztérikus kórus, amely antiszemitizmust és fasizmust emleget

Az ellene felhozott vádak túlnyomó részét a bolsevik propaganda ihlette, ennek ellenére vannak, akik valamiféle zsigeri beidegződésből ma is szajkózzák a rágalmakat

De kérdezzük meg, hogyan lehetséges a „németbarát” stigma fenntartása akkor mikor például köztudott volt a Kállay kormány angolszász-orientációja ? Márpedig ez csak egy volt az angolszászok felé történő útkeresésnek, kapcsolatépítésnek.

A zsidótörvényekre történő hivatkozás rendkívül szelektált és egyoldalú, mély hallgatás van arról hol máshol, más országokban vezettek be pontosan ilyen vagy még szigorúbb faji törvényeket abban a korban.

Mély hallgatás van arról is, hogy az USA-ban még a 20. szd. ’50-es éveiben is hatályban voltak hasonló törvények.

Az német koncentrációs táborokról, létezésükről tudtak angolszász oldalon, Auschwitzról légifelvételek készítettek, de nem tettek semmit.

A Győztesek Igazsága érvényesül tehát, sok kérdésben, úgy tűnik. A vesztes félnél bűn az, ami a győzteseknél nem.

Ha úgymond ’középre’ húzzuk a mérleget, ha ugyanúgy ítéljük meg a feleket mindkét oldalon, vagyis ha nem  kifogásolunk egy adott dolgot a győztes oldalon akkor azt a vesztes oldalon sem tesszük, akkor a Horthy-korszakra, és a Kormányzóra személyesen szórt  vádakból, sértegetésekből, nem marad semmi.

Budapest, 2023. 09. 04.

/Horthy kormányzó újra temetésének évfordulóján/

 

 

 

 

2023.06.08.

Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete közgyűlés


Időpont: 2023.06.08. csütörtök, 19 óra

 

Az Egyesület címe nem nyilvános, és a tagok közvetlenül lettek kiértesítve.

Azonban ha vannak itt a honlapunk látogatói közt, ill. a Közösségi oldalainkon további érdeklődők, szimpatizánsok, akik eljönnének, az Egyesület elérhetőségein  tudják nekünk ezt jelezni.

 

Megközelíthetőség, Budapest VIII. kerület :

Corvin-negyed megálló - 4-6 villamos vagy 3.metró,

Harminckettesek tere megálló - 9-es busz, vagy 72,83 trolibusz.

 

 

Napirend:
- Egyesületi Beszámoló
- Az Egyesület külföldi kapcsolatai

 

 

4. ábra Gyűjtőfogház

Admin  2023.04.16.

 

Aktivistánk, Halmy Péter írja:

 

 

- Újra megjelent az ún. nevesítetlen földekről szóló lista. Kellene a magyar változata,mert itt csak szlovákul van meg.

 

A szlovák kormány -úgy néz ki -megtalálta annak a jogi útját, hogy tudja bekebelezni ezeket a földeket.

Annak idején azzal a fenntartással is éltem, hogy elvileg és jogilag nevesítetlen lehet egy épület is. Ezek szerint arról is kellene egy lista, de ilyen nincs.

 

- PS.: Az érintettek intézkedjenek, mert lehet, hogy ez az utolsó lehetőség !

 

Nyugodtan lehet segítséget kérni ettől a magyar nyelvű újságtól, biztos segítenek.

 

Halmy Péter

/elérhetőség az Egyesületünknél/

 

https://ma7.sk/aktualis/nevesitetlen-foldek-keresgeljen-tobb-szazezer-telek-kozott-hatha-megtalalja-jogos?utm_source=ListaMester&utm_medium=email&utm_date=2023-04-16&utm_content=%22Neves%C3%ADtetlen%22%20f%C3%B6ldek%3A%20Keresg%C3%A9ljen%20t%C3%B6bb%20sz%C3%A1zezer%20telek%20k%C3%B6z%C3%B6tt%2C%20h%C3%A1tha%20megtal%C3%A1lja%20jogos%20%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g%C3%A9t&fbclid=IwAR3Z_5HptRfFfyf923HmnOObhcQHwaqs6XrY3JQII2d2s21TEmgUxz8q6RA